Ez az a cappella himnusz húszezer torokból feltette a koronát az egészre. Libabőr kimaxolva. Elképesztő jelenet. Aki ott volt a csarnokban bajosan felejti el.
Rui Silva pont arról beszél, hogy sosem játszott még ennyi ember, pláne ilyen közönség előtt és mennyire hihetetlen élmény neki meg az egész csapatnak is, hogy ezt átélhették.
A qrva életbe, micsoda egy meccs volt ez... a pokolból a földre, aztán a pokolba, aztán a mennybe. A döntetlen igazságosabb lett volna a játék képe alapján, de legalább nem buktunk el két mérkőzés után... Székellyel kellett volna kezdeni a kapuban, így meg csak a második félidőben kihordtam lábon két infarktust.
Gratula a fiúknak, pláne meg a közönségnek. Nehéz elképzelni, hogy semleges pályán ezt mi nyerjük meg ilyen elképesztő végjátékkal.