gyökerek tápanyagfelvétele sajátos folyamat. Két határozott jellemvonása van. Az egyik a
szelektivitás, a másik az akkumuláció. A növény válogat, szelektál a talajban lévő elemek,
molekulák között. A tápelemek növényben mért koncentrációja ugyanakkor mindig
magasabb, mint a talajban, azaz a növény akkumulálja azokat. Mindkét tulajdonság jelentős mennyiségű energiát igényel. A növénytermesztő számára ez azért kulcsfontosságú ismeret, mert a tápanyagfelvételre fordított energia nagymértékben függ tőle is."
az idézet
Dr.Lévai László
egyetemi docens
Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézet
Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani csoportjának vezetőjétől van.
Tehát igen,a növény igenis válogat, méghozzá nagyon komoly biokémiai folyamatokon keresztül,amiből én igencsak keveset találtam a neten,de a fősulis Agrárbiokémiámban,ill.Növényélattanomban aprólékosan ismertetve van.Bár bevallom,már akkor is hadilábon álltam vele,mert nagyon bonyolult folyamat,sokkal bonyolultabb,mint modjuk a citrát-kör.Szal elmagyarázására nem vállalkoznék,örülök,h akkor túl voltam rajta.
A lényeg,h a növények a raktározás mellett aktívan,és nem passzívan vesznek részt a tápanyagfelvételben,mivel maga a raktározás nem lenne elegendő önmagaban se a termés,a magok beérlelésére,vagy növekedéskor a vegetatív részek teljes kinevelésére sem.
Nem is vesznek fel több nitrogént. Csak máshogy hasznosítják. Amikor nincs szükség annyira, akkor elraktározzák, beépítik a szövetekbe. Mint az ember pl. zsírszövetet növeszt.
A felvett anyagok összetétele változó ugyan, de ez nem a növénytől függ, hanem olyan hatásoktól, mint pl. nedves vagy száraz talaj, mert nem egyformán oldódnak az anyagok.
Ha ez így lenne,akkor a növények a különböző fenológiai fázisaikban mindíg ugyanazt vennék fel a talajból,és pl. a vegetatív növekedési szakaszban nem vennének fel több nitrogént,mint terméséréskor,stb.
Ha pont káliumnitrátot használ, akkor szerintem megemlíti a nitrogént, de mivel csak káliumot írt, ezért feltételezem, hogy a fontos elemekből más nem is volt abban a műtrágyában.
A növény nem úgy műxik, hogy keres valamit. Ha ezen múlna, hogy keresgélne, akkor nem létezne túladagolás.
A víz kiold a talajból minden ott lévő anyagot, aztán a növény ezt az oldatot felveszi. Ha ebben az oldatban sok a kálium, akkor a növény kevésbé fog növekedni.
májusban kellene a kártevő lepke ellen védekezni legkorábban,valamilyen insekticiddel.a szer legyen rövid egészségügyi várakozási idejű,ha a bokor teremni fog.
segíthet az is,ha időben ezek a pókhálós fészkek fel vannak fedezve,mielőtt még a hernyók szétmásznának a bokron.akkor egyszerűen letépve a fertőzött leveleket,meg lehet akadályozni a nagyobb károsítást,és nem kell vegyszert bevetni.én ez utóbbit csinálom a szederfa esetében is.időben leszedem róla az amerikai fehér szövőlepke hernyóinak fészkét,és nem permetezek.
A kálium önmagában tisztán mint trágya nem létezik.Ha KNO3 formájában szórta a fügére,akkor szépen ellátta nitrogénnel is.Ráadásul a nitrogén gyorsabban eljut a gyökerekhez.
A másik dolog,hogy a növény mindíg arányaiban szereti felvenni az anyagokat,tehát ha adsz neki káliumot,keresni fogja a mikroelemeket is,de a nitrogént is,és ez a növekedésén is látszani fog.A káliumhoz amúgy is lassabban tud hozzájutni,mert lassabban jut a gyökérzónába,és kötődik az agyagásványokhoz.Persze létezhet,hogy még így is sikerül túltrágyázni káliummal,mondjuk egy könnyebb talajon,de arra egész másképp reagál a növény.
Olvass vissza egy kicsit ezen az oldalon, a füge így szokta, a termések növekedése leáll, aztán egy idő után beindul, és egy hét alatt beérik. Már, ha van elég idő. A tieid valószínűleg későn indultak, már nem biztos, hogy elég idejük lesz. Majd jövőre, ha nem fagy el a vessző.
A pókhálót feltehetőleg maga a hernyó szőtte háziipari módszerekkel, nem egy másik élősködővel gyártatta méretre. Amit látsz, szedd le, hogy ne szaporodjanak, mást nem kell tenni. A levelekre már nincs nagy szükség idén, a vesszőknek nem kell (nem szabad) tovább nőni, itt az ősz.
Idén májusban ültettem kigyökereztetett ágról fügebokrot. Most kb. 150cm magas és pici termések is megjelentek rajta, de nem akar tovább növekedni már vagy egy hónapja akkora mint egy kisebb dió. A leveleket meg valami élősködő pókháló szerűvel fonta be, amit kibontva valamilyen hernyó lakik benne,
a levelek is már nagyon lyukacsosak. Mit lehet ellene tenni?
neeeem :) igyekeztem mindkettőnek egyenlő figyelmet szentelni :) no meg a kilátásnak is! (itt szabad arról írni hogy a tramini a nagy kedvenc?) amúgy a kis vesszőim úgy néz ki jól vannak, legalábbis eddig még mindig szép zöldek! remélem megerednek! ó és épp tegnap szereztem barátoknak is fügefát! leszünk páran itt zalában!
Ezt nem tudtam, már tanultam vlmt. Az enyimek 170 cm magasra nőttek kb, és mMIND a tőből... Minden évben. Azt hittem ez a helyes. Jelenleg őriásiak, terebélyesek, szépek, DE 20-40 cm zöld részük van.
Persze, nyilvánvaló, hogy tudsz olyan dolgokat, amiket én nem, csak egyes alapdolgokról azt gondolná az ember, hogy mindenki tudja, akinek legalább egy cserép muskátlija van.
1. Nem káliumtúlsúlyos műtrágyát írt, hanem káliumot.
2. A kálium a kényszerleállást akadályozza, nem a normál őszit.
Szerintem nem sok olyan visszafagyott, alulról erősen hajtó füge van, aminek ne lennének a hajtásvégei 20-30 cm hosszan zöldek. Pl. az én itthoni fügémet megnéztem, azon csak a 3 évesnél idősebb részek maradtak, egy-két helyen a 2 évesek, így alulról erősen hajt, pedig műtrágyázva még soha nem volt, és egyszer sem öntöztem a több hónapos esőmentes időben, és két nagy fenyő között van, amik kiszedik a talajból az utolsó szem nedvességet is, és ezen a fügén is van némelyik lenti vesszőn még 40 cm-es zöld rész is. (A fenti részek már elég jól bebarnultak.)
Úgy látom, itt elég komoly ismerethiány esetének fennforgása van folyamatosítva. Pedig akinek saját ültetvénye van, annak legalább az alapdolgokkal illene tisztában lenni. ;)
A nitrogén az, ami fokozza a növény növekedését.
A kálium egyáltalán nem fokozza, legfeljebb azzal lehet meggyanúsítani, hogy nem engedi leállni a növekedést a különféle sokkok miatt, pl. nyári aszály. A kálium erősíti a sejteket, gyorsítja a hajtások beérését, ergo fokozza a téltűrést. Ezért is használják a kálium lombtrágyát a gyümölcsösökben.
A földbe ásott kálium erre alkalmatlan. Lévén, hogy talajt érve azonnal hozzákötődik a talajszemcsékhez, és évente csak néhány (5-10) cm-t vándorol lefelé, ezért év közben kell kiszórni a következő évre való adagot. (Ellentétben a nitrogénnel, ami egy tél alatt lemegy a talajvízig.)
Úgyhogy a kálium lehet, hogy nem használt, de hogy nem ártott, az teljesen biztos.
Az augusztust követő öntözés eddig az egyetlen felmerült kártékony dolog (amit még a kálium sem tudott ellensúlyozni), de azért egy ilyen védett körülmények között élő fügét önmagában nem tudott volna elfagyasztani az utolsó két tél kivételével. A fajtára tippelek. Akár még az is előfordulhat, hogy nem adriai típusúról van szó.
Az elföldelést még meg lehet próbálni, de a következő születésnapra inkább kellene kérni egy rendesebb fajtát, vagy kölcsönkérni egy foxit, ami véletlenül kikaparja...
Adott esetben, ha mondjuk lenne 4-5 fügefád, mind más fajta, akkor még meg is tenném :)
Egyébként térségileg Budapest környéke volt a 2009/2010-es télen a leghidegebb.
A 2010/2011-es télen csak simán hideg volt, a 2011/2012-es télen pedig a kakucsi állomás (Budapesttől délkeletre) -26 fokos minimuma önmagáért beszél, a város külsőbb részein, Pesterzsébeten, Budaörsön, Pestszentlőrincen stb. sokfelé láttam visszafagyott fügéket.
Úgyhogy a trágyázással együtt megvan a probléma.
Jövőre se víz se trágya.
Próbáld meg az alsóbb ágakat, amik elég hajlékonyak, és a felette lévők miatt vízszintesebben mennek, azokat könnyű lehajlítani, takard be földdel, akkor azok legalább nem fagynak vissza, ha megint ilyen hülye tél lesz, és azokon lesz termésed.
A levelek lefagyása után, november végén december elején ráérsz megcsinálni, és március első napjaiban kibontani, még mielőtt a föld alatt megindulnak.
Nem az öntözéssel lesz a baj(mert mi van,ha esős a nyár pl.?),hisz mi is öntözzük és nem fagy ki,és kétszer termett.A rosszkor kijuttatott műtrágya lesz a ludas sztem.Valahol olvastam,h fügét július után már tilos trágyázni,káliummal se,nitrogéntúlsúlyossal meg végképp,esetleg csak tavasszal.Életbevágó a fügénél,hogy a lehető legjobban beérlelje a vesszőit,hihhetetlen,hogy ez hányszor el lett itt,meg máshol mondva,és mégse elég.:))
Nem értek az ágai a falhoz, mert el (le) volt takarva geotextiliával, és volt a takarásban szalma is.
De most éri néhány ág a falat.
Összesen 5 éves... Így lehet, hogy korábban fiatal volt még... mostanában meg hideg volt....
A vesszők vége 30-50 cm-en zöld még, de még mindig hajt, mint a bolond.... el van tévedve az időben, lehet hogy berántotta a mártix.... (Pedig szigorú vagyok és nem engendem, hogy nézze a TV-t....)
Szóval tavaly ősszel nyomtam neki ilyen trágyát,mert valahol olvastam, hogy a kálium segíti a sejtek fagyban történő túlélését, illetve, hogy segíti a növényeket a termés érlelésében is. Így hát szórtam egy kicsit a bokor "lombja" alatti földre, mondván, hogy az eső meg a hólé majd bemossa. Nem szórtam többet a feltüntett mennyiségnél.
A fügebokor kb 1,2m magas és 1-1,5m átmérőjű az idén.
Felvése: ház déli falához közel. (amikor elültettem olyan 70-80 cmre lehetett a gyökere közepe)
Városi környezet, sorház, külváros (családi házas környék) dombocska felső 2/3 környékén
Írtad egyik előbbi hozzászólásodban, hogy nagyon nagyot nőtt az idén.
Most meg ezt írod: "Nyomok még az ősszel alá egy kis kálium dús trágyát, talán segít...."
Ez a legrosszabb amit tehetsz.
És ha nagyon nagyot nőtt, meg írtad hogy "még" dobsz alá, ebből azt veszem ki, hogy eddig is dobtál alá.
Nem tudom melyik országrészben laksz, de Magyarországon szinte sehol nincs olyan rossz talaj, amiben a füge ne találná meg a neki szükséges tápanyagot.
Pláne, ha már több éves, akkor a gyökere már Kínában járhat.
Úgyhogy ne trágyázzad, és ne öntözzed.
A trágyázott, öntözött, vagy csak túl jó talajba került füge óriásit nő, a túlzott növekedési erély miatt nem fogja beérlelni a termését, de a legnagyobb baj, hogy nem fásodik be kellőképpen a vessző, és már -10 fokon is visszafagy, -12-13 fokon meg akár teljesen.
Milyen fekvésben (domb, völgy, sík, város, falu), melyik országrészben és épülethez mennyire közel van a fügéd?
Remélem, nem sértődtél be a csipkelődésemen.... :):):)
Itt sokan várják a tanácsokat...
Légyszí légyszí...
ÓÓÓ Fügék Fényességes Fenséges Fennenmagasztalt Császára nyilatkozzál mit tegyünk, hogy legyen fügénk.... vagy estleg térjünk át a északi gyümölcsök nevelésére???? (olyan meg nincs is)
Nekem olyan problémám lenne, amiről másnál még nem olvastam....
4 gyönyörű fügebokrom van, évről évre nagyobbra nő, és tele van terméssel. Ezek viszont nem érnek meg. Nehogy 2 terméses szezonom lenne, hanem az egy szüret is értelmetlen, mert nem érik meg. Jelenleg is sok van rajtuk, nagyobb cseresznye, apróbb dió méretűek, és még újak is jönnek...
A bokrok 5 évesek, a ház melleltt vannak, déli ooldalon, nagyon sok nap éri őket, vizet is kapnak...
Valószínűleg későn kezdenek jönni a termések. Vlk tudna segíteni?
Nagyon megköszönném.
Lenne még egy kérdésem:
Egy fügefától kiásott növénykém van, 3 éves, de minden évben újra és újra kezd nőni a gyökértől. Mikor lesz belőle fa féle, vagy mit kéne tegyek, hogy fának higgye magát? :-))
Én is gondoltam, hogy veszek egy zalai dombot csak a fügémnek, de elvetettem az ötletet...:):):)
Pont ezt (kivágás) nem akarom megtenni, mert a szülinapomra kaptam, így kötődöm hozzá... (tudom, szemtimentális vagyok)
Próbálkozom az eltakarással... újra... egyébként a bambuszom is elfagy pedig arra is azt mondták, hogy fagytűrő -15-ig. Mondjuk ez ugyan az a kertészet volt... mire kiderült, hogy mindennel átvertek amit ott vettem késő volt! Minden esetre oda többé nem megyek!
Nyomok még az ősszel alá egy kis kálium dús trágyát, talán segít....
Van valaki aki valaha elfotózta egy fügebokor eltakarását ami sikeres is volt? Megnézném a képeket, mert valószínűleg rosszul csinálom...
Hát nem nyilvánvaló? Ültesd át egy zalai dombra. :)
Hogy az utolsó két télen elfagyott, az rendben, de hogy előzőleg is minden télen, az két feltételezést vonz: vagy olyan elfagyós fajta a fügéd, hogy nem érdemes vele foglalkozni, vagy olyan fagyzugban lax, ahol semmilyen fügével nem érdemes foglalkozni.
Ezt a bokrot mielőbb alakítsd át gyújtóssá, aztán ha nem vagy biztos benne, hogy mennyire volt fagytűrő a tiéd, akkor próbálkozz másik fajtával. Aminek a helyét tudományos alapon válaszd ki, azaz domborzat (ha van), épületek közelsége (ha vannak), stb.
A takarás (fűtés nélkül) jó esetben is mondjuk 2 fokot jelent, azaz csak akkor volna érdemes próbálkoznod vele, ha csak ritka alkalmakkor fagyott volna el a bokrod.
Na meg még egy lehetőség, ha tudod -15-től melegebb helyen teleltetni: dézsába ülteted. Én a két új fajtámat a külső lépcső alatti bedeszkázott helyen teleltettem, aztán ha ezt kinövik, akkor a különálló, fűtetlen melléképületbe mennek.
helyzetjelentés az essexi fügéről:kezdi eldobálni a másodterméseit,melyek kb. az érésük,és nagyságuk felénél tartanak jelenleg.hótziher,h nem érnek meg semmiképp,az idő is lehűlt,nap nem süt már egy hete,a bokor levelei is el vannak öregedve,bár még nem hullajtja az igaz.szal itt egy termés várható egy évben,hiába enyhe a tél.
Köszi! Most pár napja tényleg gondolt egyet és egyet megint kezd érlelni, de olyan hirtelen, hogy pár nap alatt a duplájára nő és színesedik. A többi tovább vegetál :-).
