Philón szerint Egyiptomban Kr.u. 50 körül 1 millió zsidó élt, Alexandria öt kerületéből kettőt laktak be. Kr. e. 60. körül a római népszámlálás 180 ezer zsidót talált Asia tartományban; Rómában Josephus szerint 8 ezren laktak, ha az adat csak a férfiakra vonatkozik, családjukkal együtt 30-40 ezerre rúghatott a számuk.
A függetlenség eleve relatívnak bizonyult, ha olyan furmányokat veszünk, minthogy az idegen türannoszként uralkodó, edomita Heródes uralkodása is 'nemzetibb' volt az utolsó időszakokban már csak bábként operáló Makkabeus-uralkodókéhoz képest.
"Időszámításunk kezdetére a Római Birodalom lakosainak 12%-a volt zsidó. Olvastam valahol, hogy az I. században Róma város lakosságának negyede zsidó volt."
"de addigra már két zsidó légió is harcolt Rómáért. "
" uralmuk alatt lévő Palesztina mégsem lehetett egy progresszív, virágzó tartomány, ha milliósra nőtt az onnan kiszivárgó diaszpóra tömege, már 70 előtt is."
A 70 előtti diaszpórák nem abban a rövid időben keletkeztek, amióta Iudea római provincia volt. A rómaiak csak másfél emberöltővel korábban, Antigonos makkabeus király idején jelentek meg egyáltalán a térségben, mint katonai hatalom. Makkabeus állam szuverenitása tulajdonképpen Nagy Heródes haláláig (i. e. 4.) fennállt.
A diaszpórák keletkezése akkor indult, amikor fél évszázaddal korábban a médek és perzsák megdöntötték Nabukodonozor újbabilóniai birodalmát, a zsidók hazatérhettek a babiloni fogságból és Nagy Kürosz egységes államba kovácsolta Kis-Ázsiát, Szíriát, Főníciát, Izraelt és Egyiptomot. A zsidók nagyon jól érezték magukat a perzsa birodalomban (vagy legalábbis sokkal jobban, mint az asszírok és az újbabiloniak alatt), és elkezdtek kereskedni a Keleti Merditerráneumban.
Az így keletkező első diaszpórák mellé Nagy Sándor örököseinek államai, a Szeleukida Szíria és a Ptolemaida Egyiptom versengése alatt a mindkettővel jóban lévő zsidók újakat alapítottak. Időszámításunk kezdetére a Római Birodalom lakosainak 12%-a volt zsidó. Olvastam valahol, hogy az I. században Róma város lakosságának negyede zsidó volt.
Heródest Marcus Antonius és köre jelölte zsidó királlyá. Erre Rómában került sor, ahol Antonius körbehordozta Heródest, a zsidók királyát Rómán. Heródest a római zsidók (akik római polgárok is voltak, mint később Saulus) végig köpködték és átkozták, mert Izrael függetlenségének végét látták közeledni abban, ha Róma ilyen nyiltan beleszól a jeruzsálemi trónutódlásba. Ekkor még Izrael független állam volt, római katonát nem egész húsz éve láttak először, de addigra már két zsidó légió is harcolt Rómáért. Akkoriban pedig szigorúan csak a római polgárok harcolhattak a légiókban.
A kereszténység két alapvető momentuma a térdelés meg a rózsafüzér meg Indiából jött, amely keletibb eredetet sejtet. Inkább amikor jelképként bejött a kereszt, akkor kaphatott egy erős egyiptomi behatást.
Engem a zelóták a maoista gerillákra, ultrabalos feketeszeptemberes sejtekre emlékeztetnek. Jellegzetes szélsőbalos logikára utal, hogy rosszak a rómaiak ugyan, de a legrosszabbak azok a zsidók, akik nincsenek velünk...
Mondjuk a Brian élete hasznos tanmese (ti. Mit köszönhetünk a rómaiaknak?), az uralmuk alatt lévő Palesztina mégsem lehetett egy progresszív, virágzó tartomány, ha milliósra nőtt az onnan kiszivárgó diaszpóra tömege, már 70 előtt is. Egy rómaiaktól körülvett független királyság persze komoly illúzió és méretes politikai vakvágány volt.
"Az én elméletem szerint a kereszténység Kis-Ázsia, Szíria vagy Egyiptom hellenisztikus kulturájú, görög nyelvű zsidó diaszpóráinak valamelyikében keletkezett."
Kútfőileg ez egészen biztosan nem így volt - de hogy milyen gondolati ívet állított fel a hellenisztikus zsidó diaszpóra, egy időben a kereszténység keletkezésével, az jól lemérhető Philón vagy akár Josephus műveiből.
"A zélóták világképébe mégiscsak belefért volna egy korbácsos nemzeti istenség. "
Számomra - maradva a hasonlat körében - a zelóták nem mások, mint azok, akik a kor globalizációs kihívásaira dacreakciókkal feleltek. Masszada a hazafiság szép példája ugyan, de az ottani vérontás a zelóta mentalitás egyenes következménye volt. Mint Koppány törvényszerű bukása. Sokan visszasírnak valamit, ami visszavonhatatlanul elmúlt. Ilyen érzésem van, amikor olvasom a politikai társadalmi topikokban azt a visszavágyódást, amely nem hajlandó tudomásul venni, hogy már nem a harmincas években élünk, a kommunista és náci eszméktől fűtött kisálami agrár-elzárkózás korában.
"addig a gyopáros, elszegényedett Palesztinában már a folytatás volt születőben..."
Ahogy vesszük. Az én elméletem szerint a kereszténység Kis-Ázsia, Szíria vagy Egyiptom hellenisztikus kulturájú, görög nyelvű zsidó diaszpóráinak valamelyikében keletkezett, csak szakrális okokból helyezték utólag Jeruzsálem környékére az után, hogy a 70-71-es római hadjáratok elmosták a Izraelt lakóinak jó részével együtt.
A zélóták világképébe mégiscsak belefért volna egy korbácsos nemzeti istenség. Vagy némileg ellentmondásos az is, hogy míg a multikulti Alexandriában új kultusza született az Ószövetségnek a Septuaginta révén, addig a gyopáros, elszegényedett Palesztinában már a folytatás volt születőben...
Az Isten egy "védjegy", ami segít eladni a "terméket", az erkölcsi törvényeket. Nem mindegy, hogy a "vásárlóközönség" egy magába zárkózó, bronzkori-korarézkori pásztornép vagy pedig egy hellenisztikus világbirodalom legfejlettebb, legkulturáltabb, legkozmopolitább kereskedőnépe.
Azon filozofáltam a hétvégén, hogy az hogy is lehetséges, hogy ugyanaz (?) az Isten Kr.e. 1.400 körül népirtásra és tömeggyilkosságra bujtogat, Kr.u. 30 körül pedig már azt parancsolja, hogy szeresd a felabarátodat, mint önmagadat...
Vagy mégsem ugyanarról az Istenről van szó?
PS:
tudom, hogy húzzak innen a búsba és tegyem föl a nagy kérdéseimet a Valfil topikon..:-)))
1. Nincs bizonyíték a szobor és a földönkívüliek kapcsolatára
2. ... arra, hogy a zsidók a földönkívülieket várták volna vagy várnák, illetve hogy a Megváltó valamiféleképpen azonosítható lenne ezekkel az idegenekkel, ahogyan arra sem, hogy a Messiáshoz fűződő elképzelések a Mari városban talált szobrocskával direkt vagy közvetett módon kapcsolatban állnának
3. Semmi sem igazolja, hogy a babiloni fogság idején a zsidók egy csoportja látta volna a szobrocskát, így arra sem, hogy az nem hevert a föld alatt akkor már hosszú évszázadok vagy évezredek óta
4. Arra sincsen bizonyíték, hogy még ha, tegyük fel, a zsidók egyes képviselői valóban megpillantották is ezt a kis női szobrot Mezopotámiában, akkor általánosan elterjedt volna emiatt körükben a hit a földönkívüliek létezéséről és/vagy a Messiásról
Csupán pár apró bökkenő az "elmélettel" kapcsolatosan...
Azért szúrtam be, mert meglehetősen érdekesnek találom, hogy valaki szerint a "messiásvárás", illetve a földönkívüliekre történő várakozás egy ilyen apró szobrocska révén alakult volna ki a zsidóságnál...
Káldeától Ister-gamig c. sorozatának III. kötetében is foglalkozik ezzel a sumér szoborral Badiny, és oda lyukad ki, hogy "a sisakon előrehajlik két szarv alakú kiképzés, mely valószínűleg fémből készült, és a sugárzókészülék (radar vagy rádiószerű berendezés) antennájául szolgált, és a sisakba be vannak építve a fülhallgatók is"...
Jézus király, a pártus herceg c. könyvének1 98–99. oldalán Badiny Jós Ferenc egy Mari városából származó sumér szobrocskát vizsgál, mely "kozmikus sisakot visel, és pontosan olyan testhezálló ruhája van, mint amit ma viselnek az asztronauták". Megállapítja, hogy az eddig istennőként meghatározott szoboralak tarkójához egy doboz simul, melyből kábelszerő cső lóg ki. A meglepő következtetés: a zsidók láthatták ezt a kisplasztikát babiloni fogságuk idején (sőt, mivel állítólag véshetetlen mészkőből van, elképzelhető, hogy még Lót feleségének mítosza is innen ered...), és azóta várják a földönkívüliek érkezését. A világ vezető zsidói a maguk számára akarják privilegizálni a nagy találkozás lebonyolítását, ezért még a kommunista világ és az USA zsidósága között is érdekközösség alakult ki...
Paul Simon was born in Newark, New Jersey to Jewish Hungarian parents Belle (died in 2007), an English teacher, and Louis Simon (died in 1995), a college professor, bass player, and dance bandleader who performed under the name "Lee Sims".
Elhunyt Sydney Pollack Oscar-díjas amerikai filmrendező. Sydney Pollack orosz bevándorlók gyermeke. 1934. július 1-jén született az Indiana állambeli Lafayette-ben, ahol kukoricaföldeken kívül alig akad más. "Egyedül csak mi voltunk ott zsidók" - mondogatta gyakran. A középiskolai tanulmányok befejeztével, 17 éves korában New Yorkba ment és különböző színiiskolákban igyekezett elsajátítani a szükséges képességet, hogy meghódíthassa a világot jelentő "mozivásznat". Hollywoodban először a szupersztár Burt Lancaster figyelt fel rá és szerzett neki komoly rendezői megbízásokat. Pollack számára számos sikeres film (A lovakat lelövik, ugye?, Ilyenek voltunk, A keselyű három napja, Bobby Deerfield, A Las Vegas-i lovas, A szenzáció áldozata) után 1982-ben az Aranyoskám! hozta meg az igazi világsikert, a női szerepet alakító Dustin Hoffmannal. Négy évvel később, 1986-ban Sydney Pollackot a legjobb rendezőnek járó Oscarral tüntették ki a Távol Afrikától című filmjéért, amelynek fő szerepeiben Robert Redford, Meryl Streep és Klaus Maria Brandauer volt látható. Utolsó munkájában színészként még játszott A boldogító talán című filmben, amely júniusban kerül Magyarországon a mozikba. Producere volt egyebek között olyan ismert filmeknek, mint a Bűnös viszonyok (2006), Tűzveszély (2006), Hideghegy (2003), A tehetséges Mr. Ripley (1999), Értelem és érzelem (1995), Ártatlanságra ítélve (1990), Fények, nagyváros (1988). Producere és rendezője is volt A tolmács (2005), a Sabrina (1995), A cég (1993) és a Havanna (1990) című filmnek.
Csak egy kérdésem lenne (nem minden malicia nélkül,tőlem megszokottan :-) ) : vajon miért,oh,vajon miért nincsen zsidó római hagyományörző csoport Izraelben,vagy akár bárhol másutt!:-))) Lehet,hogy a római előzményeken alapuló karlendítés miatt,amit Hitler is használt?:-) Képzeljétek milyen jól nézne ki Koch úr,amint hevesen tisztelegve ,lendíti a kezét,Jeruzsálem utcáin.:-)))
Ha szabad, abszolút tájékozatlan laikusként kérdeznék valamit.
Ugye ismert, hogy az egyes vallások tanításaiban vannak visszaköszönő elemek.
Azt szeretném kérdezni, hogy a bűnbeeseés története (eszünk a jó és rossz tudásának a fájáról, és hasonlatossá válunk Istenhez) előfordul-e valamilyen formában más vallásokban is?
Esetleg ha arra gondoltál, hogy SAULnak a DAMASZKUSZI úton megjelenő Jézus lenne az az ominózus találka, hát ki kell hogy ábrándítsalak...Ezt egyedül SAUL , alias PÁL állítja, minekutána azt a feladatot kapta, hogy férkőzzön be ezekbe a vallási csoportokba. Idővel maga vette át az irányítást.....
Javaslom A HOLT-tengeri tekercsekben is körülnézni..... A dolog messze nem olyan idilli, mint ahogy azt az újszövetségi írások vázolják...
Jézus király, a pártus herceg c. könyvének1 98–99. oldalán Badiny Jós Ferenc egy Mari városából származó sumér szobrocskát vizsgál, mely "kozmikus sisakot visel, és pontosan olyan testhezálló ruhája van, mint amit ma viselnek az asztronauták". Megállapítja, hogy az eddig istennőként meghatározott szoboralak tarkójához egy doboz simul, melyből kábelszerő cső lóg ki. A meglepő következtetés: a zsidók láthatták ezt a kisplasztikát babiloni fogságuk idején (sőt, mivel állítólag véshetetlen mészkőből van, elképzelhető, hogy még Lót feleségének mítosza is innen ered...), és azóta várják a földönkívüliek érkezését. A világ vezető zsidói a maguk számára akarják privilegizálni a nagy találkozás lebonyolítását, ezért még a kommunista világ és az USA zsidósága között is érdekközösség alakult ki...
Paul Simon was born in Newark, New Jersey to Jewish Hungarian parents Belle (died in 2007), an English teacher, and Louis Simon (died in 1995), a college professor, bass player, and dance bandleader who performed under the name "Lee Sims".