A gyerekeimnek van egy barátnője, Mirjamnak hívják. Két nővére van, születési sorrendben: Ráhel (kb. annyi idős lehet, mint Orbán Ráhel lánya) és Rebeka. És van egy bátyja: Dániel. Nem zsidók, valami alternatív egyház tagjai, és soha senki részéről nem éri őket semmilyen "fejfelkapás". Lehet fikázni mkindenféle politikus meg politikai irányvonalat, amit követ, de nagyon húzósnak tartom azt, mikor ebből a gyerekei neveit akarják levezetni, meg ilyenek. Ez magánszféra.
Tulajdonképpen feszültségoldásnak csinálom. : ))) Sokkal kevesebbet bírok aludni a feszültség miatt, mint amennyit kellene, és gondoltam, itt biztos jó volt a hangulat az elején is. Tervezem, hogy majd belenézek a Jóbarátok topik elejébe is. : )))
azt hiszem ez mar manapsag sokkal egyszerübb, mert Mo-on sem elnek az emberek annyira bezarva, mint 40 - 50 - 60 eve. jönnek - mennek, utaznak es több a külföldi is nalunk, de netudd milyen volt 40 evvel ezelött egy "szokatlan" nevvel Mo-on iskolaba jarni! nem kivanom senkinek.
ez a heber - katolikus vita olyan vicces! mintha a katolikusoknak nem letezne az Oszövetseg. hogy lehet egy "Sara" jobboldali? ezen mar csak mosolyogni lehet. hogy lehet egy nev egyaltalan akarmilyen oldali? persze nekem is vannak asszociacioim, es pl az ösmagyar nevekre ugrik kicsit a gyomrom ... szomoru.
en kinlodtam a nevemmel eleget, ezert aztan "normalis magyar" nevet adtam a gyerekeimnek ( pedig igazabol mindenfele bibliat adtam volna, de feltettem öket ...) erre nem Mo-on elnek! Balint gyerekem meg is valtoztatta a nevet, mert öt rettenetesen zavarta, h nem erti senki, azt se tudjak, h fiu v lany. en meg azonnal beleegyeztem, megertettem. csaladban persze tovabbra is Balint. a masik kettö tojik ra, h kinek milyen problema, nekik nem az.
kerdeztem öket, h ök itt (Becs) milyen nevet adnanak majd a gyerekeiknek. mind a 3 azt mondtak, h csak nemzetközit, amit ugy nagyjabol mindenhol kiejtenek, ertenek. Mo-on, itt is, es angol területen is. ( aztan lehet, h azok a gyerekek majd Afrikaban fognak elni ... )
"amikor a mostani "kijelölt" kb. 10 éve Sárának nevezte a lányát" Nem akkor született, jóval előbb. Ráadásul a másik nagylánya meg Ráhel :-) Aztán ugyebár elkezdődött a konzervatív-nemzeti korszaka, ezért lett a következő Róza :D
Hát ha szép, akkor szerintem elég könnyen el fogják fogadni. Na de Ráchel... Eszter az már teljesen polgárjogot nyert. A Sára is elindult a polgárosulás felé - de azért emlékezzünk, amikor a mostani "kijelölt" kb. 10 éve Sárának nevezte a lányát, bizony volt fejfelkapás, akkoriban az még eléggé zsidó névnek számított, s egyáltalán nem volt jellemző, hogy tüntetően katolikus családok adták volna, akkor kezdett éppen csak feljönni, s ezzel lett igazán jobboldali név. Még itt a topikban is volt róla vita annak idején. ;-) De ezek a nevek nem voltak teljesen ismeretlenek jóval korábban a protestánsok körében, hiszen ők a katolikusoktól való különbözés jegyében elkezdték az ilyen szolidabb, magyarosodottabb ószövetségi neveket is adni. Ezzel ellentétben a Benjámin alig ment át magyar névbe, s szerintem még most is inkább zsidós, mint nem. Én legalábbis még nem tudok elvonatkoztatni. Amellett még nem is szép... :-(
Hát ez nagyon szomorú, hogy nem lehet szép zsidó neveket adni attrocitás nélkül.
Bár én mindig csóválom a fejem, mert nagyon sok héber név, Eszter, Sára, Benjámin stb. most felkapottak. És senki nem kapja fel a fejét.
Vagy mikor államosítás volt, senki nem nehezményezte, hogy meg nem keresztelkedett, templomba nem járó szülők adják a Krisztina nevet.
H_G, ne haragudj, de a gépeltérítős kommented már nagyon öv alatti volt, azért belegondolhatnál, hogy senki nem szeret ilyenbe még csak belegondolni sem, csodálom, hogy jidele kultúráltan válaszolt.
És lehet, hogy neked kedvenc neved a Csanád, de ha huszadszorra Xanad-nak ejtik és a gyereked is akcentussal tudja csak kiejteni, akkor ő nem annyira biztos, hogy örül az ősi névnek.
volt kellemetlen élményem, amikor szóba került, hogy a lányaim második neve Lea ill. Rachel. az anyuka, akivel erről dumáltam az öltözőben, nagyon rideg lett. nem képzelem be.
azért fura, mert te mindig adsz a gyökerekre. De nézd meg a mi névadásunkat, iszonyú botrányt kavart, hogy a név az egyik "identitásban" kellemetlen asszociációt kelt meg nagyon determináló. Mi erre nem gondoltunk, nem vettük számításba, mikor a nevet választottuk. Az volt csak szempont, hogy magyarul is létező név legyen. (végül egyébként, bár Júdának szólítjuk, az anyakönyvében csak az Áron szerepel)
-- akár a francia ősökhöz, akár a magyar ősökhöz, szabadon választható. De egyik rokonság se kezdje cenzúrázni a neveket azon az alapon, hogy piha ez a másik kultúrához tartozik és eltart akár öt percig is, amíg megszokjuk a kiejtését. Eleve, a szülők ne vegyék figyelembe azt, hogy esetleg vmelyik oldali rokonságnak kifogása lesz a másik kultúrához tartozó név ellen, annyira nem lenne az azoktól a rokonoktól jogos szempont.
Nem tudom, mit nem értesz, én ugyanazt magyarázom napok óta...
Ok, most már tényleg nem értem. Magyar-francia párnak ok szerinted a Stephanie, de a gyerek neve füzze öt az öseihez, mint ezt a 18825-ös hsz-odban írtad. Voltaképpen mi a véleményed? (Mert számomra eddig még nem derült ki igazán.)
"tehát nem lehetséges, hogy a ygermek neve a kettö közül bármelyiket is üsse. "
Szerintem ilyen "ütés" nem létezik! A kettős identitás arra jó, hogy növelje a választékot (lehessen adni szlovák nevet is, vagy magyart is), és határozottan nem arra, hogy az egyik fele cenzúrázza a másikat.
Mondom, van a rokonságomban magyar-francia pár (Svájcban élnek), akiknek a lányuk Stephanie, és magyar-szász is (Romániában élnek), ahol a lány Tünde. Senki nem talált ebben kivetnivalót, sem az első család magyar nagymamája, sem a második szász nagymamája és az ő rokonaik sem.
Hát pont erröl van Zsuzsánál szó: a gyerek ösei, kultúrális identitása magyar-szlovák, tehát nem lehetséges, hogy a ygermek neve a kettö közül bármelyiket is üsse. Olyan név kell, amely létezik és ismert mindkét nyelvben.
Saját gyerekeinknek apai identitásukból kiindulva olyan germán neveket adtunk, amelyek Magyarországon is jól ismertek, használtak, plusz kaptak még egy "igazi" magyar nevet is második utónévként. Így aztán elöállt az a kellemes helyzet, hogy "hívónevük" használatakor mindkét hazájukban kellemesen, otthonosan érezhetik magukat, nem lógnak ki.
Ezt pont te kérdezed? Nagyon is jól tudod, hogy a legfontosabb: kapcsolja a név a gyereket az őseihez, fejezze ki a kulturális identitását. Ha lehet, hogy ez valakiknek nem fog tetszeni, és már eddig is sokat szenvedett népről van szó, akkor meg pláne! Hiszen magad is ehhez tartottad magadat, noha neadjisten lehetséges, hogy a jövőben egy, mondjuk, gépeltérítő simán keresztüllövi a gyereked a neve miatt (ahogy az entebbei esetben tették), mégsem nevezted Dzsesszikának vagy Amirának...
Azután persze vannak még szempontok, hogy kellemes hangzású és stílusban is harmonizáló legyen a vezetéknévvel, nem túl gyakori, nem túl csúfolható, stb., de most nem ezekről van szó.
Ismerek olyan Sándort, aki Amerikában Alexnek hívatja magát, meg néhány olyan Gyulát, aki minden nemzetközi fórumon Julius. Mondjuk ők középkorúak ill. annál idősebbek.
Ja, még annyit, kulturális érdekességképpen :-), hogy pl. a János/Ján különbség engem semennyire sem zavar, de még az olyan durvák sem zavarnának, mint a Béla/Vojtech, amennyiben mindkét változat normális - a Béla mondjuk szerintem nem az. :-) Nekem ez természetes, persze a legtöbb helyen ez ma már teljesen szokatlan és érthetetlen, Magyarországon már csak a doktori oklevelén szerepel Dezső nevű évfolyamtársam Desiderius-ként. :-D
Nos, a Péter ellen tényleg nincs semmi elvi kifogásom, teljesen jó név, csak éppen úgy érezzük, hogy nem nekünk való. A Pál nem tetszik. Amúgy igen, ismerek én is 70+ magyar bácsit, aki Iván.
Ez az! A Péter volt, amin még gondolkodtam csak az előbb nem jutott eszembe. Iván oroszságában részben igazad van. Régen én is kifejezetten orosz névnek gondoltam, de igazából annyira nem is az (rég óta ismert Magyarországon is), csak kevéssé elterjedt. Viszont annyiból jobb a János/Jan-nál, hogy sokkal kisebb a különbség a két változat között.
Igen, tudom, hogy neked nem tetszik. :-) Az az igazság, hogy ebben a formában, hogy János, hangzásra önmagában nekem sem a kedvencem, a becenevei ill. több külföldi változata inkább. De ettől függetlenül úgy érzem, hogy ez mégis jó név lenne ennek a gyereknek. :-) A másik kedvencem, amitől te kiszaladsz a világból, a Mihály, nos, ilyen nevű gyerekem nem lesz, de nekem úgyis tetszik, bár a magyar változatból hiányolom az eredeti Mikha'el hangzást. :-)