Van valakinek oled kijelzovel (0,96") tapasztalata (ESP8266 hajtja meg)?
Kiirok ra mindent amit akarok, viszont ha egy megadott poziciora uj erteket akarok kiirni, akkor az elozot nem torli le.
Probaltam azt, hogy a kurzor szinet a hatter szinere valtoztatom, kiirok valamit, utana vissza a kurzor szine feherre es uj ertek kiirasa, de nem lett jo.
Jelenleg ugy mukodik, hogy kepernyo torles es az egesz tartalmat kiiraom ujra. Mivel kicsi a kijelzo, keves az adat, ezert nem is latszik hogy letorli a kijelzot es ujra kiir mindent; de ha lenne ra kulturaltabb megoldas, akkor inkabb az hasznalnam.
Sziasztok! Egy kérdésem lenne hozzátok, egy rubik kocka fehér oldalát kirakó programot készitek, ahol tömbökben viszem be az adott oldalt, és szineit. Hogyan tudnám frissiteni a tömben lévö adatokat, amikor pl 90 fokkal elforgatom a kockát ? Köszönöm a segitséget!
Szisztok nem vagyok jàrtas ebben az arduinos dologban.szeretnèk csinalni egy lèpès èrzèkelőt hang effektel .talàltam videot itt a link valaki letudnà irni pontosan mi kell hozzà programozò ismerosom van https://m.youtube.com/watch?feature=youtu.be&v=f3dHX6lOca0
hát az lesz benne, pontosabban, az IS lesz benne. Vagyis az arduino adja majd az ütemezést, ez az áramkör meg szabályozgat. Úgyis új nyákot akartam tervezni.
akkor egyértelműen az a válasz, hogy ne küzdj rajta. a felfutás nagyon gyors, szoftverből megbízhatóan lekezelni nem egyszerű. és ha egyszer hibázik a sw, valami elfüstöl. fejlesztési időben és elfüstölt alkatrészek költségében is hamarabb megvagy a céláramkörrel.
ez meg konkrétan egy olyan ami neked kell, és úgytűnik be is szerezhető. persze tuti van sok más, meg akár egy léptetőmotor meghajtóból is van esély kifaragni.
Oké, működik a te kapcsolásod is, meg az is, amit én javasoltam, analóg és digit bemeneten egyránt.
Az így néz ki:
Itt ugye +5V-ra van felhúzva a bemenet és ezzel megspórolhatsz kapunként 1-1 ellenállást.
Ekkor persze fordul a logika, mert ha van a bemeneten jel, akkor a digitalRead értéke nulla lesz.
A kimeneted is jó lesz.
A kimeneti optok áramát simán lehet lejjebb vinni, 5 mA-nél az már kinyit, úgyhogy nagyobb (mondjuk 470 ohmos) ellenállással nem lesz terhelési problémád.
A LED kijelző minden szegmensére kell külön ellenállás és ne engedd 20mA fölé.
Ugyebár az 5V-ból ki kell vonni a LED nyitófeszültségét és a maradékra kell kiszámolni az ellenállást.
Amúgy nem fog kijönni belőle a füst, ha kicsit túlléped a 20mA-t, de ez a specifikáció, ha lehet, illik betartani.
Na arra valóban álmomban sem gondoltam volna, hogy egy csupasz mikrokontrollerrel oldjam meg a feladatot. Így már értem a felvetést, nekem tökéletes lesz a NANO.
A kijelző: 0.56" 7 szegmenses LED
Zöld: 2.2 V; 25 mA; 14mcd
Piros: 2.05 V; 30 mA; 38mcd
Kék: 3.0 V; 30 mA; 90mcd
A zöldnek elég kicsi a fényereje, ezt még ki kell próbálnom. Ha nem elég világos akkor a piros kerül be ,vagy a kék.
Elég a kijelző GND pontjára kötni egy 220 ohm-os ellenállást?
Nem ragaszkodom az önálló 7 szegmenses LED-hez, de még nem találtam olyat, amire külön külön táp köthető.
Gondolkoztam még BCD / 7 szegmenses dekóder alkalmazásán (az segíthet?), de eddig csak olyat találtam, ami "6" számjegy felső vízszintes elemét nem kapcsolja be, ami zavar.
Holnap kipróbálom mindkét változatot, ha működik, lerajzolom.
A Nano Atmega 328P mikrokontrollert tartalmaz, de van rajta soros port, LED-ek, tápegység, a fejlesztéshez ezt érdemes használni.
De ha van kész program, érdemesebb beírni egy csupasz Atmega 328-as IC-be.
De felteszem, erre nem vagy felkészülve, úgyhogy talán jobb, ha maradsz a Nano-nál.
Ha LED-csatlakozóra sima hét szegmenses LED-kijelzőt teszel, oda is kellenek ellenállások.
Meg kell nézni a kijelző adatlapját és abból kiszámolni, valószínű, hogy a 220 ohm oda is jó lesz.
Viszont arra figyelni kell, hogy bár pin-enként 20 mA a névleges terhelhetőség, de az egész chip egy időben meg csak 200mA-rel terhelhető!
Az pedig gyorsan összejön, ha mondjuk 8-ast mutat a kijelző és pár opto is nyitva van!
Úgyhogy lehet, hogy érdemes lenne megfontolni egy olyan kijelzőt, ami saját tápról megy és csak a vezérlést kapja az Arduino-ról.
Vagy feljebb menni az ellenállásokkal.
Az opto az adatlapja szerint 5mA-nél még biztosan kinyit, gondolom, 12V-os a bemenő feszültség, azért vannak 1,1k-s ellenállások tervezve, oda mehet 2,2k szerintem.
A kijelzőnél pedig, ha ragaszkodsz az önálló hét szegmenses LED-hez, ki kell próbálni, hogy 5V-ról mekkora ellenállással ad még megfelelő fényerőt.
Elvileg Atmega 328P-vel terveztem megoldani (eddig azt hittem, hogy ez a NANO).
Még nem próbáltam le, úgy terveztem, ha megjönnek az alkatrészek, akkor összeállítok egy próbakapcsolást. Mivel még nem csináltam ilyet, gondoltam rá kérdezek, hogy legalább elméletben működjön.
Az analóg bemenetek is digitálisként fognak működni, illetve van két-két bemenet (A3, A4) és kimenet (A5, D11) aminek pillanatnyilag nincs szerepe. A D11-et azért tettem tartalékba, hátha kell valahova PWM kimenet (ha esetleg később eszembe jut valami).
A LED csatlakozó a fokozatkijelző 7 szegmenses kijelzője lesz.
Amit a digit, és az analóg bemenetekre írtál módosítást, ha nem túl nagy kérés, arról tudnál egy vázlatot küldeni?
Az átalakított analóg bemenet így is tud digitálisként működni?
A kimenetek működőképesek?
Meg fogom próbálni összeépíteni (egyből két NYÁK-ot rendelek), de mivel még soha nem csináltam, nem sok sikerélményre számítok.
Ha nincs jelentkező, akkor megpróbálok válaszolni, aztán majd kijavítanak, ha butaságot írok:)
1. Ha ezt fixen be szeretnéd építeni valahova, akkor javaslom, hogy ha a Nano-n kész a program és minden jól működik, érdemesebb egy Atmega 328P-be beírni és azzal készre szerelni az áramkört. Nagyságrenddel kevesebbet fogyaszt és nincsenek rajta azok a sallangok, amik a fejlesztéskor még kellenek, de utána már feleslegesek.
2. Szerintem alapjában véve működhet ez így, de mindenképpen össze kellene rakni breadboardon legalább 1-1 analóg és digit bemenetet, meg 1 kimenetet. Persze ha már lepróbáltad, akkor nem szóltam. Ha nincs lehetőséged teszt-áramkört összerakni, szólj, valamelyik nap összedugdosom, valamilyen optom biztos van és valamilyen P-MOSFET-em is. Nem pont ezek az alkatrészek, de ez a működést nem fogja befolyásolni. Jó dolog a rajz, meg a mindenféle szimulátor programok, de én olyan régen tanultam már ezt, hogy inkább szeretek mindent élőben kipróbálni.
3. A konszenzus szerint a digit bemeneteket +5V-ra felhúzni szokás és GND-t kapcsolni rájuk, nálad ez fordítva van. Érdemes lenne talán megfontolni az áttervezést. Ekkor az opto emitteréről a 10k-s ellenállást nyugodtan elhagyhatod, a kollektor és az 5V közé betehetsz egy 4,7k-t és a kollektorról mehet az Arduino bemenetére közvetlenül, az 1,1k nem kell. Így cca 4,4V megy az Ardu digit bemenetére, az pedig bőven jó.
4. Az analóg bemenetre szintén inkább feszültségosztót tennék. Vagyis ott is tennék a kollektor körbe egy ellenállást és az emitterbe mondjuk egy ugyanekkorát és így nagyjából fél-tápfesznyi lenne az analóg bemeneten, ha nyit az opto és innen is elhagynám az 1,1k-t
5. Ha a NYÁK-ot legyártatod, akár Magyarországon, akár Kínában, az olyan minőségű lesz, hogy egy akármilyen pákával egy óra alatt össze tudod forrasztani. Mondanám, hogy összerakom neked, de szerintem jobban jársz, időben mindenképpen, ha megcsinálod sk. Ha mégsem vállalod az összeépítést, szólj, aztán valahogy megoldjuk.
6. A LED feliratú csatlakozó gondolom valamiféle bemenet. Megmérted, hogy onnan hány voltok jönnek le?
van olyan céláramkör, aminél beállíthatod, hogy mennyi legyen a meghúzási áram (amikor egyébként egy high side switch 60 voltot ad rá), ekkor egy magasabb áram értékre van beállítva valami belső komparátor, a low side switch arra kapcsolgat, utána high side switch kikapcsol, egy diódán keresztül már csak 12 voltot kap, ekkor a low side switch már egy alacsonyabb áramértékre van beállítva, azon billeg adott hiszterézissel. Ja igen, és az is programoható, hogy a lefutás mennyire legyen meredek. Valahogy így.
én oldottam meg egy pwm-mel, mert egyetlen impulzusra van szükségem, mindössze annyi a cél, hogy ha már kinyitott az injektor, akkor nyitva maradjon, de közben ne süljön meg.
UCC2742x Dual 4-A High Speed Low-Side MOSFET Drivers With Enable
Ennek a bemenetére a mikrokontroller vezérlő lábát, az enable lábra pedig az áramérzékelő műveleti erősítő kimenetét téve, gondolom működne, mint logikai AND kapu, nem?
régen foglalkoztam léptetőmotorokkal. azok is induktívak, ott is fontos az áram gyors felfutása, és ehhez nagy feszültséget használnak.
viszont az áramkorlátot egy tök analóg áramkör csinálja. egyszerűen komparálja a mérőellenállás feszültségét, és ha az eléri a limitet, akkor egy fix időtartamra elveszi a vezérlést. ettől az áram esik valamennyit, és elölről. ez pwm, de nem előre programozott a kitöltés, hanem a komparátor maga hozza létre.
a konstans off time sajátossága, hogy a terheléstől függően változik a frekvencia, valamint hogy a kitöltés nem tudja elérni a 100%ot soha.
az a helyzet, gőzöm nincs, mi az az egységugrás jel, gondolom azt jelenti, amikor a táp oldaláról az áram nics korlátozva, végtelenből nullára megy a kapcsolóelem ellenállása.
Autódiagnosztikával foglalkozom, azért azt tudom, hogy egy CR injektor vezérlése tulajdonképpen MINDIG szabályozás, pl mert a 0,3 ohmos injektort 60 volt feszültségről táplálják, amitől az áram ugye valahol 200 amper lenne. Mindezt azért, hogy az injektor gyorsan nyisson. Én most csak 12 voltot hsználok, ez esetben s kb 30 ampre lenne a vége, mert a kábelekben is van legalább 0,1 ohm, viszont mivel a kezdeti behúzó impulzus az rövid, monsjuk 2 ms, ezért az áram nem növekszik addig. Utána jön a pwm-el korlátozott áram, ami esetemben 40% kitöltési tényezőnél kb 6 amper , legalábbi ezzel a konkrét Bosch injektorral.
Kérdés, mi van akkor, ha véletlenül egy zárlatos injektort akasztanak rá, akkor ugye induktív terhelés nélkül az áram azonnal a maximumon van. Ellenállással nem lehet megoldani, mert akkor normál esetben a nyitóáram nem lesz meg. Persze lehet, hogy egy 55 amperos FET 1 darab 2 ms-os impulzust elvisel, legfeljebb a bizti ég ki az utána jövő hosszabb, 0,5 sec -os áramtól.
Szóval továbbra is az a kérdésem, hogyan oldjam meg az áramkorlátozást?
Ha induktivitásra kapcsolsz egységugrás jelet, akkor a bekapcsolás pillanatában az áram "0" amper, és utána kezd nőni, és ha lesz ideje beáll az ohmikus értéknek megfelelő értékre. Több soha sem lesz!
Ha mégis nagyobb lenne, akkor az injektor tönkre ment. A további vezérlés indokolatlan és felesleges.
Feladat: egy injektort vezérlenék a Nano egyik kimenetével (33152 driveren keresztül, a 328-nak tehát csak logikai jelet kell adnia). Az injektoron az áramerősség a vezérlési idő miatt elvileg nem nő adott szint fölé (kb 20 amper), de be szeretnék építeni egy vdelmet, ha mégis.
Erre egy áramérzékelő ellenállást használnék sorosan, mondjuk 0,05 ohm, amin 20 ampernél létrejön 1 volt feszültségesés.
A 328 chip PD6 (AI0) lába egy komparátor bemenete, ezt az ADC0...ADC7 bármelyikére kapcsolt analóg feszültséggel össze lehet hasonlítani.
Ezek valamelyikére, tennék egy potival egy állítható referenciafeszültséget.
A legegyszerűbb, ha az AI0-t úgy programoznám, hogy a küszöbérték átlépésekor interruptot generál, ami kikapcsolja a teljesítményt vezérlő kimenetet - ez viszont így nem fog visszakapcsolni, vagyis ezzel csak az egyszeri túllépést tudom megfogni ráadásul a vezérlésnek folytatódnia kellene.
Létezik olyan áramkör, pl Texas instruments LM1949, ami ezt naygon zépen megoldja, két határértéken (meghúzó és tartóáramon) szabályoz, mérőellenállás az áramnak, RC kör az időzítésnek), bár npn tranzisztorra tervezték, de azzal éppenséggel fet-et is tudok hajtani, driveren keresztül.
Összefoglalava, kínlódjak az arduinon belül, vagy LM1949, esetleg más?
(az injektor ugye induktív terhelés, tehát logaritmikusan nő/csökken az árama be-ki kapcsoláskor)
Van valakinek tapasztalata arról, hogy melyik co2 szenzort lehet üzemeltetni huzamosabb ideig kalibráció nélkül, vagy hogyan lehet kikapcsolni az automatikus kalibrációt és ehhez melyik lib-et érdemes használni?
Falra szerelhető változatot csinálok arduino nanoval, amivel dht22 vel páratartalmat és hőmérsékletet is mérek és modbuson kommunikál a "smart" központtal...
Eddig mh-z14 és mh-z19 -el próbálkoztam. Ha nem használtam 24 órán keresztül folyamatosan akkor egész jól teljesített, viszont amennyiben ezt túlléptem akkor kezdett pontatlan lenni, és egy ideje biztosan fals értékeket mutat mind2. A PWM kimenetüket használtam...
Ez az automatikusan lefutó kalibráció miatt van... Ha jól emlékszem akkor 24 óránként fut le, amivel az a gond, hogy biztosítani kell neki a 400ppm-es tiszta levegőt a kalibrációhoz, ami nem nagyon kivitelezhető....
Valószínűleg olyan szenzort kellene használnom amiben van kontroll fény és a kalibrációhoz nincs szükség a 400ppm biztosítására. Tálaltam egy szenzort ami lehet hogy jó lenne, de gondoltam előbb utána kérdek. Ez a cdm7160 amit a figaro is hasznal.
Szóval készített már valaki olyan szenzort arduinoval ami napokig, hetekig vagy esetleg hónapokig aránylag pontosan mért? Vagy esetleg a figaro -féle co2 szenzort használta?
Itt megtalálod a CH340 chip driverét, meg a vadonatúj, CH340 alapú Nano flash tartalmát - vagyis tulajdonképpen csak a bootloadert, mert más nincs benne.
