A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Az új Szuperfizika abszolút sebességeket akar használni."
Egész pontosan: az új Szuperfizika abszolút sebességeket is akar használni. Egyébként ma is használják, csak nem vallják be.
"Mi lesz a viszonyítási pont? "
A természet jelöli ki, de nem egy pontról van szó. Majd megtudod, ha megjelenik a könyv.
De te már magadban eldöntötted, hogy az abszolút sebesség marhaság. Akkor meg neked nem mindegy?
"Valami éter-szerűséget is fel akar találni."
Ezt már Einstein is fel akarta találni, de neki nem sikerült. Ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény." Miért probléma, ha az újfizikának sikerül?
"Az univerzum viszont kétségkívül tágul."
Nekem azért vannak kétségeim. Meg még másoknak is.
"Vagy bizonyításokkal, kísérleti igazolással nem kell vesződni?"
Mondjál egy kísérleti igazolást, légyszíves.
Ha egy lufit elkezdesz felfújni, akkor az is tágul. Ez a bizonyítás?
Az új Szuperfizika abszolút sebességeket akar használni. Mi lesz a viszonyítási pont?
Valami éter-szerűséget is fel akar találni.
Az univerzum viszont kétségkívül tágul. Ez nagyon belerondít az abszolút távolságba és sebességbe. Vagy bizonyításokkal, kísérleti igazolással nem kell vesződni? Hahaha!
"A "jövő fizika" pontosan ugyanolyan lesz, mint a régi: egyrészt egy-az-egyben visszaadja ugyanazt, amit a "régi fizika" is helyesen leír, másrészt ugyanúgy meg fogja haladni a képességeidet, mint a ahogy a "régi fizika" megértése is meghaladja."
Ez nem igaz: A négyféle stabil elemi részecskére alapuló atomisztikus fizika már hazadobta a "régit"!
De a kedvedért megválaszolom a topic címében feltett kérdésedet is: a jövő fizikája BIZTOSAN NEM OLYAN lesz, mint amit egy istenhátamögötti laikus fórum "gumiszobájában" néhány magáról megfeledkezett nulla fizikatudású kontár mekkelek összefantáziál.
A "jövő fizika" pontosan ugyanolyan lesz, mint a régi: egyrészt egy-az-egyben visszaadja ugyanazt, amit a "régi fizika" is helyesen leír, másrészt ugyanúgy meg fogja haladni a képességeidet, mint a ahogy a "régi fizika" megértése is meghaladja.
A gravitációs lencséknél a helyzet bonyolult. Nincs határozott kontúr. Inkább egy (hely szerint) változó törésmutatójú közegre hasonlít. Az még nekem is nehéz.
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök. www.atomsz.com
Az atomisztikus fizika szerint öt természeti állandóval leírható a világmindenségünk, c, e, mP, me és G = g2/4π.
Az agytalan jogemésztönek és constructnak felidézem mégegyszer az atomisztikus fizika legfontosabb összefüggéseit:
Newton mozgásegyenleteiben
mi(test) a(test) = - G Mg mg(test)/r2, és
mi(test) ω2(test) r = - G Mg mg(test)/r2
ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege
Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeg különbségét ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehet ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc. Csak az atomisztikus fizika tudja honnan származik a testek kétfajta tömege, amit se a klasszikus newtoni fizika, se Einstein nem ismert fel.
Megjegyzés: Newton mozgásegyenlete csak akkor stimmel, ha a két szóbanforgó test gravitációs töltése AZONOS ELÖJELÜ. Ha nem azonos elöjelüek, akkor taszító a gravitáció. A proton-bázisú anyag taszítja az elton-bázisú anyagot
A testek súlyos tömege kiszámítható (még a hülyék is ki tudják számítani, ha összeadni és szorozni tudnak), a testek nyugalmi tehetetlen tömege meg ismert az izotópok tömegspektrumos méréseiböl.
A fizika 400 év alatt nem ellenörizte Gailei feltevését a testek egyetemes eséséröl. talán ezért nem vette észre, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák (tehát egy kölcsönhatás) és nem a téridö meggörnyesztése, mint azt Einstein probálta tudományosnak eladni.
" Mindenki megismételheti az ejtökísérletet, ami már kimutatta, hogy a súlyos tömeg nem azonos a tehetetlen tömeggel és a testek szabadesése nem egyetemes.
A fizikusok ezt 400 évig elmulasztották kimutatni! "
Az, hogy a testek súlya arányos a tömegükkel, súlyméréssel és tömegméréssel ellenőrizhető.
Ejtőkísérletre ehhez nincs szükség. Az ejtőkísérlet ráadásul körülményesebb és költségesebb.
Logikus, hogy épelméjű fizikusok nem vacakoltak vele.
