Jézus korában a többség egyértelműen a diaszpórákban élt. Ezt ma csak azért nem tartjuk eviensnek, mert ezek a következő három évszázad alatt szint mind áttértek keresztény hitre, míg a mai zsidók mind olyan zsidók leszármazottai, akik Jézus korában Júdeában vagy Mezopotámiában éltek.
Emellett olvastam valahol, hogy a diaszpóra-zsidóság sokkal lazábban vette a betérés szabályait, így közöttük feltehetően sok volt az eredetileg görög és más hellenizált népek sarja. Azok, akik nem bírtak várni a kereszténység keletkezéséig. :-))
Egyébként utánanéztem, Alexandria lakosságát i.e. 1. sz-ban 700000 főre becsülik. Ha elfogadjuk, hogy ebből egymillió zsidó, akkor -300000 egyiptomi és görög marad:)
Még pontosabban a Makkabeus királyok lavírozgattak a hellenisztikus örökösállamok, majd később Róma és Perzsia között. Ez a mozgástér egyre szűkült, de direkt római katonai beavatkozás akkor történt először, amikor Caesar az egyiptomi rendteremtő akcióját kiterjesztette Izraelre és eltakarította a perzsák felé kacsingató Antigonost.
Az ifjú Heródes, római polgárként tiszt volt ebben a caesari büntetőexpedícióban, az egyik zsidó légió tisztje. Az ő néhány évtizedes uralma akkorra esett, amikor Róma még nem volt elég erős ahhoz, hogy Izraelt lenyelje, de ahhoz más erős volt, hogy egy mindenben lojális uralkodón keresztül ellenőrizze.
Egyébként kedvelt római fogás volt, hogy a meghódítandó hellenisztikus miniállamok arisztokráciájának római polgárjogot adtak, hogy az állam elitjéből bárkit saját bíróságuk elé állíthassanak, ha akarnak.
Herodes Antipaternek, Hyrkanos makkabeus király miniszterének volt a fia, és rokonságban állt több korábbi királlyal is. Amikor apját a perzsa oldal meggyilkoltatta, Heródes Rómába menekült, hogy pár év múlva légiók élén visszatérjen Izrael trónjára.
"Philón szerint" Philont állítását azért nem kellene egzakt tényként elfogadni. Ő inkább teozófus. Könnyen beleeshetett ószövetségi túlzásokba. (Bár akkoriban tényleg sok elgörögösödött zsidó élt Alexandriában.) Josephus hihetőbb.
Philón szerint Egyiptomban Kr.u. 50 körül 1 millió zsidó élt, Alexandria öt kerületéből kettőt laktak be. Kr. e. 60. körül a római népszámlálás 180 ezer zsidót talált Asia tartományban; Rómában Josephus szerint 8 ezren laktak, ha az adat csak a férfiakra vonatkozik, családjukkal együtt 30-40 ezerre rúghatott a számuk.
A függetlenség eleve relatívnak bizonyult, ha olyan furmányokat veszünk, minthogy az idegen türannoszként uralkodó, edomita Heródes uralkodása is 'nemzetibb' volt az utolsó időszakokban már csak bábként operáló Makkabeus-uralkodókéhoz képest.
"Időszámításunk kezdetére a Római Birodalom lakosainak 12%-a volt zsidó. Olvastam valahol, hogy az I. században Róma város lakosságának negyede zsidó volt."
"de addigra már két zsidó légió is harcolt Rómáért. "
" uralmuk alatt lévő Palesztina mégsem lehetett egy progresszív, virágzó tartomány, ha milliósra nőtt az onnan kiszivárgó diaszpóra tömege, már 70 előtt is."
A 70 előtti diaszpórák nem abban a rövid időben keletkeztek, amióta Iudea római provincia volt. A rómaiak csak másfél emberöltővel korábban, Antigonos makkabeus király idején jelentek meg egyáltalán a térségben, mint katonai hatalom. Makkabeus állam szuverenitása tulajdonképpen Nagy Heródes haláláig (i. e. 4.) fennállt.
A diaszpórák keletkezése akkor indult, amikor fél évszázaddal korábban a médek és perzsák megdöntötték Nabukodonozor újbabilóniai birodalmát, a zsidók hazatérhettek a babiloni fogságból és Nagy Kürosz egységes államba kovácsolta Kis-Ázsiát, Szíriát, Főníciát, Izraelt és Egyiptomot. A zsidók nagyon jól érezték magukat a perzsa birodalomban (vagy legalábbis sokkal jobban, mint az asszírok és az újbabiloniak alatt), és elkezdtek kereskedni a Keleti Merditerráneumban.
Az így keletkező első diaszpórák mellé Nagy Sándor örököseinek államai, a Szeleukida Szíria és a Ptolemaida Egyiptom versengése alatt a mindkettővel jóban lévő zsidók újakat alapítottak. Időszámításunk kezdetére a Római Birodalom lakosainak 12%-a volt zsidó. Olvastam valahol, hogy az I. században Róma város lakosságának negyede zsidó volt.
Heródest Marcus Antonius és köre jelölte zsidó királlyá. Erre Rómában került sor, ahol Antonius körbehordozta Heródest, a zsidók királyát Rómán. Heródest a római zsidók (akik római polgárok is voltak, mint később Saulus) végig köpködték és átkozták, mert Izrael függetlenségének végét látták közeledni abban, ha Róma ilyen nyiltan beleszól a jeruzsálemi trónutódlásba. Ekkor még Izrael független állam volt, római katonát nem egész húsz éve láttak először, de addigra már két zsidó légió is harcolt Rómáért. Akkoriban pedig szigorúan csak a római polgárok harcolhattak a légiókban.
A kereszténység két alapvető momentuma a térdelés meg a rózsafüzér meg Indiából jött, amely keletibb eredetet sejtet. Inkább amikor jelképként bejött a kereszt, akkor kaphatott egy erős egyiptomi behatást.
Engem a zelóták a maoista gerillákra, ultrabalos feketeszeptemberes sejtekre emlékeztetnek. Jellegzetes szélsőbalos logikára utal, hogy rosszak a rómaiak ugyan, de a legrosszabbak azok a zsidók, akik nincsenek velünk...
Mondjuk a Brian élete hasznos tanmese (ti. Mit köszönhetünk a rómaiaknak?), az uralmuk alatt lévő Palesztina mégsem lehetett egy progresszív, virágzó tartomány, ha milliósra nőtt az onnan kiszivárgó diaszpóra tömege, már 70 előtt is. Egy rómaiaktól körülvett független királyság persze komoly illúzió és méretes politikai vakvágány volt.
"Az én elméletem szerint a kereszténység Kis-Ázsia, Szíria vagy Egyiptom hellenisztikus kulturájú, görög nyelvű zsidó diaszpóráinak valamelyikében keletkezett."
Kútfőileg ez egészen biztosan nem így volt - de hogy milyen gondolati ívet állított fel a hellenisztikus zsidó diaszpóra, egy időben a kereszténység keletkezésével, az jól lemérhető Philón vagy akár Josephus műveiből.
"A zélóták világképébe mégiscsak belefért volna egy korbácsos nemzeti istenség. "
Számomra - maradva a hasonlat körében - a zelóták nem mások, mint azok, akik a kor globalizációs kihívásaira dacreakciókkal feleltek. Masszada a hazafiság szép példája ugyan, de az ottani vérontás a zelóta mentalitás egyenes következménye volt. Mint Koppány törvényszerű bukása. Sokan visszasírnak valamit, ami visszavonhatatlanul elmúlt. Ilyen érzésem van, amikor olvasom a politikai társadalmi topikokban azt a visszavágyódást, amely nem hajlandó tudomásul venni, hogy már nem a harmincas években élünk, a kommunista és náci eszméktől fűtött kisálami agrár-elzárkózás korában.
"addig a gyopáros, elszegényedett Palesztinában már a folytatás volt születőben..."
Ahogy vesszük. Az én elméletem szerint a kereszténység Kis-Ázsia, Szíria vagy Egyiptom hellenisztikus kulturájú, görög nyelvű zsidó diaszpóráinak valamelyikében keletkezett, csak szakrális okokból helyezték utólag Jeruzsálem környékére az után, hogy a 70-71-es római hadjáratok elmosták a Izraelt lakóinak jó részével együtt.
A zélóták világképébe mégiscsak belefért volna egy korbácsos nemzeti istenség. Vagy némileg ellentmondásos az is, hogy míg a multikulti Alexandriában új kultusza született az Ószövetségnek a Septuaginta révén, addig a gyopáros, elszegényedett Palesztinában már a folytatás volt születőben...
Az Isten egy "védjegy", ami segít eladni a "terméket", az erkölcsi törvényeket. Nem mindegy, hogy a "vásárlóközönség" egy magába zárkózó, bronzkori-korarézkori pásztornép vagy pedig egy hellenisztikus világbirodalom legfejlettebb, legkulturáltabb, legkozmopolitább kereskedőnépe.
Azon filozofáltam a hétvégén, hogy az hogy is lehetséges, hogy ugyanaz (?) az Isten Kr.e. 1.400 körül népirtásra és tömeggyilkosságra bujtogat, Kr.u. 30 körül pedig már azt parancsolja, hogy szeresd a felabarátodat, mint önmagadat...
Vagy mégsem ugyanarról az Istenről van szó?
PS:
tudom, hogy húzzak innen a búsba és tegyem föl a nagy kérdéseimet a Valfil topikon..:-)))
1. Nincs bizonyíték a szobor és a földönkívüliek kapcsolatára
2. ... arra, hogy a zsidók a földönkívülieket várták volna vagy várnák, illetve hogy a Megváltó valamiféleképpen azonosítható lenne ezekkel az idegenekkel, ahogyan arra sem, hogy a Messiáshoz fűződő elképzelések a Mari városban talált szobrocskával direkt vagy közvetett módon kapcsolatban állnának
3. Semmi sem igazolja, hogy a babiloni fogság idején a zsidók egy csoportja látta volna a szobrocskát, így arra sem, hogy az nem hevert a föld alatt akkor már hosszú évszázadok vagy évezredek óta
4. Arra sincsen bizonyíték, hogy még ha, tegyük fel, a zsidók egyes képviselői valóban megpillantották is ezt a kis női szobrot Mezopotámiában, akkor általánosan elterjedt volna emiatt körükben a hit a földönkívüliek létezéséről és/vagy a Messiásról
Csupán pár apró bökkenő az "elmélettel" kapcsolatosan...
Azért szúrtam be, mert meglehetősen érdekesnek találom, hogy valaki szerint a "messiásvárás", illetve a földönkívüliekre történő várakozás egy ilyen apró szobrocska révén alakult volna ki a zsidóságnál...
Káldeától Ister-gamig c. sorozatának III. kötetében is foglalkozik ezzel a sumér szoborral Badiny, és oda lyukad ki, hogy "a sisakon előrehajlik két szarv alakú kiképzés, mely valószínűleg fémből készült, és a sugárzókészülék (radar vagy rádiószerű berendezés) antennájául szolgált, és a sisakba be vannak építve a fülhallgatók is"...
Jézus király, a pártus herceg c. könyvének1 98–99. oldalán Badiny Jós Ferenc egy Mari városából származó sumér szobrocskát vizsgál, mely "kozmikus sisakot visel, és pontosan olyan testhezálló ruhája van, mint amit ma viselnek az asztronauták". Megállapítja, hogy az eddig istennőként meghatározott szoboralak tarkójához egy doboz simul, melyből kábelszerő cső lóg ki. A meglepő következtetés: a zsidók láthatták ezt a kisplasztikát babiloni fogságuk idején (sőt, mivel állítólag véshetetlen mészkőből van, elképzelhető, hogy még Lót feleségének mítosza is innen ered...), és azóta várják a földönkívüliek érkezését. A világ vezető zsidói a maguk számára akarják privilegizálni a nagy találkozás lebonyolítását, ezért még a kommunista világ és az USA zsidósága között is érdekközösség alakult ki...
Paul Simon was born in Newark, New Jersey to Jewish Hungarian parents Belle (died in 2007), an English teacher, and Louis Simon (died in 1995), a college professor, bass player, and dance bandleader who performed under the name "Lee Sims".
Jézus király, a pártus herceg c. könyvének1 98–99. oldalán Badiny Jós Ferenc egy Mari városából származó sumér szobrocskát vizsgál, mely "kozmikus sisakot visel, és pontosan olyan testhezálló ruhája van, mint amit ma viselnek az asztronauták". Megállapítja, hogy az eddig istennőként meghatározott szoboralak tarkójához egy doboz simul, melyből kábelszerő cső lóg ki. A meglepő következtetés: a zsidók láthatták ezt a kisplasztikát babiloni fogságuk idején (sőt, mivel állítólag véshetetlen mészkőből van, elképzelhető, hogy még Lót feleségének mítosza is innen ered...), és azóta várják a földönkívüliek érkezését. A világ vezető zsidói a maguk számára akarják privilegizálni a nagy találkozás lebonyolítását, ezért még a kommunista világ és az USA zsidósága között is érdekközösség alakult ki...
Paul Simon was born in Newark, New Jersey to Jewish Hungarian parents Belle (died in 2007), an English teacher, and Louis Simon (died in 1995), a college professor, bass player, and dance bandleader who performed under the name "Lee Sims".