Keresés

igen, és ami egykor ú volt, ma már nem az, új utak vannak.

... az emberrel megéleti az itt többször emlegetett végtelen élményét... :)))

Igen, tulajdonképpen ezzel kimondatott az abszolút bölcsesség, a többi mind relatív és különösen túlszajkózott. :)) (Imádom ezt a kifejezést és hálás vagyok, hogy megajándékoztak vele. Az szép benne, hogy nem lehet eléggé túlszajkózni, mivel a túlszajkónak felső határa nincs! :))

Egy a biztos! A zöldséges gerslibaleves csipetke tésztával minden időszeletben jó a szervezetnek, mert nem veszekszik, nem akadékoskodik és nem beszél vissza , legfeljebb csak egyszer-kétszer, de az elillan.

Nem. Szerintem a vonalzó, meg Pista bácsi keze inkább egyre nagyobb lesz...

+Pontosan így van. A mi "fizikai" tapasztalataink alapján azzal is érzékeltethető ez, hogy közömbös, hogy valami egy század másodperccel, vagy tízmilliárd évvel ezelőtt múlt el, ha úgymond "elmúlt"."

A holtak és a soha, vagy még meg nem születettek, mind egykorúak. És végül mindenkit elér ez az egykorúság...

...és lassan a vonalzó is egyre kisebb lesz ... :(

És "valahol egy helyen" ott van a múlt, jelen és jövő, kiterítetlenül, egy végtelen "memóriában". Túlszajkózatlanul is túlszajkózva. :))))

Pontosan így van. A mi "fizikai" tapasztalataink alapján azzal is érzékeltethető ez, hogy közömbös, hogy valami egy század másodperccel, vagy tízmilliárd évvel ezelőtt múlt el, ha úgymond "elmúlt". Az elmúlás bizonyossága pedig abszolutizálja ezt a "tapasztalatot". És "valahol egy helyen" ott van a múlt, jelen és jövő, kiterítetlenül, egy végtelen "memóriában".

Meg lesz !

... persze azért nem elhanyagolható ez az opció sem, miután a múltra vonatkozóan egyes államok történelemírása már képes volt megváltoztatni a végtelen teret... :)))

Szerintem az idő mint olyan tulalajdonképpen egy nem létező képzetes fogalom ,ami csak a dolgok leírásához szükséges segédeszköz. Kb. annyi köze van a valóósághoz mint a logaritmusnak a szorzáshoz. Ez egy emberi definíciókból keletkeztetett "izé". Idő valójában nincs, csak az anyagi dolgok egymásutániságának a folyamata illetve rendje van.

Föltétlenül meg kell tenni. Az lenne "szép", ha itt a mi "előnyünk" miatt egy gyönyörű holdfényes éjszakán minden letarolódna, miközben Gácsi bácsi jó nagyot röhögne a markába a nyékládházi "hátrányával".

Mert ha a jövőben mégis más történne, mint ami történni fog, akkor a múltban is tudna nem úgy megtörtént lenni, mint ahogy megtörtént.

Pedig ez az általunk időutazásként megélt végtelen kiterjedésű és irányviszonylatokban meghatározhatatlan tér "mögöttünk" is és "előttünk" is pont olyan, amilyen és ahogy a múltban pontosan az történt, ami történt, úgy a jövőben is az történik, hajszál pontosan, ami történni fog.

Most bekakukkolnám, hogy be van tervezve, hogy nyár folyamán felkutatom Gácsi bácsit Nyékládházán az Arany János útcában, merthogy neki van termő szőrös kivije. Nem a dombon, hanem lenn a síkon a kavicságyas  változó talajvízszintű környezetben.

Igen ! Harmadszor akkor csíp , amikor beletaposunk az anyagcsere folyamatok egyik eredménykomponensébe.

Jajj , csak ezeket az időszeletes dolgokat ne emlegessük, mert erről Einstein ugrik be és ha Neki igaza van , akkor tökmindegy hogy ki mit akar és mit "szajkóz", mert minden előre meg van írva és semmin nem tudunk változtatni . Hiszen már a holnap is épp most történik meg valahol egy másik időszeletben tehát úgyis azt akarom amit a sors kíván. Ez nem lehet !!

Gondolom, hogy testtájékonként osztályozva a minőség. :)))

Természetesen a virágzásoknak csak egy elenyésző hányada jár terméskötődéssel is, a többi csupán a tavasz pompájának gyönyörét hivatott szolgálni. Természetesen jellemzően a tavasz a virágzás ideje, de azért nyáron is van még bőven virágzás, akár ősszel is , de a japánnaspolya meg a kankalin még télen is virágzik.:)))

Nem ehhez a témához tartozik, de tudjátok-e (hogy a kertészkedéshez visszatérjünk) , hogy a jó paprika háromszor csíp?

Végső soron csak az időszeletek vastagságától függ a virágzások száma. A kérdés csupán az, hogy milyen alkalmak után húzunk egy vonalat. Egy-egy nagyobb alkalom után, vagy minden egyes, bármilyen kicsi alkalom után is?! Nyilván az elején rengeteg (jó nagy) vonalat húzunk a jó nagy virágzások közé, aztán a vége felé már ritkábban, kevesebbet és kisebbet.

  Roszkowska szerint háromszor :)

Ja, ilyen értelemben?! Hát, ha egy nő jól összeszedi magát, akár 2222-szer is! :)))

bokrosodni pedig a lovak és a teendők tudnak :)

Virágozni tudok nő létemre a fáma szerint kétszer :)

Mindenesetre az allegorikus kifejezések a legszebbek a nyelvben, egyben az emberi gondolkodás absztrakciós képességének bizonyítékai.

Hát virágozni, vagy gyümölcsözni nem közvetlenül mi magunk, hanem valamilyen ténykedésünk "tud".

És például magyar nyelvünk antropomorf furcsaságáról mit lehet mondani, miszerint mi emberek ugye tudunk fázni, virágozni, és gyümölcsözni :)

kenet-kenés, szelet-szelés, menet-menés, járat-járás, bánat bánás, mondat-mondás, .... bocsánat-bocsánás