Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
A strobilurinok egyik elönye volt, hogy hatott a virágzáskori botritisz ellen is, azaz elvileg jó lehet botritisz elleni szernek virágzáskor, de így használni azért elég drága mulatság, úgy, ahogy régebben, meg pláne...
Ha nem tévedek a switchben benne van a chorus hatóanyaga is, de elég drága szer, viszont lehet úgy is veretni, hogy csak a fürtzónára nyomatod.
Botritisz ellen igen jó a cantus, ráadásul véd a késöi lisztharmat ellen is, sosem voltak olyan szép aranysárgák a vesszöim, mint amikor ezt használtam. Az egyetlen hátránya: annyira jól véd a botritisz ellen, hogy a sérült bogyókon (moly, repedés, jég, etc.) a botritisz helyett kénytelen-kelletlen megjelenik a fakórothjadás... legalábbis nálam így volt. Ill. ha valaki aszúszemeket akar, akkor még véletlenül se használja, nálam a kabar (lánykori nevén tarcal 10) még november végén se akart aszúsodni miatta...
A fakórothadás elleni egyetlen hatóanyag -legalábbis, amiröl én tudok- a folpet, ami hat, viszont ahogy az alföldi barátunk írta róla alant, egyes kategória, és csemegében nem használható...
Az utóbbi 3 szezonban kezdtem védekezni mert több lehetséges ok is van az ilyen tünetekre. Az egyik a virág botrítisz. Azt kell mondjam hogy a botrítisz jellemzőit fel lehet ismerni a virágzás utáni fürtsorvadásnál, legalábbis ha mondjuk egy csonthéjassal hasonlítom össze. A másik ami miatt próbálkoztam hogy amúgy peronosz és lisztharmat ellen azért az ismert szerek tűrhetően használhatók, tehát valami másnak kell lennie. Virágzás előtt és után is Chorus, Texio, Switch, Cabrio Top valamelyikét (rotálva) belekeverem. Próbálom a sort úgy kialakítani hogy beleférjek az évi kezelések max számába mindegyik szerrel.
Mióta ez a kezelés benne van azóta érzésre javult a helyzet, persze minen év más mint a többi. Most azt látom, hogy a virágzási sorból nagyon kilógókon és az amúgy is érzékeny fajtákon van még jelen, de a mértéke prüszkölve de elfogadható lett. Amit még jövő évtől tervezek az, hogy a fürtök körül már virágzás előtt fogok kiszedni leveleket a sűrűből. Tudom, hogy ezekre még szükség lenne, de a tünetek leginkább a levelek által takart fürtökön jelennek meg, megfigyeltem a Youtube videókon is hogy az így előkerülő fürtök barna rongyosak és azt figyeltem meg, hogy az itthoni eszközökkel nem valósítható meg a fürtzóna tökéletes kezelése. Motorost nem akarok, nem is nagyon lehet, tudomásul kell vennem, hogy akkor hozzáférhetővé kell alakítanom.
További gond hogy a fenti szerek mindegyike azt javasolja hogy fürtzáródáskor kezeld a szőlőt először. Ami azt jelentheti, hogy virágzáskor nem segít, vagy az akkori hűvös időben nem hat, vagy csak nem is vizsgálták.
Hitelesnek látszó forrás a folpet-et jelölte meg mint egyetlen hatásos ellenszer. Az általad mellékelt irodalom is feltüntette. De folpet csemegében nem használható sőt lehet, hogy sehol. Már a könyved második kiadásából is kikerült így nem opció.
Nincs következmények nélküli vegyszer. Legfeljebb az alkalmazásuk kezdetén nem ismerjük a hosszabb távú hatásokat. Komoly bajok vannak és lesznek ebből, mindenki gondolja meg mikor, milyen és mennyi vegyszert használ! Ebben elég komoly tudatosságra lenne szükség. Nem vagyok szakértö, de időnként már az is sokat segítene, ha a használati utasítást elolvasná aki kiszórja...
A "kapazin" glifozát. Eredetileg vicceskedve a kapára használták. És valóban a "hungazin"-ból ered. Egy gyártónak meg megtetszett és csinált egy tényleges terméket. Az atrazin legfőbb baja meg a mértéktelen használat volt. Ami bármilyen más szernél is gondot okozna.
A "Kapazin" név a "hungazin"-ból ered, na, az egy mocskos cucc volt, amikor az apám használta, a szomszéd tölünk 50 m-re lévö kútjában is lehetett érezni a szagát... Aztán szerencsére betiltották.
A Mg hiánya elöször a legidösebb levelek érközeinek kifakulásában (de nem elhalásában!) mutatkozik meg, mivel a Mg nagyon könnyen szállítható a növényi részek között, ezért az öregebb levelektöl elvonódik a fiatalabb levelek irányába. A folyamat nem visszafordítható. A Mg hiánya általában fürtzáródás környékén kezd jelentkezni, ezért ajánlatos kötödéstöl kezdve összesen 3 alkalommal keserüsó 5 (öt!)%-os oldatával lombtrágyázni, megelözö jelleggel.
Elöször én is csak a tünetek jelentkezésekor kezdtem el a kezelést, mérsékelt sikerrel. Az 5%-ot Dr. Májer János és társainak a badacsonyi kutatóállomáson végzett kiérleteiböl vettem, Májer János személyesen mondta, hogy mindenféle koncentrációval, lombtrágyaként és beöntözéssel is p´robálkoztak, de kizárólag az 5%-os lombtrágyaként való kijuttatása vezetett sikerre, az alacsonyabb koncentráció és a beöntözés nem.
Amióta én is így csinálom, ill. a virágzás utáni elsö 3 permetezéskor juattatom ki, azóta nincs nálam magnéziumhiány, pedig elötte rendszeresen volt, föleg kocsánybénulás formájában.
visszatérve a kérdésedre: a mostani és a következö permetezéshez add nyugodtan, utána már ne, mert akkor már túl közel van az érés (nem véletlen keserüsó a neve). Amire nagyon ügyelj: mint minden lombtrágya, ill. kénszármazék, 25 °C felett ez is perzsel, így a mostani hömérsékleti viszonyok között csak hajnalban ajánlott kijuttatni (ma még most este is 28 fok van...).
Ahogy van_Persil írta arról jutott eszembe hogy a Szuvenirrel azóta nincs bajom mióta a keserűsót kapja. Előtte bénulás, sárgulás, minden. Azóta max napégés. Persze nyilván idősödött is azóta. Nálad a sok eső miatt lehet hogy megülepedett a talaj, nem tudja felvenni a Mg-t Fe-t. Nem vitás hogy van valamennyi peronosz a leveleken de nem biztos hogy annyi, amennyit gondolsz.
