Ezt nem érted?
Az atomisztikus fizika alapja:
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök. www.atomsz.com
Az atomisztikus fizika szerint öt természeti állandóval leírható a világmindenségünk, c, e, mP, me és G = g2/4π.
Az agytalan jogemésztönek és constructnak felidézem mégegyszer az atomisztikus fizika legfontosabb összefüggéseit:
Newton mozgásegyenleteiben
mi(test) a(test) = - G Mg mg(test)/r2, és
mi(test) ω2(test) r = - G Mg mg(test)/r2
ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege
mg(test) = |(NP - NE) mP + (Np – Ne) me|.
Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege
mi(test) = (NP + NE) mP + (Np + Ne) me – E(kötés)/c2 ≥ 0.
Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeg különbségét ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben. Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehet ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc . Csak az atomisztikus fizika tudja honnan származik a testek kétfajta tömege, amit se a klasszikus newtoni fizika, se Einstein nem ismert fel.
Megjegyzés: Newton mozgásegyenlete csak akkor stimmel, ha a két szóbanforgó test gravitációs töltése AZONOS ELÖJELÜ. Ha nem azonos elöjelüek, akkor taszító a gravitáció. A proton-bázisú anyag taszítja az elton-bázisú anyagot
A testek súlyos tömege kiszámítható (még a hülyék is ki tudják számítani, ha összeadni és szorozni tudnak), a testek nyugalmi tehetetlen tömege meg ismert az izotópok tömegspektrumos méréseiböl.
A fizika 400 év alatt nem ellenörizte Gailei feltevését a testek egyetemes eséséröl. talán ezért nem vette észre, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák (tehát egy kölcsönhatás) és nem a téridö meggörnyesztése, mint azt Einstein probálta tudományosnak eladni.
