Léteznek különböző álló, fali, légcsatornázható fix páramentesítők, uszodai páramentesítők, mobil páramentesítők...meg a gagyi tablettás, ami egy haszontalan pénznyelő automata. :-) Otthoni célra a viszonylag olcsón beszerezhető, görgős kereken futó, mobil készülékkel érdemes foglalkozni.
A páramentesítők működése
Alapvetően kétféle mobil páramentesítő kapható: szilikagélt tartalmazó adszorpciós, és kondenzációs elven működő páramentesítő.
Adszopciós készülékek: jellemzően fűtetlen helyiségekben használják (az ipari kivitelt akár jóval fagypont alatt is), kihasználva azt a tulajdonságát, hogy - a kondenzációs készülékekkel ellentétben - hőmérséklettől függetlenül (persze ésszerű határokon belül) szinte változatlan a teljesítménye. A működése nagyon leegyszerűsítve: adott egy szilikagélt tartalmazó rotor, ami megköti a nedvességet, majd egy fűtőelem segítségével összegyűjti azt egy tartályba. Alacsony hőmérsékleten jellemzően nagyobb a hatásfoka, mint a kondenzációs elven működő háztartási páramentesítőknek.
Kondenzációs párátlanítók: ezek a leginkább elterjedt típusok, és általában kedvezőbb áruak, mint az adszorpciós készülékek. A legtöbb helyen ilyen páramentesítőkkel találkozhatsz. Itt a ventilátorral keringetett párás levegőt a készülék egy hőcserélőn keresztül lehűti, a lecsapódó pára pedig egy belső tartályba gyűlik össze (de akár ki is vezethető). Magasabb hőmérsékleten a kondenzációs készülékek hatásfoka jobb, mint az adszorpciós készülékeké. Egyetlen hátrányukként a készülékben használt hűtőközeget említhetném.
A felhasználás módja
Ipari gépek: nagy hatékonyságú, megnövelt légszállítású, robosztus felépítésű készülékek, jellemzően nagy légterű helyiségekbe. Kiegészítő venitáltorral növelhető a teljesítményük. Akár építkezéseknél, felújításoknál is használhatók, mivel portól, szennyeződésektől jobban védettek. Árvíz, csőtörés vagy beázás esetén hatékonyan bevethető a falak és az aljzatbeton kiszárítására. De használható állagmegóvásra akár gyárüzemekbe vagy raktárakba, esetleg könyvárakba vagy múzeumokba is (könyvek, korróziónak kitett gépek és szerszámok stb.).
Profi gépek: nagyjából átmenet az ipari és az "otthoni" készülékek között. Nagy hatékonyságú páramentesítők kisebb műhelyekbe, laborokba, borospincékbe, mosodákba stb. Az ipari párátlanítókhoz hasonlóan ezek közt is vannak forrógázos leolvasztású, illetve kiegészítő légfűtéses készülékek.
Otthoni célú gépek: ezeket nem folyamatos működésre tervezték (mint például a medence párátlanítókat), hanem szakaszos, vagy időszakos használatra (leggyakrabban általában a fűtésszezonban). De alkalmas szobában történő ruhaszárításra, fürdőszobában, felmosás után, nyitott akváriumhoz, szobanövényekhez stb.
Amit viszont tudnod kell: a páramentesítők csak tüneti kezelésre szolgálnak! Abban az esetben, ha a problémát kiváltó ok orvosolható (például egyes hőhidas szerkezetek, vagy a gyakori szellőztetés hiánya), akkor célravezetőbb ezt megszüntetni, mintsem plusz energiát belefektetni az előidézett másodlagos probléma kezelésére.
A megfelelő méretű páramentesítő kiválasztása
Erre nincs pontos számítási módszer, már csak az eltérő körülmények miatt sem. Viszont hasonlóan a konyhai páraelszívókhoz, itt is van egy általános ökölszabály: átlagos körülmények között 3x nagyobb léghozammal kalkulálnak, mint a szoba légtere. Azaz pl. egy 20 négyzetmétes, 50-54 m3-es (250-270 cm belmagassággal számolva) helyiséghez 150-160 m3 léghozamú páraelszívót ajánlanak.
A Wikihow-on van egy picit pontosabb meghatározás is: 6x-os légcsereszám 90-100%-os extrém páratalomnál (vízkárok) 5x-ös légcsereszám 80-90%-os páratartalomnál (látható vízfoltok a falon, penész jelenléte) 4x-es légcsereszám 70-80%-os páratartalomnál (érezhetően vizes falak, apró penészfoltok megjelenése) 3x-os légcsereszám 60-70%-os pártartalmú dohos, nyirkos helyiségben
Ezen felül van egy másik szempont is páramentesítő teljesítményének kiválasztásában:
Maximum 50 négyzetméteres, 60-70%-os páratartalmú helyiségbe legalább 5 liter/nap teljesítményű készüléket, illetve minden további 50 négyzetméterenként 2 literrel nagyobb teljesítményű készülék ajánlott (az adott hőmérséklettel és 60-70%-os páratartalommal számolva!!!). Ugyanez 70-80%-os páratartalommal számolva kb. 6 liter/nap + 2,5 liter, 80-90%-os páratartalomtól számolva (már ha van értelme) kb. 7 liter/nap + 3 liter, 90-100%-os páratartalommal számolva pedig 8 liter/nap + 3,5 liter az ajánlott párátlanító teljesítmény.
Amire figyelj: a gyártók a párátlanító teljesítményt általában 30C, és 80%-os relatív páratartalom melletti mérés alapján adják meg! Elég ritka, hogy a 27C és RH60% melletti teljesítményt is feltüntetik, ami már egy közelebbi támpont. A 30 liter/nap, vagy ettől kisebb teljesítményű gépek átlagos körülmények között (21-25 fok, 60-70%-os páratartalom) kb. csak fele akkora párátlanító teljesítményre képesek!
Mindezek alapján kikövetkeztethető lenne, hogy a Te 50nm-es lakásodba egy "papíron" legalább 10 liter/nap teljesítményű (gyakorlatban csak 5 liter/nap), illetve - maximum 60%-70%-os páratartalmat feltélezve - nagyjából 375-400 m3/óra léghozamú készülékre lenne szükséged. Nem lehetetlen egy ilyesmi paraméterekkel rendelkező otthoni gépet találni (pl. Delonghi DD30P), csak kérdés, hogy megéri-e (magas zajszint, magas fogyasztás, magas ár), és hogy egyáltalán szükség van-e rá (?). Mert azt a fentiek alapján nagyjából sikerült megállapítani, hogy egy 60-70%-os pártartalmú dohos, nyirkos helyiségben hányszoros légcsereszámmal kell számolni. Arról viszont nem tesznek említést, hogy mi a helyzet, ha megszűnik ez az állapot, és már nem célzottan a falszárítás, hanem a szárazon tartás a cél. Elvileg ez utóbbi nem kellene igényelnie akkora légmozgást. Ha megnézzük a Trotec összehasonlító táblázatát, ott is megkülönböztetnek szárítás és szárazon tartás közti állapotot: https://de.trotec.com/en/products/machines/dehumidification/condensation-dehumidifier-mobile/comfort-dehumidifier-ttk-e-s-series/technical-data-by-comparison/ (más kérdés, hogy a számok kissé túlzóak) De normál esetben (nem hőhidas szerkezeteknél) például egy halk, alacsony fogyasztású, TTK 75 S készüléket simán el tudok képzelni egy kisebb alapterületű (max 50 nm-es), egybenyitott, egyszintes lakásban, ha annak jók az adottságai (egy középen elhelyezkedő közlekedővel, ahonnan a többi helyiség ajtaja nyílik). Ha más nem, legfeljebb annyi történhet, hogy a nagyobb léghozamú készülékekkel szemben itt hosszabb lesz a párátlanítási folyamat. De jók egyébként többek által ajánlott Midea készülékek is, ezen belül is a 20l/nap teljesítményűek.
Sajnos a gar is gond lehet ha valami romlik, a nagyon magas üzemóra ami leggyakrabban hordoz meghibásodást magában.(kompresszor szállítási teljesítmény vagy mechanika hiba) Javítani nem gazdaságos ha kompresszor baja van(ugye br 53000 FT- az egész gép-- a kompresszor ami benne van BSA645CV-R1EN Hitachi mutáns ára 32000 FT és ez csak a kompresszor, Azaz annak a cseréje egy új gép ára. Itt már gazdaságtalan a javítás.
Egyéb hiba esetén viszont gazdaságos lehet egy ventilátormotor kb 7500 FT kijelző, higrosztát vezérlés ami még meghibásodhat.
Igen, arról. Nagyjából egyébként most azonos értéket mutatnak (a köztük lévő eltérés mindössze 2-3%), azaz amire beigazolódni látszik blackbile felvetése, hogy a mérés eltérése nem állandó.
Sziasztok!Segítséget szeretnék kérni.Páramentesítő készüléket szeretnék venni.Melyik típus ami tényleg használ is.Egy teljes lakás kb50m2 páramentesítéséhez kellene.Kinek van tapasztalata az ilyen készülékekkel kapcsolatosan.Aki válaszol,annak köszönöm a fáradozását előre is!!!
Pusztán a leírás és az ára alapján nem tűnik rossznak: 3 év jótállási idő, 320 wattos fogyasztás (27 fok és 60% páratartalom mellett), magas léghozam (195 m3/h) és párátlanító teljesítmény (11 liter/nap 27 fok és 60% páratartalom mellett), nagy vízgyűjtő tartály (5 liter). Az időzítő miatt pedig egy picit irigykedem is, az én gépemnél ilyen opció nincs (külön kellett időzítőt vennem hozzá).
Kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan működik. Ami viszont negatívum, hogy picit zajos is lehet (<48 dB), és a leírásből nekem az jött le, hogy az elért páratartalomnál csak a kompresszort kapcsolja ki, de a ventilátort nem (az én Teknno Point páramentesítőm is sajnos így működik).
Függetlenül a készülék típusától, ha most vásárolnék, én négy szempontot tartanék szem előtt: - nagy teljesítmény - relatív alacsony fogyasztás - teljesen kikapcsoljon az elért páratartalomnál - nagy vízgyűjtő tartály
Nekem 30m2-re kellene, az eléggé a felső határa ennek a Nord-nak, meg ahogy itt olvasgattam,az jött le, hogy jobb egy kicsit nagyobb kapacitásút venni. Ezért nézegettem a 20l/nap teljesítményűeket. Az eggyel nagyobb Nord is 53e Ft.
Én inkább ezt venném. Nord Fancy NDN12AJ-K4EBC1A Párátlanító, páramentesítő
Nekem ez van hónapok óta. Iszonyatosan csendes, és azóta nem hogy a fal nem vizesedik, de az ablakon sem látok reggelente párát. Pedig nem megy egész nap, csak teregetésnél és vasalásnál használjuk. Igaz teregetésnél megy egész nap. Ezért sem mindegy, hogy mekkora zajjal jár a működése. Amúgy árban még jobb is ez a Nord, mint a sehol máshol nem kapható silvercrest.
Higrométert bárhol be tudsz szerezni. Ha picit visszaolvasol, korábban említettem is egy olcsóbb darabot, amit a Tescoban 1100-1400 Ft-ért meg lehet kapni. Millenium MN 9311 a típusa. Nem egy precíziós mérőeszköz, de otthoni célra szerintem megfelelő. A picit pontosabb higrométerek 10 ezer Ft feletti áron kaphatók.
Igen, a hálóban a mennyezet lett szigetelve, mert annó valaki valamiért ilyen kazettás irtó ronda fából készült álmenyót tett oda.
Falazat 50 centi, kettő sor párhuzamosan, egy kersztben, kisméretű mészkőtégla. Közötte salak. Kizárólag a hálóban penészedik, az ablak alatt van a radiátor, attól balra jobbra 2-2 méterre, a sarkokban. A sarkokban olyan nedves érzésre, hogy ez most a lecsapodástól van-e, vagy valamit csak felszív az alap hiánya miatt, az passz!
Páratartalom %-a szintén passz, még nincs mérőműszerem hozzá.
Ugye minden ház különböző, így nálunk "csak" egy szobában van probléma, 50 centis falak, radiátoros fűtés, szigetelés nincs, "régi" ablak, alap nincs. csináltattam annó pár éve egy 5 centis vastag plafon hungarocell szigetelést, ez nem tudom mennyire befolyásolja a penészedést, eddig is előfordult télen, de most "horror"...
Beszereztem kölcsön egy LIDLI-s páramentesítő kézikészüléket, napközben megy kb. 8-9 órát, és ezzel napi szinten tudunk kb. 1 deci vizet megfogni. Napi szinten megy a szellőztetés, talajvíz nem jellemző, furattam kutat, 13 méteren van az első vízréteg, a második 25 méter alatt.
Nálunk kisebb megszakításokkal múlthéten szakadt végig, így a szellőztetés nemhogy javított, szvsz rontott rajta.
Az én gépem és a külföldi között csak 10.000Ft volt a különbség, így a hazait választottam. De a te esetedben és is kintről venném, mert 40 dodó már nem kis különbözet.
hat ahogy irtam ket gep kozott gondolkodom...azaz inkabb ket marka...mondjuk midea es trotec...ha trotec akkor valoszinu kulfoldrol rendelem, mert amit itthon 88ezerert adnak azt postakoltseggel egyutt 47ert megkapom... jo igen nem lesz ra magyar gari...
Mi négy éve költöztünk be az új építésű házba, ami akkor csont száraz volt, minden építési folyamatot betartottunk, szárítási idővel együtt. Első évben nem is volt gond a penésszel, padig az ablakok akkor már párásak voltak reggelente. Szóval következő évben már megjelent a penész az északi szobákban, de csak egy két helyen, és könnyel le lehetett takarítani. Én akkor még nem foglalkoztam a penészedés okaival, próbáltunk kicsit jobban szellőztetni. (megjegyzem, hőszigetelt falak és ablakok vannak, nincsenek hőhidak, egyszerűen az északi fal hidegebb mint a déli, nyugati) Szóval az idei esős nyáron már hiába szellőztettünk, rohadtul megindult a penész, főleg a gardróbban. Ekkor vettem egy páratartalom mérőt, és olvastam egy kicsit a penész után. Akkor néztünk nagyot, mikor a gardróbban + hálószoba 82% lett az eredmény, de a lakás többi pontja sem olt valami fényes 75% körül mozgott. Mivel a lakás 105m2 nettó, így a TTK100S-re esett a választás, amit az egyetlen magyar forgalmazótól rendeltem meg postával kb. 100.000Ft-ért. Mikor a forgalmazóval beszéltem akkor azt mondták, hogy eleinte éjjel nappal full teljesítményen kell használni a gépet, és csak akkor kell bíbelődni a szakaszos %-os beállítással, mikor már egy nap alatt csak néhány decit szed össze a gép. Ahhoz, hogy napi 24 órát menjen nekem túl hangos, nem tudom a 75-milyen lehet. Nem a hangerő, csak hogy egész nap egy ventit hallgassak, az sok egy kicsit. Szóval nálunk napi 10 órát ment kb. 2 hétig, ezt követően már csak 5-6 órát. Most tartunk ott, hogy bő egy liter vizet gyűjt össze az alatt az 5-6 óra alatt. A páratartalom, átlagban 53% a lakásban.Ez azt jelenti, hogy van ahol 49%, van ahol 56-57% Most már gondolkodom rajta, hogy elkezdek kísérletezni az automatikus ki-be kapcsolással. Hatékonysága egyébként nagyon jó, mikor elkezdtem, akkor óránként fél-egy liter vizet is össze szedett. A havi fogyasztást, hogy a számlát mennyivel dobta meg - havonta diktálunk - egy hét múlva tudom megírni. Ha még van valami kérdésed, szívesen válaszolok.
koszonom szepen a valaszt! kerdes, hogy mennyire hangos? mennyire ment? tobb orat egy nap? vagy hogyan allitottad be?
nalunk egy 60nmes lakasrol lenne szo a penesz a nappaliban jott elo, ket hatalmas ablakfelulet van ami majd hogy plafontol foldig van es a sarokban egy kis fal...na ott jott elo.
paratartalom kozeliti a 80at a ket kisszobaba nem mertem...de majd lehet elugrom es nezek en is egy ilyen kis ketyeret... :)
a dizajn annyira nem erdekel :) inkabb a fogyasztas, a penz amibe kerul na meg hogy azert hatekony legyen es hogy ne legyen tul hangos. sokat kerek? :)
