Igen, persze, de ez egy sokkal nagyobb társadalmi jelenség, ill. tendencia része. Tényleg nem akarok ebben a szaktopikban politizálni, de a globalizmushoz, ill. fogyasztói társadalomhoz leginkább konzumidiótákra van szükség, akiket meg horoszkóppal és kultúrszeméttel lehet és kell etetni. Van (ill. lassan szerencsére múlt időben) egy olyan politikai párt, amely a magyar oktatásügyben is rengeteget erőlködött az USA-ban már kialakult társadalommodell érdekében: legyen egy 5%-os elit, amely jórészt tudásban is az, a többi pedig nagyrészt legyen sötét, mint az éjszaka. (Az USA-ban hihetetlenül magas a funkcionális analfabéták száma és olvastam, hogy az ottani középiskolások kb. 40%-a azt sem tudja megmondani, hogy mi a saját államuk fővárosa!) Egy ilyen társadalom egy bizonyos szempontból tényleg nagyon hatékony és gazdaságos. Szóval a (népszerűsítő) tudomány háttérbe szorulása és szorítása mögött ez biztosan ott van.
A legnagyobb probléma az erős kölcsönhatással,hogy nem lehet használni a perturbációszámítást,mert a csatolási állandó nagyon nagy.Bár óriási energián ez picivé válik,és használhatóak lesz a perturbációszámítás,és a Feynman gráfok.
Azt olvastam,hogy az egységes elektrogyenge kölcsönhatás csak olyan nagy energián figyelhető meg,ahol az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás csatolási állandója egyforma.Kis energián a csatolási állandók elfognak térni,mert valamilyen szimmetriasértés történik.Ennek az eredménye a W-bozon,és a Z-bozonok tömege.De ezt hallomásból ismerem.
Normáról vektortér esetén beszélünk. A hengerpalást nem vektortér, azon csak távolságról beszélhetünk, normáról nem. Lokálisan, vagyis egyetlen térképre leszűkítve a hengerpalást euklideszi, csak globálisan nem. Két kockás füzetlappal átfedéssel le tudsz fedni egy hengert anélkül, hogy nyújtani, vagy zsugorítani kéne a lapokat. Eggyel viszont nem, tehát globálisan nem euklideszi a hengerpalást, mint metrikus tér (pl. a háromszögegyenlőtlenség globálisan nem igaz benne)
De ezt egy matematikus talán szakszerűbben el tudná mondani.
Úgy olvastam, hogy egy affin téren bevezethető az euklideszi metrika, pl. a hozzá tartozó vektortér általi affin koordinátákat használva, a vektortér természetes normája alapján.
Viszont attól, hogy egy sokaságon euklidszi norma bevezethető, még nem biztos, hogy a sokaság affin tér lenne.
Az affin tér egyébként egy principális homogén tér (torzor). A principális homogén tereknek nagy jelentőségük van a mérceelméletek matematikai megfogalmazásában is. Ld. http://math.ucr.edu/home/baez/torsors.html
Mostanában én is olvasgattam az affin térről. Számomra a következő derült ki:
Az affin tér egyik legfontosabb tulajdonsága azokon kívül, amit SR említett, hogy ha (A,B,C,D az affin tér pontjai) AB rendezett pontpárhoz a vektortér egy x eleme van rendelve, (ezt SR úgy mondta: a pontok különbsége egy vektor) és CD rendezett pontpárhoz is ugyanez az x vektor van rendelve, és ha az AC rendezett pontpárhoz a vektortér y eleme van rendelve, akkor a BD rendezett pontpárhoz is az y vektor van rendelve.
Ebből az következik, hogy pl. ha kiválasztom az affin tér egy O pontját, a vektortér egy a és b vektorát, és
az a+b vektort a következőképpen definiálom:
Jelölje A pont az affin tér azon pontját, amire OA rendezett pontpárhoz az a vektor van rendelve, és B pont az affin tér azon pontját, amire AB rendezett pontpárhoz a b vektor van rendelve, akkor az a+b vektorhoz az OB rendezett pontpár van rendelve.
Fenti tulajdonság miatt az a+b vektor egyértelmű, azaz nem függ O pont megválasztásától.
(Remélem, hogy az epés megjegyzésedet csak a poén kedvéért írtad, és igazából számodra is nyilvánvaló, hogy csak annyit jelentett, hogy nem valami gyógy-elmélettel akarok foglalkozni, hanem az igazival. Matematika szerencsére csak egyféle van, és - a fizikával ellentétben - nem kérdés, hogy elvileg bármit meg lehet benne tanulni, hiszen ott minden egyértelműen van definiálva illetve kimondva)
Na jó, azt hiszem, hogy ez a könyv akkor megteszi: http://uploading.com/files/get/6NQYJ5CS/ Djvu formátumban van, ezért olvasni és kinyomtatni kell egy djvu-olvasó program, pl. WinDjvu (http://windjview.sourceforge.net/)
DAVID BAILIN, ALEXANDER LOVE : INTRODUCTION TO GAUGE FIELD THEORY
PhD-s hallgatóknak íródott és a relativisztikus kvantummechanika ismeretét feltételezi.
Nyilván nagyon nagy erőfeszítéseket tettek a fizikusok, hogy a paraméterek számát minimalizálják. Eddig ennyire sikerült. Az elektromos és a gyenge kölcsönhatás elmélete is két teljesen különálló dolog volt - ha jól emlékszem 1973-ig. Weinberg és Salam megérdemelten meg is kapták a fizikai Nobel-díjat, amikor sikerült az egyesítés. Az erős kölcsönhatás beemlése viszont csak nem sikerül, pedig több, mint 30 éve dolgoznak rajta gőzerővel. Kezdetben egy bővebb Yang-Mills elmélettel próbálkozott mindenki, de nem ment. Aztán jöttek a szuperszimmetrikus elméletek, meg a húrelméletek.
Igen, pontosan olyasmi ez. Az ostoba, barom újságírók (kivétel egyre kevesebb van) az ilyen kóklereket futtatják, mert abból indulnak ki, hogy a tömegek erre vevők. Holott ez alapból nem így van. De ez egy messzevezető téma, leginkább politikai.
Mégis sokkal nagyobb a hírneve,mint sok nagy tudosnak.Lehet,hogy ez olyan,mint a Pákó vagy Győzike esetén,hogy a nemtudás alapján sokkal nagyobb hírnévre lehet szert tenni,mint a tudás és képességek alapján.(sajnos)
A probléma a túlsok változótól való függésben lehet.Meg abban,hogy az erős kölcsönhatás oda lett bigyesztve az elektrogyengéhez,de nem egy szerves egészet alkoitnak.
Nem nagyon tudom, hogy magyarul milyen könyvek/jegyzetek vannak (Angliában élek). De annakidején otthon is valamilyen angol könyvből tanultam bevezető szinten.
Ha tudsz angolul, akkor kereshetek neked linket, amely esetleg letölthető anyaghoz is mutat.
Különböző affinos dolgok voltak,stb.,nem tudom mik ezek a furcsaságok
Valószínűleg affin terek voltak, és nem affin geometria. Sajnos nem vagyok matematikus, de egy matematikus valószínűleg olyasmit mondana, hogy a kettő között az a kölönbség, hogy az affin tér az affin geometria egy modellje.
Az affin tér nagyon egyszerű: olyan, mint egy olyan vektortér (lineáris tér), aminek nincs rögzítve az origója. Teljesen természetes fogalom, a mi leghltköznapibb értelemben vett terünk is ilyen. Van a (térbeli) pontok halmaza, meg egy vektortér. Veszel két pontot a térben, a különbségük egy vektor. Egy ponthoz egy vektort hozzá tudsz adni (más szóval a pontot eltolni adott vektorral), ennek az eredménye megint egy pont. A vektorösszeadás és a pont eltolása felcserélhető: két vektor összegével való eltolás az egyes vektorokkal való eltolás eredője.
A pontokat tehát kivonni lehet: annak van értelme, hogy "az ágy sarkából az ablak sakába mutató vektor", de összeadni nem lehet őket, hiszen annak nincs értelme, hogy "az ágy sarkának és az ablak sarkának az összege".
Lévén, hogy a valódi térnek sincs természetes módon adott origója, az affin tér jobb a modellezésére, mint a vektortér. De persze mihelyt kijelölsz egy origót, vektortérré válik: minden pontot azonosíthatsz a "helyvektorával", vagyis azzal a vektorral, amit az origóhoz kell adni, hogy megkapd az illető pontot.
Affin geometria: Amikor az eltolásra és a lineáris trafókra invariánsak a dolgok, tehát a szögnek pl. nincs értelme. A spec. rel-t is igazán remekül lehet vele matematizálni, amíg egészen egyszerű dolgok átlátásához is jó sokat lehet izmolni mindenféle szimbólumokkal. :)
Egy lineáris gyorsítónál jelenleg alapvetően az elektromos tér erőssége, ill. annak gradiense szab határt az gyorsítási energia növelésének: egy bizonyos határ felett a berendezés falából kitépett elektronok, ill. atommagok mindent tönkrevágnak. http://en.wikipedia.org/wiki/Linear_particle_accelerator
Az új elv arra épül, hogy plazmába speciális módon belelőnek egy erős lézersugárral és ott egy nemlineráris jelenség (valami szolitonszerűség) irtózatosan meglöki az elektronokat.
Erre mondta az egyetemen a sugárzáselmélet előadója, egy elképesztő előadó, hogy "19 paraméterrel nem csak az elefántot, hanem az farkának a csóválását is leírom". :D
Persze, ez a sok paraméter az egyik nyomos érv amellett, hogy csak kell lennie egy egyesített elméletnek. De azért azt mindig tartsuk észben, hogy kísérleti jóslatai alapján a Standard Modell a létező legpontosabb elmélet a fizika történetében. Egészen elképesztő pontosságú jóslatokra volt képes és eddig nincs olyan hiteles kísérleti adat, amely ellentmondana neki!
Egyszer bejártam Matolcsi mates specreles órájára.Nagyon érdekes volt,a téridő struktúrájáról volt szó.Mondta,hogy minden pontba rezgő kvarckristályt kell helyezni,amivel időintervallumokat lehet mérni,mert sima órát nem kell,mert csak időkülönbség az ami a téridő számára fontos,nem pedig a pillanatnyi időpont,amit az óra mutat.Csak sajnos ez inkább lineáris algebra volt,mint fizika,ezért nem nagyon értettem az egészet.:(
Különböző affinos dolgok voltak,stb.,nem tudom mik ezek a furcsaságok.Olyasmi lehet,mint a csoportelmélet,vagyis egyszerű fogalmakat elbonyolítanak azzal,hogy bonyolult műszakkal nevezik el.
Az elektrogyenge és az erős kölcsönhatás 100 GeV felett már kezd azonos erősségű lenni.Gondolom sokkal egyszerebb lenne egy ilyen egységes elmélet,érdemes mégnagyobb gyorsítókat építeni.:)Gondolom ennek eljön majd a határa,mert a részecskegyorsítók a földrajzi akadályok miatt sehol sem lehetnek tetszőlegesen nagyok.
