A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Éppen azért fókuszálható, mert térben terjed. Ha csak egyirányba terjedne, nem kellene fókuszálni.
Ezzel az a probléma, hogy nem egyetlen fényhullámot sűrítesz egy pontba, hanem fotonok milliárdjainak változtatod meg az útirányát.
A térben terjedő fénysugarakat lehet fókuszálni lencsével (prizmahatás), lehet parabola tükörrel, és lehet fókuszálni gravitációs lencsével. Ez utóbbi nem atomos felépítésű, tehát nem kell feltétlenül olyan eszköz, amely atomokból épül fel
KITÉRŐ VÁLASZ. A gravitációs lencsehatást meg anno bebizonyítottam, hogy ha van is akkor sem okozhatja a fényelhajlást a Nap mellett.
Miért kellene 360x360 fokban? Amilyen térszögben összegyűlnek a a sugarak, olyan térszögben haladnak tovább. Ez a klasszikus fizikában is így van.
Mert a te fényhullámod gömbhullám. A gömb sugara 360x360 fokban ugyanakkora. Egy gömbhullám mindvégig gömbhullám marad.
A klasszikus fizika fényközeggel dolgozott. Einstein modern fizikája távolította el a fényközeget a fizikából. Korábban azt írtad, hogy vissza kell térni a klasszikus fizikához. A fényközeggel éppen ez valósul meg. Mi a probléma vele?
Nem azzal kell foglalkozni, hogy melyik fizika mivel fogalakozott, hanem azzal, hogy mik a tények! Egyébként meg várok egy linket arról, hogy hol van a klasszikus fizikában fényközeg! Mert szerintem te kevered a szezont a fazonnal. Az, hogy valaki 1900 előtt foglalkozott az éterrel, még nem jelenti azt, hogy az elképzelése a klasszikus fizika része lett volna.
"Magyarázd el nekem, hogy ha nem az atomok sugároznak, akkor miért van az, hogy az elemek csak a rájuk jellemző frekvenciájú fényt "rezegtetik" a te közegedben."
Bizonyára ismered a két hangvillás kísérletet. Ha egy hangvillát lekoppantasz, akkor a rá jellemző frekvencián megrezegteti a levegőt. Csak a rá jellemző frekvenciával. Egy hosszabb vagy rövidebb hangvilla más frekvenciával rezegteti a levegőt. Ő is csak a rá jellemző frekvenciával. Az atomok olyanok, mintha több különböző méretű "hangvilla" lenne bennük, ami a fényközeget rezegteti.
"Mi történik akkor, ha például egy wolframszálat izzítasz és a "fényének" az útjába wolframot helyezel? Hova tűnik el a wolframra jellemző teljes fényspektrum?"
Felveszik a wolfram atomok az energiát. Mégpedig rezonancia segítségével. Ugyanis az izzított wolfram által megrezegtetett fényközeg átviszi az energiát a fény útjába helyezett másik wolfram atomjaihoz, amelyek felveszik a rezgés energiáját, mivel éppen rezonanciában vannak.
A két hangvillás kísérletben, ha a rezgő hangvilla mellé helyezel egy másik ugyanolyan hosszú hangvillát, akkor a rezonancia miatt a másik hangvilla is rezegni kezd, mert a levegő átviszi a rezgés energiáját a másik hangvillára.
"A te fizikádban mi a magyarázat arra, hogy optikailag egy pontba lehet fókuszálni a te térhullámodat?"
Éppen azért fókuszálható, mert térben terjed. Ha csak egyirányba terjedne, nem kellene fókuszálni.
"A fókuszáláshoz miért szükségeltetik egy olyan eszköz, amely atomokból épül fel?"
A térben terjedő fénysugarakat lehet fókuszálni lencsével (prizmahatás), lehet parabola tükörrel, és lehet fókuszálni gravitációs lencsével. Ez utóbbi nem atomos felépítésű, tehát nem kell feltétlenül olyan eszköz, amely atomokból épül fel.
"A gyújtópont után miért nem terjed a gömbhullám fényed 360x360 fokban?"
Miért kellene 360x360 fokban? Amilyen térszögben összegyűlnek a a sugarak, olyan térszögben haladnak tovább. Ez a klasszikus fizikában is így van.
" Nem ér rá a fény közeged?"
Ezt nem értem. A klasszikus fizika fényközeggel dolgozott. Einstein modern fizikája távolította el a fényközeget a fizikából. Korábban azt írtad, hogy vissza kell térni a klasszikus fizikához. A fényközeggel éppen ez valósul meg. Mi a probléma vele?
Na megint összegyűjtöttem a kérdéseimet, hogy ne kelljen összevissza rohangálni a topikokba értük. Ebben a sorrendben jöhetnek a válaszok. Mindig csak bemásolod a kérdést, ami re éppen válaszol. A végén majd megint összeszedem, amire elfelejtettél válaszolni vagy éppen kitérő választ adtál.
Here begins: Hogy magyarázod azt, hogy ha a gömb fényhullámod egy szeletébe mészpát kristályt helyezünk, akkor a gömb fényhullámodnak az a része polarizálódik, amely a mészpát kristállyal kölcsönhat, a többi része meg nem?
A lineárisan gyorsított elektron, (amely ilyenkor nem rezegteti a környezetét), miért sugároz fényt?
Egy atom által rezegtetett gömb fényhullám, melynek az energiája a gömbsugár négyzetével arányosan eloszlik a gömb felületen, miképp tud visszahatni egy másik atomra ugyanakkora energiával, mint amekkorával az rezegtető atomtól elindult?
Ha ezt megszorzod a fénysebességgel, akkor az jön ki, hogy egy hullámszakasz hossza 3 méter.
Ühüm. És mekkora lesz a saját tengelye körül pörgő 3 méteres fényhullámodnak a szögsebessége, körfrekvenciája?
A fény tömege 10-36kg, a perdülete pedig N = m.r2.w = 1.054.10-34kg.m2/s. A fényhullámok körfrekvenciája 2pi.frekvencia.
Aztán hogyan terjed a fényhullámod, ha a felező pontja körül még forognia is kell, mivel a fény transzverzális hullám, azaz a hullámfrontok kitérése merőleges a terjedés irányára?
Hogy értsed, hogy mi van: a te fényhullámod olyan, mintha egy tekerődző kígyót eldobtál volna úgy, hogy a dobás irányára merőlegesen még forog is a felező pontja körül. Vagyis a kígyó feje csak minden 360o megtétele után áll abba az irányba, amelyikbe eldobták.
Ha valami a saját tengelye körül forog, akkor hogyan terjed? Miképp lesz belőle hullám?
1. Az egyirányban haladást cáfolja Selényi Pál nagyszögű interferencia kísérlete.
Selényi Pál kísérletéből levont következtetést pedig cáfolja a lézernyaláb, mely csak egy irányban halad.
Az üvegprizma és a vékony csillámlemez között egy fluoreszcens zselatinfilm van, amelynek vastagsága kicsi a látható fény hullámhosszához képest. A koncentrált fénysugár a film egy kis pontját fluoreszcenciára készteti.
Ennek a kísérletnek az értelmezésekor azt hagyták figyelmen kívül, hogy mivel a fluoreszcens zselatinnak a vastagsága kisebb a megvilágító fény hullámhosszánál, így a megvilágító fény egy része visszaverődik róla, másik része pedig áthalad rajta éppen amiatt, mert kisebb a vastagsága a megvilágító fény hullámhosszánál. Az interferencia nem a fluoreszcens zselatinfilm gerjesztett atomjainak a fényéből jön létre, hanem a fényforrásból áramló fotonok megosztásából. A fényközeged létét pedig az cáfolja, hogy egy fényrésen áthaladva újra 360x360 fokban kellene terjednie.
Magyarázd el nekem, hogy ha nem az atomok sugároznak, akkor miért van az, hogy az elemek csak a rájuk jellemző frekvenciájú fényt "rezegtetik" a te közegedben. Mi történik akkor, ha például egy wolframszálat izzítasz és a "fényének" az útjába wolframot helyezel? Hova tűnik el a wolframra jellemző teljes fényspektrum?
A te fizikádban mi a magyarázat arra, hogy optikailag egy pontba lehet fókuszálni a te térhullámodat?
A fókuszáláshoz miért szükségeltetik egy olyan eszköz, amely atomokból épül fel? A gyújtópont után miért nem terjed a gömbhullám fényed 360x360 fokban? Nem ér rá a fény közeged?
"...hanem a fényforrásból áramló fotonok megosztásából"
Tehát azt mondod, hogy a fény úgy keletkezik, hogy a fényforrásból fotonok áramlanak ki.
Nem tartod helyesnek az én elméletemet, amely szerint a fény úgy keletkezik, hogy az elektronok átrendeződéskor megrezgetik maguk körül a fényközeget, és ez a rezgés terjed szét a fényközegben a tér minden irányában.
Azüvegprizma és a vékony csillámlemez között egy fluoreszcens zselatinfilm van, amelynek vastagsága kicsi a látható fény hullámhosszához képest. A koncentrált fénysugár a film egy kis pontját fluoreszcenciára készteti.
Ennek a kísérletnek az értelmezésekor azt hagyták figyelmen kívül, hogy mivel a fluoreszcens zselatinnak a vastagsága kisebb a megvilágító fény hullámhosszánál, így a megvilágító fény egy része visszaverődik róla, másik része pedig áthalad rajta éppen amiatt, mert kisebb a vastagsága a megvilágító fény hullámhosszánál. Az interferencia nem a fluoreszcens zselatinfilm gerjesztett atomjainak a fényéből jön létre, hanem a fényforrásból áramló fotonok megosztásából.
Tudod, hogy miért kék az ég? És miért polarizált az ég kékje?
A klasszikus elektromágnesesség szerint a levegőben lévő porszemcséket dipólusoknak tekintjük. Ezeket egy bizonyos irányban megrezgeti a rájuk jutó napfény. Majd ezek után ezek a porszemcsék dipólantennaként sugároznak.
"1. Az egyirányban haladást cáfolja Selényi Pál nagyszögű interferencia kísérlete.
Selényi Pál kísérletéből levont következtetést pedig cáfolja a lézernyaláb, mely csak egy irányban halad."
A lézernyaláb valóban egyirányban lép ki a készülékből, de a készüléken belül még minden irányban haladnak a fényhullámok.
"A fényközeged lété pedig az cáfolja, hogy egy fényrésen áthaladva újra 360x360 fokban kellene terjednie."
A valóságban így is terjed. Minden kicsi rés egy új fényforrásnak felel meg. Lásd a kétréses interferencia kísérletet.
Az egyirányban haladást egyértelműen cáfolja Selényi Pál (1884-1954), magyar fizikus nagyszögű fénysugarakkal végzett interferencia kísérlete. Ez egyértelműen bebizonyította, hogy a forrásból a fény a tér minden irányában terjed. (Ezen bukott meg Einstein tűsugárzás elmélete is). A kísérletet először 1911-ben hajtotta végre, majd 1938-ban megismételte. A kísérlet elrendezését mutatja az ábra.
Azüvegprizma és a vékony csillámlemez között egy fluoreszcens zselatinfilm van, amelynek vastagsága kicsi a látható fény hullámhosszához képest. A koncentrált fénysugár a film egy kis pontját fluoreszcenciára készteti. Az 1-es és 2-es sugár interferenciája következtében interferenciacsík figyelhető meg a detektorral.
Ha az egyrányban haladás igaz lenne, akkor a nagy szögű fénysugarak nem lennének képesek interferenciára, hiszen a más-más irányba induló, egymástól független fotonok nem interferálnak egymással. Interferencia csakis ugyanannak a hullámnak a két része között jön létre. De a kísérletek szerint a 90 fokos szögben kisugárzott fénysugarak esetében is létrejön az interferenciakép. Ez azt bizonyítja, hogy a fényforrást elhagyó fény szétterjed minden irányban, ami cáfolja, hogy a fotonok csak egyirányban hagyják el a fényforrást.
Sosem ígértem ingyen-energiás kütyüt a pórnépnek, és újfizikát sem. Nem hitegettem senkit, és nem bomlasztottam. Mérnökként alkottam, majd voltam helpdesk-es is, és megbecsült dolgozóként mentem nyugdíjba.
Na előszedtem ezeket, mert szépen levegőnek nézted őket. Megjegyzem, hogy amíg nem adsz rájuk választ, addig időnkét megint elő fognak kerülni!
1. Az egyirányban haladást cáfolja Selényi Pál nagyszögű interferencia kísérlete.
Selényi Pál kísérletéből levont következtetést pedig cáfolja a lézernyaláb, mely csak egy irányban halad. A fényközeged lété pedig az cáfolja, hogy egy fényrésen áthaladva újra 360x360 fokban kellene terjednie.
Magyarázd el nekem, hogy ha nem az atomok sugároznak, akkor miért van az, hogy az elemek csak a rájuk jellemző frekvenciájú fényt "rezegtetik" a te közegedben. Mi történik akkor, ha például egy wolframszálat szálat izzítasz és a "fényének" az útjába wolframot helyezel? Hova tűnik el a wolframra jellemző teljes fényspektrum?
A te fizikádban mi a magyarázat arra, hogy optikailag egy pontba lehet fókuszálni a te térhullámodat? A fókuszáláshoz miért szükségeltetik egy olyan eszköz, amely atomokból épül fel? A gyújtópont után miért nem terjed a gömbhullám fényed 360x360 fokban? Nem ér rá a fény közeged.
