Meg oktoberben foztem egy buzasort, amit sajnos nem volt idom idoben lepalackozni. Egyszer at lett fejtve, uh viszonylag mar csak tiszta sorle volt tartalyban. Most mikor palackoztam volna es kinyitottam ilyen feheres egybefuggo lepedek volt a tetejen. Szerintetek ez penesz, vagy esetleg mas lerakodas lehet, volt-e vkinek hasonlo?
Gyűrű a folyadék magasában (barnás színű kb. 2-3cm magas ezért az edényt ne nyisd ki,pl. lámpa),változott e a fasúly (fokoló). Egy kis hasznos sorforum. blog Gyakori kérdésekre válaszok kezdőknek azaz A FAKU.
2 napja főztem sört magamnak most már nem először. IPA-val még nem volt dolgom és nem úgy zajlik az erjedés mint eddig.
A mennyiségem kb 10 liter. Második napja nem hallom ill. látom hogy a kotyogó bugyogna. Eddig 18 fokon volt a sörlé hőmérséklete. Ma reggelre 20-21 fokos helyiségbe vittem! A sörlé hőmérséklete 20 fokos most.
Lehet az probléma, hogy egy 20-25 literes erjesztőben van és a sörlé mennyisége csak 10 liter ezért nem látom annyira erőteljesnek a kotyogást és lehet, hogy valahol szelel a fedele?
A vödör tetejét ha megnyomom picit érezni azért, hogy a teteje puposabb tehát valamennyire beindult?!
Köszönöm a választ, ezekkel én is mind tisztában vagyok és kalkulálok is, mindenesetre eddig nem volt bátorságom, de most nagyon kíváncsi vagyok...
A fermentum mobile-kkrl már sokszor szemeztem, talán nyáron azt is kipróbálom, ha meggyőz az imperial (négy féle is van most nálam)...
Szóval csupa izgalom az ünnepekre 😂
Ez egy hobbi és ha úgy nézed, hogy 20 liter sör árát megdobja a folyékony élesztő ára 2-3 ezer forinttal akkor az már nem is olyan sok. Ha eltetted az élesztőt és a következő sör élesztője szinte ingyen van, akkor még jobban eloszlik a költség. Lehet számolni, hogy hány forintra jön ki egy üveg sör. De ha beleszámolnám az eltöltött munkaidőmet is, akkor régen rossz lenne. A munkaidővel számolt költségeket már alig nyomja meg. Ha valamivel eltöltök ennyi időt, akkor nem sajnálok rá plusz pár ezer forintot. Mint ahogy megveszek egy könyvet is és egy mozijegyet is.
Egyébként ezért is rakok el élesztőt hűtőbe/mélyhűtőbe.
Vannak olyan élesztő típusok, amik száraz élesztőként nem kaphatóak. Egyébként nincs olyan nagy különbség száraz és folyékony között. A folyékony élesztők sokszor jobban dokumentáltak a neten, melyikkel milyen sör készül. Ki lehet nyomozni, hogy melyik sörgyárból származnak. Ha valamelyik megtetszik és ki akarom próbálni nem fog a költség visszatartani. Később pedig elő lehet venni az archívumból akár. Egy darabig próbáltam jó búzasört csinálni. A kezdeti próbálkozások száraz élesztővel nem tetszettek. A folyékony élesztő hozta meg az áttörést. Akkor most sajnáljam-e a folyékony élesztőre a pénzt legközelebb. Vagy igyam azt a sört ami lehet hogy nem sikerül annyira, nehéz eldönteni.
A folyékony élesztő egyébként egyre jobban hozzáférhető. Én a twojbrowar-ból szoktam rendelni. Szokott lenni a Beerodalomban lengyel folyékony élesztő az elég olcsó. Aztán lehet hogy hamarosan magyar gyártású folyékony élesztő is lesz.
A lényeg hogy jó a száraz élesztő is és jó a folyékony élesztő is. Ezt is azt is használom.
Bennem folyamatosan motoszkál, hogy érdemes--e a többszörösét fizetni a folyékony élesztőért.
(Nekem úgy jön ki a többszörös, hogy crossmyloof -tol rendeltek szárazat, S megelégedve használom. Most fogok Imperial-t kipróbálni, amire (cyber Monday kedvezményekk együtt is) 8-10-szeres ár jön ki, S a frissessége is kérdés...)
A száraz élesztő használata a legegyszerűbb. Jól eltartható, könnyű használni.
Ha félreteszel az előző sör élesztőjéből az is jól működik. Minden féle mosás nélkül is megteheted. Én hagyni szoktam egy kis sört az erjesztő alján. Összerázom és abból rakok el. Nem érdemes erős sör élesztőjét elrakni, mert általában stresszelt. Sötét vagy erősen hidegkomlózott sörből nyilván átmehet zavarosságot, színt befolyásoló anyag.
Eltarthatóság pár hét a hűtőben starter nélkül. A felhasznált mennyiséggel lehet játszani. Öregebb élesztőből többet kell felhasználni. Vannak sejtszám kalkulátorok, de alapvetően a sötétben tapogatózunk. A felüloltás kevesebb gondot okoz mint az aluloltás. Ki kell tapasztalni. Ha pár hónapos az élesztő, akkor már érdemes startert csinálni vele.
Száraz élesztő és a folyékony között főleg a választék a különbség. De ebben hatalmas a javulás mostanában. Egy ideig német búzasörhöz nem volt igazi száraz élesztő. Most már vannak egész jók.
Igen, a témában amiket lehet és amit írsz már elolvastam, megnéztem vagy felkutattam. Egyszerűen csak egy tapasztaltabb sörfőző véleménye érdekel, hogy van-e érezhető különbség a 2 módszer között. Illetve a szakszerű élesztő eltárolás tényleg működik-e megfelelő hatásfokkal.
Kezdésnek talán You Tube videók ,és gugli a barátunk.Szükséges anyagok és eszközök beszerzése (maláta kivonat, mágnes keverő, üveg edények stb.). Fel térképezni családod tűrőképességét (mágnes keverő akár egy hétig is zörög). Fertőtlenítési szabályok betartása. Tanulásnak talán élesztő mosás, esetleg szüretelés, üveg aljából nyert élesztő szaporítása (nem miden szűretlen sör jó erre a célra ,gugli) .Száraz élesztőből is kitűnő söröket lehet főzni de vannak típusok melyek jobbak vagy száraz élesztő formájában nem léteznek (búza ,rozs, belga, neipa). Száraz hosszú ideig ,folyékony rövid ideig tárolható, szállítása körülményes.Akciósoknál figyelni kell a gyártás dátumát.Vannak calkulátorok melyek számolják gyártástól eltelt idő arányában meg lévő sejtszámot.
Egyénként kb.4 éve főzök sört, egyre jobb eredménnyel de eddig mindig kész szárazélesztővel próbálkoztam.
Ezért vagyok kiváncsi a folyékony élesztővel készült sörre, a starter késztésére és keresve az új kihívásakat az élesztő eltárolására és újrafelhasználására.
Mik a tapasztalataitok van érzékelhető különbség a starterrel készült a folyékony illetve a szárazélesztővel beoltott sörök között?
Önmagában a fagyasztott és felolvasztott élesztő nem elegendő semennyi sörhöz. Mindenképpen startert kell csinálni. Lehetőleg több lépcsőben. Fagyasztás után változó az életben maradt élesztők száma, van amikor 10ml sörlében is csak pár nap után mutatkozik aktivitás. Ezt a technikát nem ajánlanám kezdőknek.
Magyarországra nem szállítanak, de van egy német ismerősöm, aki havonta jár haza, most is megy majd és karácsony után hazahozza. Ha érdekel, tudok rendelni Neked is. Ráadásul ha kettőt rendelünk, nincs postaköltség. Az egyetlen hátránya, hogy csak PayPal-lal tudok fizetni, ami elég rossz árfolyamom számol, de még így is kb. egy tizessel olcsóbb mint itthon, vagy Európában bárhol.
Legfeljebb közelebb kell vinni a mobilt-tabletet-laptopot az erjesztőhöz.
A Plaato-ra visszatérve: a Tilt-nek kétségkívüli előnye, hogy belerakod az erjesztőbe és kész, a Plaato-nál pedig meg kell adni az OG-t és a sörlé mennyiségét, tehát mindenképpen méregetni kell.
Harmadik működési fajta a piacon. Egyenlőre a Tilt a népszerű,Beer Bug döcög,Plaato-ot meglátjuk. Tilt-et nem tudja valaki hogy fém edényben is tud kommunikálni?
Mint ahogy korábban olvastam, rajtam kívül többen kacérkodnak a Tilt hydrométerrel. Nem tudom, hallottatok-e róla, de van egy újabb technika, aminek az az előnye, hogy nem kell beletenni a sörlébe, hanem tulajdonképpen egy "elektromos kotyogó", az erjedésnél keletkező széndioxidot analizálja. Nincs fertőzésveszély, ráadásul wifin kommunikál, bárhol ellenőrizhető az erjedés. Árban gyakorlatilag annyi, mint a Tilt (egy picit drágább).
Igen, a felbontás utáni részre lennék kíváncsi, de a következő hozzászólás választ adott rá, én is valami hasonlót gondoltam, hogy mivel csak co2van a hordóban, talán nem romlik meg olyan könnyen...
Szerintem nincs különbség hogy miben tárolod. Megfelelő körülmények közt 6 hónap de akár egy évig is eláll. De én is csak hobbi főző vagyok.:) Keg-ben még nem tároltam, de nekem is tervbe van.:)
Aki otthon házi sört csapol, jellemzően nem ebbe az irányba megy. A jellemző irány, hogy stc1000-essel vagy inkbird-el vezérelt mélíyhűtőládában 3-8 C-on van minden, egy fakerettel van megmagasítva, és azon keresztül mennek ki a csapok.
A sörhűtő, meg a szobahőn tartott hordó az más, ahhoz a vendéglátósok értenek inkább.
