Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Nehogy azt gondoljuk, hogy ha a napelem gazdaságilag egyszer majd versenyképes lesz, akkor nem lesz kőkeményen megadóztatva.
Ideális adótárgy, elrejteni nem lehet.
hátja, lásd: autózás.
aztis milyen brutálisan megadóztatják, pedig a szerencsétlen autósok csak függetlenedni szeretnének a szemét állam szemét közlekedési szolgáltatóitól... :-)
A világon ezer és egy dolgot támogatunk, hogy valaminek a gyorsabb elterjedéséhez, vagy a társadalomban történő funkcionálásához erősebb érdekünk fűződik, mint a direkt gazdasági eredmény, akkor azt támogatni kell.
Még az a szerencse, hogy az állam nem támogatja a magas átvételi árat.
Ha direktben nem is látszik, ott van ám a támogatás.
A fogyasztói áron átvett villamos energia (villany) ára nem piaci alapon számított piaci ár.
Amúgy a támogatás, mint valamilyen folyamatnak a társadalomban történő elterejedésének segítése nem ördögtől való dolog.
A világon ezer és egy dolgot támogatunk, hogy valaminek a gyorsabb elterjedéséhez, vagy a társadalomban történő funkcionálásához erősebb érdekünk fűződik, mint a direkt gazdasági eredmény, akkor azt támogatni kell.
Mennyi a napelem, mennyi az inverter, mennyi az akku és ebből hogyan jön ki a 25 év életviteli kötöttség?
Ha számokról veszélünk, akkor beszéljünk számokban!
Az, hogy valami "drága", az egy igencsak relatív.
Egyszerűen még éretlen ez a technológia, minden oldalról.
Ebben van valami, de oinkább nevezzük nevén: így igaz. :)
Még 30 év fejlesztés kell neki, bármennyire is csábító az ingyen energia illúziója.
Nincsen ingyen energia, ez egy fogalomzavar.
Aki ebbe az alagútba téved, az soha nem ér annak a végére.
Nehogy azt gondoljuk, hogy ha a napelem gazdaságilag egyszer majd versenyképes lesz, akkor nem lesz kőkeményen megadóztatva.
Ideális adótárgy, elrejteni nem lehet.
Annak idején, amikor rájöttek a villamos energiában rejlő üzleti potenciálra, arra is rájöttek, hogy ehhez a gigaüzléethez bizony giga mennyiségű pénz kell.
Irány a pénzügyminiszter, állami támogatásért kilincselés.
Látva a fanyalgást és a lekezelést, előhúzták a legfőbb ütőkártyát:
- Pénzügyminiszter úr! Ezt egyszer meg is lehet ám adóztatni!
Úgy látom mindenképp hasznos megoldani, hogy ne tudja az akkukat a hálózatról tölteni, csak a színuszos invertert segítse.
A következtetés igen logikus, ám az inverter működési környezetét az akkuk biztosítják, így ahhoz, hoigy segytésről beszéljünk és ne üzemelésről, a csapatnak együtt kell lennie.
Azt már megoldottam, hogy hálózati üzemben a töltő kikapcsolt állapotba kerül (pontosabban nem kap tápot a hálózatról), ám a töltési küszöbfeszültség alatt jelentkező terheléscsökkenésre aktivizálódó töltési reakciót majd csak a vezérlőpanellel tudom kivenni.
A panel még nincsen készen, de ha elkészül, csodát tesz. :)
Az egyfázisú motorok általában csak a szinkronfordulat közelében hajlandók számottevő nyomatékot leadni. Amióta a hűtőkompresszorokból kispórolták az indítókondit nem is tudnak újraindulni amíg eléggé ki nem egyenlítődött a nyomás a két oldal között a kapillárson.
Ha átváltáskor éppen két azonos polaritású félperiódus kerül egymásután a motor kapcsairaaz egy pillanatra lényegében egyenáramú fékező üzemmódba kerülhet, kiesik a nyomatékos fordulatszámtartományból, utána hiába segít rá az áramrelé a segédfázissal, akkora a gáz ellennyomása a dugattyúra, hogy lefogja.
Bár kevés ilyen megoldású egyfázisú motor van használatban a hűtőkompresszorokon kívül (légkompresszor, hidrofor-szivattyú) az induktivitások általában nem örülnek az ilyenfajta bizgetésnek.
Legalább néhány ezer uF kondit be kellene pakolni, mert különben a töltésszabályozási időállandók hazardot jelenthetnek. :¤)
Jaj, még valamit mindig elfelejtek. Xrive szólt a szinkronizált átkapcsolásról, amivel mélyen egyetértek, nem elegendő a nullátmenet kapcsoló, nem szüntetné meg pl.: a hűtőanomáliákat.
Azt nem értem csak, hogy hogy lehet hogy nincs a színuszos inverteren szinkronizálási lehetőség, ez a párhuzamosan kapcsolhatóságnak is feltétele. Ha nincs ilyen akkor macerásabb a dolog, mert a "sötétre kapcsoláshoz" az inverter frekijét kellene húzogatni.
Szívesen, igazából engem is érdekel a dolog, az ötlet is jó.
a napelemek életterét a töltési feszültség állításával tudom növelni.
Első ránézésre ez csak látszólagosnak tőnik. Ha a komparátort az átkapcsoláshoz túl alacsonyra állítod a hálózati töltő feszültségéhez képest, akkor sok energia fordul meg az akksikon, kevés napot tud befogadni, ha meg túl kicsire, akkor azért csökken le a napenergia befogadó képessége.
Úgy látom mindenképp hasznos megoldani, hogy ne tudja az akkukat a hálózatról tölteni, csak a színuszos invertert segítse. Ha elegendő pufferkondit tesztek bele, ez egyszerűen megoldható és bőven megtérül, mert nem lesznek a hálózatról akkura és vissza veszteségeitek, az akkuk élettartamáról nem is beszélve.
A kondi(k)nak kinéz egy próba amúgy is, a hirtelen feszültségugrások igencsak a nemkívánatos kategóriában vannak.
Megvárjuk a vezérlőpanelt és a nullátmenet kapcsolás eredményét, utána okosabbak leszünk.
Egy érdekesség: a mi hűtőnk nem mindig (inkább nem) viseli el a line-interaktív átkapcsolást, leáll és vagy 10 másodpercig 7-800 wattot csipeget, amíg a hővédelem le nem állítja az indítást. Egy külön bazárt kellett neki építeni, hogy megvédjem a a kinyúvadástól. (Az akku küszöbkapcsolójával vezérelt tápra másztam rá két késleltető kapcsolóval, mert egy kapcsolón meg átnézett az UPS. :)
esetleg még azt is meg lehetne oldani, hogy a hálózati töltő ne tudjon visszafelé az akkura dolgozni, arra csak a napelemek mindenkori fölöslege juthasson.
Ez nekem is megfordult a fejemben, de már túl lenne bonyolítva a dolog, azonkívül a napelemek életterét a töltési feszültség állításával tudom növelni.
Most 26.0 V-on van, ez még éppeen elmegy, van egy kis tartalék is az akksikban.
A kíméletes üzemelés alapvető szempont, ha sokat kell költeni az akkukra, akkor ez a tényező képes megborítani a rendszer gazdasági értelmét.
Azt kellene megnézni egy szkóppal, hogy milyen áramimpulzusok keletkeznek az akkukon!
Hiába kiegyenlített a töltés, egy perióduson belül is jelentkezhet váltakozó irányú áramlökés, amit alapesetben az akkunak kell vegyileg pufferelni.
Egy jókora kondi segítene, esetleg még azt is meg lehetne oldani, hogy a hálózati töltő ne tudjon visszafelé az akkura dolgozni, arra csak a napelemek mindenkori fölöslege juthasson.
A kondik kapocsfeszültségét a hálózati töltővel az akkuk 70% körüli kisütöttségéhez beállítva talán elérhető lenne egy kíméletes üzem.
Ha nullátmeneten kapcsol, akkor ebből a szempontból jónak kell lennie. Szerintem.
Viszont szilárdtest 'relék' életvédelmi és egyéb (két 'fázis': az akkus és hálózati egymás mellett) dolgairól nem tudok eleget. Ez lehet, hogy a szimpla működőképesség biztosításánál alaposabban körüljárandó téma.
Ha a fázisok szinkronizálásáról van szó, akkor igaz a dolog. Nekem anno volt egy sütőm, amit 3 fázissal tápláltunk. Ezen kívűl vezérelt árammal, ha éppen volt. Amíg nem az egymásnak megfelelő fázisok kerültek a helyükre (nappali és vezérelt áram átváltáskor), lecsapta a biztit.
"A hálózatra tápláló rendszer jó, kifogástalan az elszámolás is, ám igen sok helyen olvastam olyat, hogy a manust ez nem érdekli, kizárólag a függőség csökkentése a célja."
Ha a manusnak ez a célja, akkor hibrid invertert kell betenni. Ez tudja a sziget üzemet és a hálózatra visszatáplálást is egyben. All in one :-).
Hasonló rendszerem van nekem is, mint írtam, bár valóban a kiváltó ok más volt, ezért is nem lesz egyelőre több napelem, csak ha lesz hálózatra visszatápláló inverterem. Amit te leírtál, én elsőre úgy gondolom nem életképes és versenyképes hosszútávon a gyakorlatban, főleg amióta kaphatók hibrid inverterek, amit úgy programozol fel PC-ről, "ahogy akarsz". Azaz sokkal jobban tudod optimalizálni.
Nekem ezzel a rendszerrel a fő bajom az, hogy lehet ott lesz az x kW napelemtábla a tetőn, és annakc csak töredékét használod fel, ahhoz meg elég drága mulatság. Vagy elképesztően bonyolult és drága épületautomatikát kell mögé raknod, hogy jól tudd optimalizálni. Lehet annál egy nagyobb akkupack is jobb.
A gázmotoros hőszívattyú nem rossz gondolat, de ez azért nem újdonság annyira. Mindenesetre sok sikert hozzá!
Nálam (nálunk) más volt a motíváció, a mi kis cégünk alapelve, hogy olyat csinálink, amit mások nem. :)
Van kiméretű gátmotoros-hőszivattyús rendszerünk is, annak most folyik az EK típusvizsgálata. (www.microwatt.hu)
A hálózatra tápláló rendszer jó, kifogástalan az elszámolás is, ám igen sok helyen olvastam olyat, hogy a manust ez nem érdekli, kizárólag a függőség csökkentése a célja.
Melléje kerültek olyan hangok és tapasztalatok is, hogy a szolgáltatók sem a legkorrektebb módon állnak a dologhoz.
Nyilvánvaló, hogy ebben élesen ellenérdekeltek, az a csoda, hogy egyáltalán döcög az egész.
Körülnéztem a magam favágó módján és arra jutottam, hogy az a cél, amit a VET-ben megjelenítettek, miszerint nem a hálózatra történő kitáplálás, hanerm a saját célra történő áramtermelés a cél, úgy is megvalósítható, ahogyan most próbálgatjuk.
Nagyjából pontosan annyival vagyunk a beruházási költségekkel a másik alatt, amennyivel gyengébb kihasználást lehet várni ettől a megoldástól.
Ez nem Kalmopyrin, hogy mindenre jó, ám egy olyan alternatíva lehet, ami a maga korlátaival ugyan, de járható utat jelent ebben a kategóriában.
az elszámolás jövője meg valóban bizonytalan, mivel ez a szaldós elszámolás, és a hálóra feltöltés tömegesen nem lesz tartható, ahogy azt pár hsz-szel alább mondottam...
A napelem rendszerek hosszútávú -értem ezalatt, hogy hosszú élettartamú, és hosszú megtérülésű- beruházások.
A megítélés szempőontjából igen fontos szempont a döntésben szerepet játszó tényezők időben stabilitása.
Jelenleg nem létezik a hálózatra tápláló rendszereken kívül más alternatíva a napelemes rendszer hasznosítására.
A szolgáltató ellenérdekelt, az állam ellenérdekelt, egy adott teljesítményhatár felett hálózati problámák is jelentkezni fognak.
Akik mégis belefognak, azok az előttük álló és egyetlen utat "választják".
