Köszönöm, képeket még tényleg nem tettem ide. Az utóbbi időben volt szerencsém a Balaton-felvidéken járni, és igyekeztem - természetesen a várakkal együtt - becserkészni a régi templomokat, romokat. Még nem értem a végére, mondanom sem kell:) A tavaszi képeket a váras topikba tettem fel, a mostaniakat majd ide pötyögtetem be.
Autóval jártuk be az utat, meg persze gyalog, ha már végképp nem ment. A romok gyalogosan megközelíthetők, legtöbbjük közel van a műúthoz vagy jól járható földúthoz. Nekem sokat segített a http://www.utikonyvem.hu/ oldal, ahol meg lehet jól határozni az egyes romok helyét, aki használ GPS-t annak is hasznos információkat nyújt.
Íme a Köveskál mellett található pusztapalota. Egy fala áll magasan, a növényzet eléggé eltakarja, de ha bemászik az ember a sűrűbe, talál még külső falat méternyi magasságban, lásd utolsó két kép. Ennek felkeresése is vegetációs időszakon kívül ajánlott.
Akkor ezt a romot is érdemes vegetációs időn kívül felkeresni. Egyelőre csak a távolabbi terveimben szerepel. Gyalogosként egynapos túráim hatósugarán majdnem kívül esik már.
Szentantalfa herendi templomrom. Amennyi időbe került a megtalálása, annyira csekély falmaradvány található a felszínen, ma már nem is ismerhető fel, mi lehetett ez a kőkupac.
Köveskál, sóstókáli templomrom. Ezt nem nehéz megtalálni, bár Köveskál felől nem ajánlatos autóval megközelíteni, hacsak nem aszály idején...Talán mondanom se kell, onnan mentünk. Nem messze tőle található a pusztapalota is, mely szintén érdekes, bár itt off.
Káptalantóti, sabari templomrom. Nem volt könnyű megtalálni, nagy bozót közepében van. El is mentünk mellette, ha nem ott akarok megfordulni - ipszilonban -, akkor nem is vesszük észre. Az első kép ezt mutatja.
A helyzet az, hogy egy ttúra alkalmával hajnal 6 körül jártam ott. így esélytelen lett volna :-( És sajnos nem láttm semmi infót arra vonatkozólag, hogy mikor és hogy lehet bejutni, vagy egyátalán be lehet-e valahogy.....
Köszönjük szépen a képeket! Füzérrel kapcsolatban sajnos túl korán jártam ott (1994), a szép románkori részletek később kerültek elő. Na majd a 2. kéktúrámon...
Hévízgyörkkel kapcsolatos kérdés: bejutni nem próbáltál? Érdekelne, hogy pl. hétvégén van-e lehetőség belülről is megszemlélni e szép templomot?
Még egy megjegyzés, ami a hétvégén ismét eszembe jutott: A legtöbb középkori templom igen jó helyre épült, pl. a most bemutatott két templomromtól is pompás kilátás nyílik, ill. a Szt. Balázs és a Boldogasszonydörgicsei rom tornya is messziről észrevehető. (Bár ez a tény a középkorban lehet, hogy hátrányukra vált.)
Utunk befejező állomása a Balatonfüred határában található Papsoka templomrom volt (ide busszal érkeztünk Kisdörgicse felől, a megálló neve: Balatonfüred, Újtelep).
Szent Mihály templomrom (Papsoka)
A Balatonfüred északnyugati részén, a Balatonszőlősre vezető út északi oldalán, a dombon lévő temetőben, a Siske forrástól nyugatra, igen szép természeti környezetben elhelyezkedő, kitűnő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villaépület helyén, valószínűleg a 12. században épült. Valamennyi falát a római alapfalakra építették rá. A román templomot többször átépítették, bővítették: a 15. század derekán új, gótikus szentélyt emeltek. Valószínű, hogy a Szent Mihály templom Veszprémnek a török által történt elfoglalása után pusztult el. Az ekkor leégett tetőzetű templom anyagát a környékbeli lakosok hordhatták el építőkőnek házaik felrakásához. Ma már csak a templom romjai lelhetők fel. (wikimapia.hu)
Kicsit hosszúra nyúlt pauza után folytatom a hétvégi élménybeszámolót:
Szent Balázs templomrom
Elődje egy 12. századi fatemplom volt, melyet egy évszázaddal később a 13. században román stílusban kőépület váltott föl. A 14. században gótikus átépítésre került sor: az épület nyugati oldalára nagyobb hajó épült, ennek végén épült a torony és a lépcsőzetesen szélesedő támpillérek. A régi hajóhoz képest ez lejjebb épült meg, így lépcsővel kötötték össze a két hajót. Szintén ezen az oldalon két oszloppal háromnyílású kegyúri karzat épült. Az északi oldalon kisméretű sekrestye épült. Különösen szép a nyugati oldalon kialakított gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapu. További érdekessége, hogy a román kori szentélye kívül négyszögletes, belül íves kialakítású, mely a környéken Zánkán fordul elő.
A templomot és a községet a török pusztította el, ettől kezdve romos lett. Később nem települt újjá, ma közigazgatásilag Balatoncsicsóhoz tartozik (pedig Szentantalfához van közelebb – J.O.).
Külön érdemes megemlíteni a templomromtól elénk táruló szép panorámát: a Balaton víztükre csillan meg szemünk előtt, a távolban a Badacsony jellegzetes tömbje, felsejlik a Hegyes-tű kibányászott hegye, s mindezek előtt a Nivegy-völgy, mely Zánkánál a Balatonba fut. (az ittvoltam.hu alapján)
Mi Szentantalfától a zöld sáv jelzésen jutottunk fel, de Óbudavár felől érkezve, még Szentantalfa előtt tábla jelzi a másik feljutási lehetőséget, innen is megközelíthető.
Már nagyon OFF, de egy kellemes órát szereztél nekünk (mindhárom gyerekkel néztük) a klipjeiddel. Természetesen a vonatos és a cuha-völgyi vonalon készült filmek vitték el a pálmát. :-)) Köszönjük!
