Rettentő sokan durva tévedésben vannak szellőzésileg, ezért egész télen fuldokolnak az egészségtelenül ,magas széndioxidban és küzdenek a párával (penész + doh + tárgyak állagromlása), mert azt hiszik, hogy egy kis szellőztetés anyagi romlásba döntené a családot.
Pedig
a levegő hőtartalma fokonként kb 0,000335 kWh,
a fűtési szezon lakás/külvilág átlagos hőmérséklet különbsége kb 17 fok,
fűtési szezon hossza kb 4800 óra.
A borzalmasan lefojtott szellőzésű lakásokban az átlagos légcsere legtöbbször nem éri el az óránként 10-20 köbmétert. Ha ezt további 50 köbméter friss levegő hozzáadásával egy tűrhető szellőzéssé alakítanák, az évente (50x0,000335x17x4800) 1400 kWh plusz hőenergia veszteséget jelentene,ez 17 ft/kWh gázzal előállítva egy téli hónapban átlagosan 3500 forint plusz fűtésköltséget jelentene.Na ezt a havi kb 3.500 Ft-ot nem hajlandók megfizetni az emberek, ilyen hatalmas összeget spórolnak havonta a rossz levegőben, párában fuldoklással.
Vagy szellőztetsz és akkor azt nyilván vissza kell fűteni, vagy egy elektromos párátlanítót használsz, de az 40e-től indul + az áramfogyasztás.
Van ugyan harmadik út, a hővisszanyerős szellőztetés, azt üzemeltetni olcsó, de kiépíteni marha drága.
Alap szellőztetésnek betehetnél egy motoros zsalus elszívót a fürdőbe, igaz, drágább mint a nem zsalus, de legalább lezárna, mikor nem szellőztetsz. Hogy a többi szoba ablaka/ajtaja beengedne-e elég levegőt vagy kellene még egy nyílást vágni, azt a tapasztalat mutatná meg.
Amúgy kezdésnek érdemes lenne mérni egy páratartalmat. Ha megtalálom az enyémet és kiugrassz asszonyhoz (Vezér u.), akkor kölcsön tudom adni.
Lehet, hogy nem jó helyre írok, de hátha van aki tud segíteni ebben.
Adott egy vályog falú ház parasztház, három egymás utáni helységből áll. Első a lakószoba, nappali/konyha egyben és egy wc/fürdő.
Az ablakok ajtók mind fa, nem régiek, kb. közepes állapotúak.
Jelen pillanatban gázfűtés van, de egy vegyestüzelés is rendelkezésre áll.
A baj az, hogy folyamatosan érezni lehet doh/penész szagot amikor belépünk, valamit az ablakokon gyakran gyöngyözik a lecsapódott pára.
Arra gondoltam, hogy valami aktív szellőztetés kellene, csak félek, hogy túllövök a célon és pl egy 100 mm légbevezetőn egy erősebb téli napon nagyon jönne be a hideg, arról nem is beszélve, hogy a fűtésszámlának sem kedvez.
Mit lehet tenni? Sajnos anyagiakban nagyon-nagyon kevés áll rendelkezésre, de kis gyermek lévén kellene valami megoldás.
A turbulens áramlás szerintem is javít valamennyit, de a hőátadó felületet nem helyettesíti (ráadásul a turbulenvia fenntartása extra ventilátor-wattokat kíván).
A baj ott van, hogy vékony csatornában az áramlást nem lehet tartósan turbulenssé tenni, vastag csatornában meg kicsi a hőátadó felület a légmennyiséghez képest :)
Valószínűleg hasznos hőcserélő-összehasonlító mértékegység lenne egy olyan, ami azt mutatná, hogy a hőcserélő aktív részében mekkora hőátadó felület jut egy liter levegőre.
"Sajnos nem nagyon tudom összehozni az azonos km-eket"
Még az is lehet, hogy alig veszítesz hatásfokot ezzel az aszimmetriával.
A térfogatáram nem feltétlenül lesz nagy, csak az elmenő/bejövő légsebesség aránya kb 1/2 lesz. Ha a külső (elmenő) keresztmetszetben turbulens az áramlás, akkor az valamennyire gondolom javít a helyzeten.
(Sajnos nem nagyon tudom összehozni az azonos km-eket, mert a távtartó osztása ezt adja ki).
A hőcsere közvetlenül a hőátadó felület mentén történik, attól távolabb hőcsere nem történik, ott csak közlekedés/átjárás van, tehát hőcserélő esetén csak óvatosan büszkélkedjünk a "jó nagy térfogatáram" kifejezéssel ;) mert jóvastag csatornákon könnyű jósok levegőt átküldeni, csak éppen a hőcsere hatásfoka lesz nyomorúságos.
A hőátadó felület mentén elhaladó levegőnek az első másodpercben csak egy nagyon vékony rétege melegszik fel, aztán idővel az a réteg felmelegíti az eggyel távolabb lévő vékonyka réteget (a második levegőréteg a tényleges hőcserében már nem vesz részt), aztán az aztán idővel az a réteg felmelegíti az eggyel még távolabb lévő vékonyka réteget... és így tovább
tehát lehet egy hőcserélőn jógyorsan átküldeni a levegőt, csak éppen esetleg nem lesz idő elegendő mennyiségű hő cseréjére.
Tehát minél vékonyabbak a légcsatornák ÉS minél lassabban jár át a levegő, annál jobb lesz a hőcsere hatásfoka.
És ez fordítva is igaz, tehát adott a lehetőség, ha esetleg rontani szeretnéd a hatásfokot :)
"Sziasztok, az mennyire rontja a hatásfokát"
Menyire?
A pontos érték: 42
:)
"A térfogatáram ugyanannyi lesz, a légsebességek viszont nem."
Szerintem a hőcserélőd kb annyi hőt fog átadni (olyan lesz a hatásfoka), mintha a túloldalon is a gyorsabb levegő áramlana.
Sziasztok, az mennyire rontja a hatásfokát egy ELLENÁRAMÚ hőcserélőnek, ha az elmenő és a beszívott levegő áramlási keresztmetszete nem azonos? A térfogatáram ugyanannyi lesz, a légsebességek viszont nem.
Én Soudal mindent ragasztó, friss állapotában vízzel SE lehet lemosni verziót használtam. Elég erős, de rugalmas, tehát a szerelést is bírja.
Sípoló hang:
Tuti a ventillátorból jön, ez nem a tényleges szellőzőrendszerben van, hanem egy tárolóhelyiség szellőző ventilátora, valószínűleg az alacsonyabb feszültséggel járatás miatt. Mondjuk kipróbálhatnám PWMes meghajtással is..
A derékszög jó ötlet, most csak íves töréssel próbálkoztam + betoldva egy egyenes darab, belül kibélelve háromszögszivaccsal, de kb. semmit nem csillapít.
"de a kifújó részen van egy sípoló hangja valamiért."
Először is jó lenne megtudni, hogy az a magas hang biztosan a ventilátortól származik-e,
mert az áramló levegő is okozhat icipici (magas hangú) örvényeket.
Lehet, hogy hiába cserélnéd le a ventilátort meg a csövet is, mert pl az anemosztátban alakult ki egy pici örvény és az tutul neked.
Egyébként a csatorna/cső levegőjében terjedő magas hangokat legjobban éles (minimum derékszögű) töréssel lehet csillapítani, tehát a csőben hosszában közlekedő hanghullámok "nekiszaladnak egy falnak" és visszaverődnek (mint egy tükörről) kb ugyanabba az irányba, ahonnan jöttek (ezért a "nagyon kis ívű cső kanyar" NAGYON nem egyenlő a derékszögű éles töréssel).
Valamivel kevésbé hatásos módszer az, amikor a magas hang vastag puha hangelnyelő felületnek ütközik (pl.gyapot) és elnyelődik benne. Ehhez nem kötelező a derékszögű törés (csak ajánlott), lehet enyhébb is a kanyar.
Teljesen egyenes cső belső falán (jó hosszan) lévő puha zajcsillapító burkolat is hatásos valamennyire, de nem túlságosan.
A csepptálcával kapcsolatban még egy kérdés: a csepptálca (ami ugye egy 0,3-1-3 mm vastag fém/ műanyag lemezből készül) lefolyó részét kinek hogyan sikerült megoldania? Hogyan csatlakozik a cső a tálcához?
Van valakinek valami ötlete csőben terjedő magasabb hangok csillapítására? Kívülről csöndes, de a kifújó részen van egy sípoló hangja valamiért. Nincs semmi az útban, olyan, mintha a ventinek ezen a fordulaton lenne valami ilyen elektronikus zaja.
"azt szeretném tudni ,hogy esetleg beépíthető-e 2mhosszú csővel?"
Ahol a csőhossz nem csak a szokásos falvastagság, ott már lehetőleg ne alkalmazzunk axiális (lapátos) ventilátort, mert azok nem képesek nagy levegőNYOMÁS produkálására (vagy amelyik igen, az csak óriási zajjal).
Ahol a csőhossz két méter, oda már radiális (mókuskerekes) vagy félradiális szellőző ventilátort alkalmaznék, ezeknek nem gond akár 50-100 pascal légfékezés leküzdése sem.
És ha jó nagyot + több sebességest veszel, akkor akár kisebb fordulaton (kis zaj + jóhosszú élettartam) is elég erős lesz.
Ha szakértő választ szeretnél, akkor szerintem kérdezd meg a választott gyártó/importőr szakérnökét. Tutira pontos válaszokat tud adni, ráadásul ezért kap fizetést is.
Higroszabályzós falátvezetéses légbevezető beépítéssel kapcsolatban lenne kérdésem.Látom csak 50cm-ig kapható hozzá cső,azt szeretném tudni ,hogy esetleg beépíthető-e 2mhosszú csővel?Ez azért kellene mert a szellőztetni kívánt helység nincs kapcsolatban külső fallal,és egy keskeny mellékhelyiségen át lehetne bekötni.A másik kérdésem hogy ezeket a légbevezetőket milyen magasságban kell beépíteni és a csőnek kell-e valamerre lejtenie?
Na igen, HA az embernek jó nagy terület áll rendelkézésére a doboz körül, tehát meg tudja pontosan vízszintesre csinálni, vagy kicsit dönteni.. Vagy HA a doboz is lehet akkora, hogy kényelmesen csinál az ember bele lejtőt, stb.. Akkor igen. :) De mint nálam, ahol ki tudja hogy fog állni a doboz, valamint a doboz alaja és a hőcserélő alja között van 15mm, ott nem sok lehetőség van. Szóval elképzelhető, hogy pont egy kicsit ellenkező irányban lejt majd, mint ahol a kivezetés van, akkor egész sok víz meg tud állni a szélén. Tehát inkább legyen kisebb a tálcarész, ha lehetséges.
Például egy lejtős felületen csak egészen minimális ideig szokott állni a víz :)
de ha ráadásul a felület még víztaszító is (magyarul: hidrofób), akkor még vízcseppek se nagyon maradnak ottan.
Ha lenne energiám kísérletezésre, akkor pl szívesen kipróbálnám ezt az anyagot: pl levegő hőcserélő kimenő légcsatorna teljes felület harmatvédelem + csepptálca víztaszítás + csapadék levezető cső belső felülete (de még a cipőmre/szélvédőmre is, sőt valószínűleg még pörköltbe is jó ;)
A csepptálca szélességét az 5 m/s légáramra szeretnéd méretezni?
Vannak az interneten olyan leírások/kalkulátorok, amelyek kiszámolják, hogy milyen erős szélben hány fokos szögben hull az esőcsepp, mindegyik másképpen/mást számol, úgyhogy sok sikert hozzájuk :)
Van az embernek egy hőcserője, a légáram vízszintes halad rajta keresztül. HA mondjuk a végén esne egy kondenzvíz csepp lefele, akkor azt a légáram eltéríti érzékelhetően? Mármint lakossági felhasználásban mérve.. Szóval nem 1000m/s áramlat. :)
Tehát max 20cm magasságból esik le egy vízcsepp. Ugye az esőt is elfújja a szél, de ott mások a léptékek.
Elég 100m3/óra elszívás egy 3*4es fürdőszobának? (Wc is itt van) Az ajtó aljára tennék egy rácsot amin tud friss levegőt kapni.
A konyha kb. ugyanekkora oda is ezt a ventit vettem.
Vagy vegyek még kettőt és duplán rakjam enymás mellé?
