A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Olyan, amit mâr annyira sem értesz, mint a jelen fizikáját. Pedig azt is már csak frusztráltan megugatod, mint a kutya a postásautót, amit nem ér fel a kis kutyaeszével.
Ott tartottunk, hogy egy tudományos forradalom küszöbén állunk.
A relativitáselmélet az utolsókat rúgja, és már közeleg az új fizikai elmélet, amely ismét lehetőséget ad a tudomány továbbfejlődésére.
Milyen is lesz a jövő fizikája?
A legfontosabb, hogy szakít a relativizmussal.
A mozgás, a sebesség, az idő, a távolság már nem lesznek relatívak.
A romantika korszakát a realizmus váltja fel.
A jövő fizikája nem lesz olyan meseszerű, mint a mai "modern" fizika.
Nem lesznek benne fiatalon visszatérő űrutazók, nem lesznek féreglyukakon más univerzumokba utazók, nem lesznek időutazók.
De cserébe megismerhetjük a fénysebesség feletti jelenségek izgalmas világát. Utazhatunk sokszoros fénysebességgel távoli galaxisok felé, ahol lehet, hogy élőlényeket találunk.
Új lehetőségeket hoz a jövő, amelynek alapja a jövő fizikája.
Inkább az a szánalmas, ahogy menekülsz a valóság elől.
De, szuperfizikus, vannak született hülyék - itt vagy például te. Nem szidalmazási értelemben (pedig ezerszer rászolgáltál, a szellemi korlátaid nem mentenek fel az ócska pofátlanságod alól), hanem pszichiátria szerint.
Például a fenti önhergelő élvezeted is a nálad jólismert önkimondó, önkibeszélő késztetés újabbja.
"Ha mégis elhozzák, akkor én nyilvánosan beismerem, hogy te egy zseni vagy, én meg egy született hülye."
2026. december 31-ig van még 861 nap. Másnap beismerheted, amit ígértél.
Mint már többször leírtam, én nem hiszek a zsenikben, és abban sem, hogy vannak született hülyék. De ha mindenáron be akarod ismerni, és nem állok az utadba.
Néhány év múlva majd lelkesen meséled az unokáidnak, hogy te is ott voltál az új fizika megszületésénél. Azt már nem fogod megemlíteni, hogy a másik oldalon. ;)
Einstein valóban megtagadta a specrelt. Az általános relativitáselméletnek nevezett valami már nem is relativitáselmélet, hanem egy elcseszett gravitációelmélet.
Azért elcseszett, mert nincs benne gravitációs erő, és gravitációs mező. Einstein téveszméje szerint a gravitáció nem vonzóerő, amelyet a gravitációs mező közvetít. Nála a görbe téridő helyettesíti a gravitációt.
Szerencsére bölcsebb korában ezt a butaságot is megtagadta, amikor azt írta, hogy téridő önmagában valóságosan nem létezik, csak a gravitációs mező struktárájának leírására használható. Ezzel beismerte, hogy a gravitációt nem lehet helyettesíteni a misztikus téridő görbülettel.
A relativitáselméletnek nevezett téveszme hibáit egyre többen ismerik fel, így hamarosan a kukába kerül. A fizika forradalmi változás előtt áll. Lezárul egy dicstelen korszak, amely zsákutcába kormányozta a tudományt. És elkezdődik a fizikának egy új korszaka, amely már a valóság alapján fog állni.
Hiába kapálódzol ellene, a fejlődés miattad sem fog megállni, de a többi károgó varjú miatt sem.
Neked az az egyik bekattant rögeszméd, hogy az általános relativitáselmélet kidolgozásával Einstein megtagadta a spec.relt.
Ebből is nyilvánvaló, hogy alapvatően nem értesz semmit sem az egészből, de ez nem újság.
Az is elég árulkodó jele ennek, hogy egyetlen egyszer sem a relativitáselmélet konkrétumairól szövegelsz (ami szintén érthető, hiszen annak a matematikájához halvány lövésed sincsen), hanem azt zsolozsmázod, hogy ki mit mondott róla :D
Egyébként pedig még mindig nyitott a fogadás, amit a minap ajánlottam neked. Elég beszédes volt, amilyen sunyi lapításba kezdtél, amikor kiderült, hogy nem elég pofáznod, vállalnod kellene a következményeit. Na addig már nem terjed a forradalmi hevületed :D
De bizony ez volt. Ti nyilván nem így tanultátok, de a tények azt igazolják, hogy a relativitáselmélet kidolgozásának kiváltó oka éppen az volt, hogy a korai kísérletekkel nem tudták kimutatni az abszolút nyugvó étert.
Az éter kimutatását célzó sikertelen Michelson-Morley kísérlet után Einstein úgy érvelt, hogy mivel az étert nem sikerült kimutatni, el kell fogadnunk, hogy éter egyáltalán nem is létezik.
„…nincs a többiek között kitüntetett szerepet játszó koordinátarendszer, amely az éter fogalmának bevezetésére okot adna; és így nincs „éterszél” sem, olyan kísérlet sincs, amelyből ennek létezése következnék”
Erről az időről később ő maga írja:
„…elfogadhatónak láttam a következő, kézenfekvő megközelítést. Az éter egyáltalán nem is létezik.”
Ebből a gondolatból nőtt ki a relativitáselmélet, amely 15 év múlva már hibásnak bizonyult.
Ugyanis, 1920-ban maga Einstei írta, hogy mégiscsak van éter. Akkor viszont van a többiek között kitüntetett szerepet játszó koordinátarendszer is, tehát az éterhez képest mozgó rendszerek nem lehetnek egyenértékűek.
Ezzel a relativitáselmélet egyik alapfeltevése meg is bukott.
"A kérdés az, hogy miután Einstein megalkotta a relativitáselméletet, amelynek alapötlete az volt, hogy éter nem létezik,"
Nem az volt az alapötlete.
Még ezt sem érted bakker!
Mondom: Pavlov kutyája. Amikor valaki elpöttyinti azt a szót, hogy "éter", te ostoba fejjel azonnal asszociálsz a meghaladott ostobaság fényéterre, és azt hiszed, hogy a 19. századi hülye személyes "fizikádat" igazolja a dolog.
Te egy fényéter fetisiszta vagy. (Talán mert a 20. századi fizikát már nem éred fel ésszel, így ragaszkodsz a régihez, mint kisbaba a nyunyókájához.)
Akkor lássunk mégegy részt ugyanebből a szövegből: „Még nem vagyunk tisztában azzal, hogy az új éter milyen szerepre lesz hivatott a jövő fizikai világképében.”
Akkor csak neked lefordítom: "új éter" = az általános relativitáselmélet görbült térideje.
Azaz Einstein rájött, hogy miképpen a meghaladott éterfizikában egy teljes térre kiterjedő valamivel magyaráztak dolgokat, a téridő mint egy teljes térre kiterjedő, saját tulajdonságokkal rendelkező, önálló dolog, magyarázható sokminden fizikai jelenség. Mellesleg pedig a vátesz szólt belőle: a kvantumtérelméletek úgy születtek meg, hogy a kvantumfizikát összeboronálták a speciális relativitáselmélettel, és a kvantumos jelenségeket a teljes térre kiterjedő mezők gerjesztéseiként magyarázták matematikailag.
43 évesen pedig ezt írja, „Az éterről” című újságcikkében: ”...az általános relativitáselmélet … kizárja a távolhatást: minden közelhatásra felépülő elmélet azonban feltételez mezőket, és így az ’éter’ létezését is.”
Nem véletlenül használt idézőjeleket.
Pont ott vagyunk, amit az előbb írtam: már Einstein is látta, hogy a kvantumfizika valószínűleg teljes térre kiterjedő mezőkkel hozható összhangba a relativitáselméletekkel.
Aztán Feynman, Siniicsiró és Schwinger a hatvanas években ki is dolgozta a kvantummezőelméletek első példányát a QED-t.
Csakhát ezek olyan ismeretek, amik kábé a sztratoszférában vannak a te szintedhez képest. Te megragadtál a "fényéter" baromságnál, és amikor valaki idézőjelesen "éterről" beszél valamilyen laikusoknak szánt ismertetőben, akkor nálad megindul a nyáladzás, mint Pavlov kutyáinál a csengőre.
A kérdés az, hogy miután Einstein megalkotta a relativitáselméletet, amelynek alapötlete az volt, hogy éter nem létezik, miért akarta később mégis visszahozni az étert?
Ez az a kérdés, ami elől menekültök, mégpedig azzal a módszerrel, hogy a homokba dugjátok a fejeteket.
Akkor lássunk mégegy részt ugyanebből a szövegből:
„Még nem vagyunk tisztában azzal, hogy az új éter milyen szerepre lesz hivatott a jövő fizikai világképében.”
Ebből a mondatból nyilvánvaló, hogy az éternek még szerepet szánt a jövő fizikai világképében.
43 évesen pedig ezt írja, „Az éterről” című újságcikkében:
”...az általános relativitáselmélet … kizárja a távolhatást: minden közelhatásra felépülő elmélet azonban feltételez mezőket, és így az ’éter’ létezését is.”
Akinek még ez sem egyértelmű, az ássa el magát.
Értem én, hogy ideges vagy ezektől az idézetektől, mert ezek tulajdonképpen az éter nem-létezésére épült relativitáselmélet egyértelmű megtagadását jelentik.
A te "tényszerű idézeteid" összefüggésükből kiragadott szavak. Hiába javasoltam neked már sokszor, hogy írd ide az idézet előtt és után szereplő mondatokat is, úgy teszel, mintha ilyen mondatok nem is léteznének.
Egyszerűen nem veszel róluk tudomást.
Mi lehet ennek az oka?
Talán nem illenek bele a rögeszméid idilli képbe?
Összezavar, ha olyasmivel találkozol, ami ellentmond az ostobaságaidnak?
Vagy félsz belemenni egy olyan vitába, amelyből valószínűleg nem jönnél jól ki?
Ha a szövegkörnyezetből kiragadott szavak boncolgatásából vonsz le következtetéseket, akkor nem csoda, hogy olyan hülyeségekre jutsz, mint amelyeket évek óta rögeszmésen zsolozsmázol.
"1920-ban Einstein ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény..." "
Egy kicsit boncolgassuk ezt a mondatot!
Ha éter nélkül elképzelhetetlen a tér, akkor a fényhullámok nyilván nem a térben terjednek, hanem az éterben. Különben az éterre nem lenne szükség.
Korábban (1905-ben) még Einstein valóban úgy hitte, hogy a fényközegre nincs szükség. Ekkor még azt hitte, hogy a fény hullámok az üres térben terjednek. Ezért van az, hogy a relativitáselméletből kihagyta az étert.
Azonban a későbbi kísérletek megmutatták, hogy a fényjelenségek értelmezhetetlenek valamiféle fényközeg nélkül. Nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy az éter létezésének kérdésében Einstein 180 fokos fordulatot vett.
Számomra nagyon furcsa, hogy ha már maga Einstein felismerte, hogy a relativitáselmélet hibás alapokra épített elmélet volt, akkor mi akadályozta meg egy helyes alapokra felépített elmélet megalkotásában.
Hiszen 1920 után már pontosan tudta, hogy a fényközeget (étert) nem lehet kihagyni a helyes elméletből.
