Nem másokról van szó. Ne mutogass másokra mert az nem változtat semmin.
Tény (talán Otrantó sem tagadja): A kitelepítések előzménye, hogy németek, magyarok is a kisebbségre hivatkozva terjesztették ki határaikat, igáztak le népeket. Ez generálta a 2VH utáni etnikai tisztogatásokat kiegészülve a szovjet hódító politikával. Ettől persze a kitelepítések amorálisak és embertelenek voltak, minden tisztességes ember elitéli. A kiváltó ok pedig tény.
Hogyne. Pl, hogy mi üzentünk hadat Nagy-Britanniának...
"Magyar történelem, más látószögből."
Csakhogy a kérdésem nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy mi alapján jelentesz ki ex cathedra olyan dolgokat, ("veled ellentétben") amikhez minimum ismerned kéne engem.
"Dehogy vagyok egyedül. Ha te tudnád mennyien vagyunk."
Hol írtam olyant, hogy egyedül vagy? Sehol. Teljesen másról írtam. Mondjuk egy érdemi vitának a tényszerű tudás mellett az a másik alapfeltétele, hogy az ember képes legyen aránylag egyszerű mondatok értelmezésre.
"És persze nem náci tempó de neked kényelmesebb így minősíteni."
Igazad van, elfelejtettem, hogy nácinak, mosdatónak, és egyáltalán bárminek minősíteni a vitapartnert az a te reszortod és jól bevett szokásod.
Hihetetlen volt az könnyelműség, ahogy az akkori politikai vezetés a háború indításának ügyét intézte. Bárdossy bejelentette az Országgyűlésben, hogy hadban állunk a Szovjetunióval, s ennyi aztán át is tértek egy másik, bizonyára legalább ilyen fontos kérdésre.
"Magyarország mindazonáltal nem maradt sokáig távol a világháborús konfliktustól. Június 22-én Hitler megtámadta a Szovjetuniót, a keleti háború pedig a Németország támogatásáért versengő, egymással torzsalkodó közép-európai államokra – köztük hazánkra – igen komoly nyomást gyakorolt. Budapesten megoszlottak a vélemények a hadba lépéssel kapcsolatban, Werth Henrik vezérkari főnök azonban – a további revíziós sikerek biztosítása érdekében – a németek támogatása mellett tört lándzsát, és sok szempontból ebbe az irányba hatott Bárdossy is, aki június végén eltitkolta az országgyűlés előtt Molotov barátságos hangvételű üzenetét (ebben a külügyi népbiztos elismerte a bécsi döntéseket, és semlegességet kért Magyarországtól).
A végső lökést ugyanakkor mégsem a kormányfő, hanem a máig felderítetlen június 26-i kassai bombázás adta, melyet a hivatalos körök – az első beszámolókra hivatkozva – szovjet agressziónak minősítettek. Horthy Miklós még ezen a délutánon – utólagos parlamenti jóváhagyással – deklarálta a hadiállapotot, június 27-én pedig – Bárdossy bejelentését megelőzően – a Kárpát-csoport át is lépte az államhatárt. Miután a magyar haderő december elejéig felszólítás ellenére sem vonult vissza a Szovjetunió területéről, e hónap 7-én Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, december 11-én pedig Bárdossy – német és olasz nyomásra – önkényesen bejelentette a hadiállapotot az Egyesült Államokkal is."
Falhahányt borsó az egész amit írsz. Őket a tények nem lrdeklik, csak a mantrájuk. Ha tényekkel cáfolsz én is tettem néha, akkor ugranak egyet és kezdik elölről.
Ez még a jobbik eset, mert néha személyeskedbenek címkéznek és a nemlétező tudásukkal hencegnek.
Úgy gondolom akármi is történt a magyar fél aránytalan választ adott ami nem volt arányban az eseménnyel és a saját lehetőségével, amivel végső soron saját magának okozott súlyos kárt.
Akkor az ismereteim nem teljesen hiányosak, mert ez a dolog nincs tisztázva.
Célozgatás nélkül a Horthy féle rendszernél "erkölcsileg" sokkal magasabban állók ennél sokkal kevesebbért is indítottak már háborúkat, nem is kell időben olyan messze menni.
A szovjetek Kassa előtt már máskor is bombázgattak tévedésből, igaz akkor még nem volt olyan éles a helyzet, működött a kommunikáció, tisztázódott a helyzet.
Igen így utólag, nagyon könnyű okosnak lenni, hogy nem lett volna szabad, senkinek sem hadat üzenni. De, akkor és ott.
Mi is volt a nagy világpolitikai helyzet. Közvetlen a keleti részen volt egy ország, ahonnan olyan hírek jöttek, hogy az emberek tulajdonát kollektivizálták, a parasztok éhen halnak. Mennyi is volt a nagy éhínség vesztessége? 30 millió ember?
Magyarország egyéni tulajdonon alapuló állam volt.
Ez azért nem egészen nyerte el a nagy többség tetszését. Európában sem volt tetszetős ez az elgondolás.
Jöttek a hírek, hogy a hadsereg felső vezetését Sztálin kivégeztette.
A németek elindították a háborút (ez megint más tészta, hogy valójában hogyan történt, ügyesen kiprovokálták az első lépést, vagy a németek úgy érezték ők most elindulnak), azok az országok, akik az első világháborúban Magyarország területéből részesültek, erőteljesen törleszkedtek Hitlerhez. Az egész történelem során érvényesült az az elv, akik a győzteshez törleszkednek, azok jól járnak (mosz is élő gyakorlat). Ha az akkor elképzelt végeredményt nézzük, Mo gyakorlatilag egyedül maradt volna és a környező államok mindent visznek.
Igen Mo. vezetői döntöttek, rosszul döntöttek. A következmény ismert.
Sok mindent nem szabad utólag.
Bármennyire is próbálnak néhányan ködösen célozgatni, hogy akik tárgyilagosan boncolgatni próbálják a témát, azok nácihívők és Horthy imádók, ezt részemről is visszautasítom.
Az ilyen célozgatás inkább annak beismerése, hogy kifogytak a beprogramozott klisékből és ha valami olyannal találják szembe magukat, ami nem illik az elképzelt valóságba, akkor azonnal hitvitába mennek át érvek nélkül.
Azt megértem, hogy a többesszám zavar viszont a megállapításaim éppenséggel a tényeken alapulnak amikből számomra egészen más következtetés jön ki. Meg sem próbálom úgy beállítani az eseményeket mintha az akkor vezetésnek nem lett volna más lehetősége. Éppenséggel az a probléma, hogy lett volna de a rosszabbik utat választották. Szűk látókörűen és korlátoltan. Nem próbálok "árnyalni" olyan eseményeket amiket lényegében nem lehet árnyalni. Veled ellentétben érintkezem olyan emberekkel akik más szemszögből, más országból és más nép szemén keresztül látják az eseményeket.
