Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Keressetek vissza. Többször is volt már szó róla. A frekvenciaváltó csak termel de nem fogad. Nagyon hamar füst lesz belőle. Aggregátorral és terheléssel elképzelhető. A terhelés felhasználja a termelést, az aggregátor pedig visszaszabályoz, ha rádolgozik a napelemes inverter. Ha megszűnik a terhelés, akkor kezdődnek a gondok. :-(
Elvileg ugyanez frekvenciaváltóval is menne, de az sokkal kényesebb. Ráadásul annak is impulzussorozatokból áll a kimenőjele, nem pedig valódi szinusz, mint a generátoré. Elég, ha egyszer elcsúszik a jel. :-(
1. A napelemes áramtermelés olyan hektikus (változékony), hogy igazából semmi másra nem használható az említett formában, csak vízmelegítésre, de arra is csak korlátozottan.
2. Mit érnél a fenti rendszerrel előállított 3 fázissal, ha egyik pillanatban elindítaná a motort, a másik pillanatban már csak nyögne, aztán csupán néhány wattal berregtetné az álló motort? Ráadásul az inverterek nem arra készülnek, hogy összevissza változó bemeneti feszültségről próbáljanak valamit ellátni. A frekvenciaváltókban is szokott lenni "alulfeszültség" elleni védelem.
Ilyen körülményekre még akkor se állnának neki a gyártók eszközt fejleszteni, ha lenne rá igény. De annyi nincsen. :-(
három kérdésre keresem a választ, illetve a megoldást, hátha ti tudtok segiteni Napelemes rendszert tervezek telepíttetni.
1. Miért nincs a piacon olyan elérhető megoldás, (melyhez amugy a fronius gen24 pv point-os sorozata áll még a legközelebb): nincs ELMU betáp, nincs akksi, de a napelem táblák által termelt energiát mégis el tudom használni mert megy az inverter róla. Tehát CSAK kizarólag a napelemtablák által megtermelt energával megy, azt használja el, amíg süt a nap.
2. miert nincs olyan megoldás a piacon, ahol 3 fazist kapok akkor is, ha nincs elmű betáp, csak akkumulátor, vagy az se. Hiszen egy egyszerű frekvenciaváltó is megoldja az egy fázisból 3 létrehozását.
3. ha egy huawei (vagy barmely 3 fázisú) hybrid inverternek a villamos hálózati (grid) bemenetére frekiváltoval szimulálok 3 fázist, mintha az az ELMÜ betáp lenne, tudom-e használni az invertert úgy, hogy csak napelemmel fusson?
Tehát ha szivattyúzni akarok, akkor először összekötöm az invertert az akkuval, utána bekapcsolom, ( a hosszabbító már be van dugva) utána dugom be a szivattyú dugvilláját a konnektorba. Lekapcsoláskor , először kihúzom a szivattyút, utána lekapcsolom az invertert és utána veszem le a sarukat az akkuról. Eddig is így csináltam.
Ha szivattyúzol vele, először az AC oldalon kapcsold le a szivattyút. Utána nyugodtan lekapcsolhatod bármivel az invertert DC oldalát, nem fog ívet húzni. Bekapcsolásnál ugyanígy visszafelé.
Egyébként ekkora DC feszültségnél és áramnál felesleges törnöd a fejed az ívoltáson. Az inverternek viszont jobban esik, ha már elindult és utána kezded el terhelni. Tehát nem úszod meg egy mágneskapcsolóval.
"Azért az invertert igy nem bántanám, csak ha mindkét oldalon ki van kapcsolva." Ezt hogy érted? Pl ha szivattyút kapcsolok vele akkor előbb kapcsoljam ki a szivattyút, utána húzzam le az akkuról és csak utána kapcsoljam ki az inverter? Hát akkor miért van rajta kapcsoló?
Nem, mert feltűnt nekem hogy sehol nem használnak ívoltásra kondenzátort, és érdekelt hogy miért nem. És az is érdekelt hogy miért kötnek sorba 3 érintkező párt. Úgy hogy köszi, megint tanultam valamit.
Ez nagyon szép. Írtam hogy nekem 2 x 2 db 150 Wattos 20 Voltos napelem töltésvezérlőjére való rákapcsoláshoz kell ami teljes napsugárzásnál is max 40 Volt 20 Amper, legfeljebb megvárom míg lemegy a nap és akkor kapcsolom ki. De különben is látom az Ampermérőn mikor nincs áramfelvétel és akkor kapcsolom ki. Eddig egy 100 + egy 150 Wattos napelemet egy sima kis forgókapcsolóval kapcsoltam és semmi szikrázást nem tapasztaltam. Az invertert meg lekapcsol állapotban szét lehet csavarozni, szikrázás nélkül.
Az az ellenállásos megoldás a vezérléshez nyagyszerű de" áramfolytásra?"
Mivel az érintkezők kb egyszerre nyitnak a mechanika miatt.
igy az iv megszakitásnál 230V hoz kb 3mm , a 400Vhoz 5mm léghézag elég .
Ha ezt DC n akarnád elérni kb 15mm kellene.Ezért a 2.-3, leirt ivoltási módszert (nyújtás, darabolás )
együtt alkalmazva 6x5mm ived van .
S a feszültség is változó; mert ha generátor 110V DC kevest változik ,ellenben ha ez akkutöltő +akku akkor a 110V =10 néha 12db 12V-os akku ami ; 100V------173V !!!!! is lehet.
Természetesen az iv miatt anyagvándorlás is van --az elpárolgot fém kiül a + érintkezőn!
Nem lehet aláméretezbni a megszakitási hézagot , --esetleg vákumérintkező ,gázszigetelés ,olaj?
Erre vannak a DC mágneskapcsolók, Kontaktorok (10...100kW ) megszakitók (mégfeljebb ...MW )
Másik út elektromosan ; FET, IGBT stb végzi a kapcsolást -utána egy mágneskapcsoló "láthatólag " bontja az áramkört.
A soros kötés ac kapcsolóknál van. Az egyszerre nyitás nem teljesen egyszerre van.
Az ellenállást hogy kapcsolod hogy a nyitás idejére legyen betéve? Akkor már lehet dc kapcsolót is berakni, ott nagyobb a kapcsolási hézag és van szikrakamra is az ívoltásnak.
Még igy is a kapcsolási száma korlátozott a pogácsaégés miatt.
Értem, vagy is nem. Nem látok benne logikát, ( pedig biztos van). Én akkor látnék benne logikát, ha pl 30 V 20 Amper, első érintkező nyit, a másik 2 érintkezőn ellenállással korlátozva folyik az áram kb 15 A, a második érintkező bontása után 5 A erre korlátoznánk az áramot, így a 3. érintkező már csak 5 Ampert szakítana meg. De akkor külön kellene vezérelni a 3 érintkezőt. Ezeknél a kapcsolóknál szinte egyszerre nyitnak a párok, és akkor a szikra, (ív) átugrál egyik érintkezőről a másikra?
lehetséges variációk; Az iv - hűtése (folyadékkal,olaj viz )-nyújtása,-darabolása (több érintkező sorba )--sorvasztása (ivfúvó tekerccsel )-átöblitése? (vákuum,semlegesgázzal SFO6 )
Mivel jelentős/látható iv állt 30V vagy 10A feletti elektronmennyiség hatására tud kialakulni.
A AC esetén a nullátmenetnél megszakad --de DC esetén a fentebbi műveletek szükségesek.
Természetesen kapható DC kapcsoló eszköz is --csak az ára ?!
Csak én azt nem értem( vagy rosszul értelmezem) hogy miért kel az érintkezőket sorba kötni. Hát ha párhuzamosan kötöm őket, akkor növelem a felületüket. Tehát több Ampert bírnak. Különben is ez " csak" 20 Amper, ha sorbakötöm az elemeket, meg 10 Amper, de akkor már 40 Voltról beszélünk. ( 100 Voltig bír az MPPT töltésszabályzóm).
Ezzel a kapcsolóval egy érintkezőpárral is kapcsolhatod a 24 V DC-t. Annál több lesz a feszültség, mert megszakításkor a napelem üresjárati feszültségét kell számolni, de még arra is jó.
