A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Itt mindenki nagyon okos. Itt mindenki nagyon ért a fizikához. Itt mindenki szerint a modern fizika tévúton jár. Itt mindenki szerint Einstein mindenben tévedett. Itt mindenki úgy gondolja, hogy nála van a valódi fizika kulcsa, mindenki más rossz úton jár.
Pedig... :-)
A fizika 100 éve folyamatosan bizonyítja és használja (!) Einstein "tévedéseit".
Az atomisztikus feltevésen kívül sehol semmi komolynak látszó konkrétum.
Itt összesen egy fizikus van, aki egy elméleti fizikus. Képzett matekban és fizikában. Sajnos kísérleti fizikában nem elég képzett. Egy darab hibásan elvégzett kísérletre épített fel egy káprázatosan elegáns elméletet, amit sajnos naponta cáfol meg rengeteg kísérlet, kutatás és gyakorlati alkalmazás. A többi "újfizikus" pedig egy dologhoz elég képzett, hogy egy egyetemi fizikaóra után letörölje a táblát...
Hogy van-e fókuszpont, az attól függ, hogy milyen a lencse felület alakja.
Az első lencsék gömb felületűek voltak, mert ezt tudták a legkönnyebben csiszolni.
Ennél valóban nem egy pontban találkoztak a fénysugarak.
De ma már úgy csiszolják a lencséket, hogy van fókuszpont.
Ezt csak a lencse színhibája zavarhatja meg, mert az egyszerű lencse a különböző színeket nem egyazon pontba fókuszálja. De a színhiba csökkentésére is vannak technikák, pl. összetett lencsékkel.
Gyula, az energétikus fizikusoknak nem érdeke elvégezni a kísérletedet, sőt veszélyes is.
Ha elvégzik 3 lehetőség van:
1. Beigazolódik, hogy neked van igazad. Nekik bukta.
2. Nem igazolódik be, hogy neked van igazad. Ezzel ők nem jutnak előrébb.
3. Beigazolódik, hogy neked van igazad, de eltitkolják az eredményt. Ez is veszélyes, mert ha más is elvégzi, akkor kiderülhet a turpisság, ami még nagyobb bukta.
Miért kockáztatnának, nekik addig jó, amíg te nem végzed el újra.
Mindenki megismételheti az ejtökísérletet, ami már kimutatta, hogy a súlyos tömeg nem azonos a tehetetlen tömeggel és a testek szabadesése nem egyetemes.
A fizikusok ezt 400 évig elmulasztották kimutatni!
Emil az opponensek földi helytartója, tőle kérdezd.
Mert egy kísérlet megismételhető kell legyen. Egy mérés nem mérés. Egy kísérlet nem kísérlet. A torony ott van. Ők nem akarják megismételni, neki pedig nem engedik.
Hát, igen https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/a pozitron (p) nem az elektron (e) antirészecskéje és az elton (E) nem a proton (P) antirészecskéje, csak az elemi gravitációs töltésüknek van ellenkezö elöjele, vagyis tömegnélkülinek tünö neutrínókat képeznek:
Az elektron-neutrínó (e,p) 0.703x10-13 cm nagy, a proton-neutrínó meg 0,303x10-16 cm-es.
Az instabil neutron, N = (P,e,p,e) meg négy stabil elemi részecskéböl áll, az elektron kétszer fodul meg benne.
És létezik egy stabil neutron is, N0 =(P,e), 2.04.MeV kötési energiával és 0.702x10-13 cm nagysággal
Az anyagunk meg protonokból, elektronokból és pozitronokból áll és a testek nehézségi gyorsulása nem egyetemes.
"Antirészecsék", amik a részecskéket megsemmisítenék, NEM LÉTEZNEK!
Mert még mindig nem hiszik el a fizikusok, hogy a gravitációt is elemi töltések elemi g-töltései okozzák és nem a téridö meggörnyesztése. ès ez által a testek szabadesése nem egyetemes.
Az elemi részecskék gravitációs töltéseit nevezheted akár kvantumgravitációnak is.
"66-szor gallyra vágtam a gömbhullámodat, de te kötöd a döglött kutyát a karóhoz. "
Nem vettem észre, hogy gallyra vágtad volna. Szerintem a kutya nem döglött.
De ha meg tudsz győzni, akkor rajra. Légyszíves írd le lépésről lépésre, hogy szerinted egy atom hogyan sugározza a fényt. Azért, hogy összehasonlíthassuk az enyémmel.
"Már akkor gyanús voltál nekem, hogy te hadilábon állsz a fizikával, amikor azt írtad, hogy a constructtal ne álljak le fizikázni, mert abból nagyon ki van képezve."
Azért írtam, hogy constructal nem érdemes vitába szállni, mert sohasem fogod meggyőzni. De ha inkább vele akarsz vitázni, akkor biztosan megtalálod a "Tudományban".
" A relativitáselméletet sem a fizikával rendezted le, hanem csak pusztán filozófiai alapon."
Az alapvető hibák bizony filozófiai eredetűek. Itt kell kezdeni. Ha bővebben érdekel, akkor olvasd el Jánossy Ljos - Elek Tibor: A relalativitáselmélet filozófiai problémái c. könyvét. Ez az a könyv ami valóban romba dönti a relativitáselméletet. De kevesen ismerik.
"Arra sem emlékszem, hogy valahova már betettél volna egy képletet."
A képletek majd akkor kellenek, ha számolni akarunk valamit. Amíg az alapelvekben sem értünk egyet, addig mire jók a képletek?
"Ha kiadod a gömbhullámos fényközeged, ami majd nyilván az új éter lesz, akkor abból a pár példányból, amit esetleg megvesznek, vegyél egy totya kályhát, hogy a maradékot tud mivel eltüzelni."
Egészen biztosan kiadom. A Totya nem kályha, hanem kazán. És nem lesz rá szükség, mert ma már nem a régi nyomdatechnikával dolgoznak, ezért nem kell több száz, vagy több ezer darabot rendelni egyszerre a könyvből. Akár egyetlen példányt is kinyomtatnak ugyanannyiért, mintha 1000 példányt rendelnék. Annyit fogok folyamatosan rendelni, amennyire igény lesz.
De ma már elektronikusan is lehet értékesíteni a neten, nem kell feltétlen nyomtatni.
