A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"A "jövő fizika" pontosan ugyanolyan lesz, mint a régi: egyrészt egy-az-egyben visszaadja ugyanazt, amit a "régi fizika" is helyesen leír, másrészt ugyanúgy meg fogja haladni a képességeidet, mint a ahogy a "régi fizika" megértése is meghaladja."
Ez nem igaz: A négyféle stabil elemi részecskére alapuló atomisztikus fizika már hazadobta a "régit"!
De a kedvedért megválaszolom a topic címében feltett kérdésedet is: a jövő fizikája BIZTOSAN NEM OLYAN lesz, mint amit egy istenhátamögötti laikus fórum "gumiszobájában" néhány magáról megfeledkezett nulla fizikatudású kontár mekkelek összefantáziál.
A "jövő fizika" pontosan ugyanolyan lesz, mint a régi: egyrészt egy-az-egyben visszaadja ugyanazt, amit a "régi fizika" is helyesen leír, másrészt ugyanúgy meg fogja haladni a képességeidet, mint a ahogy a "régi fizika" megértése is meghaladja.
A gravitációs lencséknél a helyzet bonyolult. Nincs határozott kontúr. Inkább egy (hely szerint) változó törésmutatójú közegre hasonlít. Az még nekem is nehéz.
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök. www.atomsz.com
Az atomisztikus fizika szerint öt természeti állandóval leírható a világmindenségünk, c, e, mP, me és G = g2/4π.
Az agytalan jogemésztönek és constructnak felidézem mégegyszer az atomisztikus fizika legfontosabb összefüggéseit:
Newton mozgásegyenleteiben
mi(test) a(test) = - G Mg mg(test)/r2, és
mi(test) ω2(test) r = - G Mg mg(test)/r2
ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege
Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeg különbségét ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehet ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc. Csak az atomisztikus fizika tudja honnan származik a testek kétfajta tömege, amit se a klasszikus newtoni fizika, se Einstein nem ismert fel.
Megjegyzés: Newton mozgásegyenlete csak akkor stimmel, ha a két szóbanforgó test gravitációs töltése AZONOS ELÖJELÜ. Ha nem azonos elöjelüek, akkor taszító a gravitáció. A proton-bázisú anyag taszítja az elton-bázisú anyagot
A testek súlyos tömege kiszámítható (még a hülyék is ki tudják számítani, ha összeadni és szorozni tudnak), a testek nyugalmi tehetetlen tömege meg ismert az izotópok tömegspektrumos méréseiböl.
A fizika 400 év alatt nem ellenörizte Gailei feltevését a testek egyetemes eséséröl. talán ezért nem vette észre, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák (tehát egy kölcsönhatás) és nem a téridö meggörnyesztése, mint azt Einstein probálta tudományosnak eladni.
" Mindenki megismételheti az ejtökísérletet, ami már kimutatta, hogy a súlyos tömeg nem azonos a tehetetlen tömeggel és a testek szabadesése nem egyetemes.
A fizikusok ezt 400 évig elmulasztották kimutatni! "
Az, hogy a testek súlya arányos a tömegükkel, súlyméréssel és tömegméréssel ellenőrizhető.
Ejtőkísérletre ehhez nincs szükség. Az ejtőkísérlet ráadásul körülményesebb és költségesebb.
Logikus, hogy épelméjű fizikusok nem vacakoltak vele.
Az újfizikában a gravitációt visszahelyezzük az őt megillető helyre.
Jelenleg nagyon mostoha a sorsa, mert a létezését sem ismeri el a modern fizika.
Helyette valamiféle misztikus téridőgörbület van érvényben, de már nem sokáig.
A gravitáció a világegyetem legáltalánosabb jelensége. Nélküle nem létezne a ma ismert univerzum, és nem létezhetne a földi élet sem. Ennek ellenére nincs egy átfogó, korrekt gravitáció-elmélet.
Newton elmélete már kevés, Einstein téridőgörbületes elmélete pedig zsákutca.
Szükség van tehát egy új gravitáció-elméletre, amely rendet tesz ezen a téren. Ez már el is készült. Az angol rövid neve: GRAFIT. Gravitational Field Theory. Vagyis Gravitációs mezőelmélet.
Az elmélet abból indul ki, hogy:
- kétféle anyag létezik, atomos anyag és fizikai mező
- a gravitációs mező egy fizikai mező
- a mező valóságosan létezik
- a gravitációs mezőt az atomos anyagok (a testek, égitestek) keltik maga körül
- a gravitációs hatás közelhatás elvén működik, a mező közvetíti az erőhatást az egyik testtől a másikig
- a hatás véges sebességű
- a gravitációs mező inhomogén eloszlású, de kis környezetben homogénnek is tekinthető
- egyetlen közös gravitációs mező létezik, amely az egyes testek (égitestek) saját mezejének szuperpozíciójából áll össze
- a gravitációs mező kitölti az egész univerzumot
- a gravitációs hatás nem kapcsolható ki, és nem árnyékolható le
Nagy vonalakban ezek az új gravitációs elmélet elvei.
A gravitáció-elmélet része az új szuperfizikának.
A Szuperfizika részei:
- Gravitációs mezőelmélet (GRAFIT)
- Egyesített fényelmélet (UNITEL)
- Szupelumináris fizika (fénysebesség feletti jelenségek fizikája)
