Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Úgy tűnik valóban úgy életképes a rendszer ahogyan építed.
Találtam egy tajvani céget amelyik gyárt blokkszinten nagyon hasonlót, hasonló filozófiával is árulja Green Power üzemmódnak keresztelte el a hálózatról és a panelekről történő egyidejű töltést.
Igaz, hogy egyszerűbb közvetlenül a hálózatra pumpálgatni mikroinverterrel, de csak a fogyasztás nagyon kis százalékáig. Vésősoron - úgy tűnik- mégis ez a kissé bonyolultabbnak tűnő megoldás a nyerő amit Te is kitaláltál, mert nem annyival drágább egy közepes rendszernél már, mint amekkora előnyt jelent a szigetüzem lehetősége áramkimaradás esetén és a nagyobb hasznosítási arány visszatáplálás nélkül is.
Sajnos amerikai felségvizeken, de találtam egy olyan offgrid invertert amit kifejezetten azért fázisszinkronizálnak a hálózathoz, hogy gyorsan és problémamentesen átkapcsolhasson.
(Ráadásul még fix bekötésű is.)
AC output of the inverter is kept synchronized in frequency and in phase with the AC input source to protect the load and the inverter for faster transfer
Hasonló talán alkalmas lehetne a napelemes rendszerhez, van távkapcsoló bemenete azon keresztül valószínűleg vezérelhető lenne az éppen kívánatos üzemállapot.
Annyi haszna volt ennek a biztonságtechnikai kitérőnek, hogy felvetődik egy biztonsági probléma, ami komolyan orlátozza ennek a megoldásnak a használhatóságát.
Az USP eredetileg nem beépítésre szánt eszköz konnektorok vannak rajta, oda csatlakozhatsz.
Az egész ház energiaellátását tehát nem kapcsolgathatod át a hálózat és az inverter között semmiképp, legfeljebb azokat az eszközöket amiket hosszabbítón keresztül rácsatlakoztatsz.
A kínai mikroinverterek sziget üzemben nem üzemelnek. Ha van hálózat, megy az inverter, ha nincs hálózat letilt az inverter. Pontosan ugyan azt csinálja, mint bármilyen drága visszatáplálós eszköz. Olcsósága abban rejlik, hogy drága IGBT helyett kisfeszültségű FET-ekkel dolgozik az eszköz, ezért a drága félvezetőt le tudták cserélni olcsó variánsra. Jellemzően 40V DC a max bemeneti feszültségük, ebből lehet következtetni az olcsóbb kapcsoló elemekre. Teljesen szabályosan működő eszközről van szó, egy bökkenő van csak vele, nincs típusengedélye...
Amit ti csináltok pontosan ennek a kikerülése(visszatáplálás). Mivel nincs visszatáplálás kvázi azt csinál az ember a belső hálózatán amit akar, ergo nem kell milliós engedélyeztetési procedúra. Teljesen logikus a döntésetek, igaz ezt az ötletet a magyar helyzet szülte. Kíváncsian várom, hogy milyen lesz a kiforrott berendezésetek.
ha valós CE tanúsítvánnyal rendelkezk, akkor az alapvető követelményeknek meg kell felelnie, nemigen tilthatja meg a használatát a szolgáltató, ha EU konform.
Ez egy érdekes probléma tud lenni!
A CE jelzés a hatóságok felé történő olyan igazolás, amely azt jelzi, hogy a termék megfelel az egyes, rá vonatkozó direktíváknak.
Az egyes országok a CE jelzéssel ellátott termék használatát semmilyen módon nem korlátozhatják.
Ám a CE jelzéstől függetlenül tilos lehet egyes termékek használata, mert a CE jelzés értelmezési körén kívül is lehetnek olyan szempontok, amelyek alapján az adott országban az adott termék használata törvényi szinten tiltott.
Első ránézésre számomra úgy tűnik ezeket használják némileg elterjedt kütyük, ennyire sarkos véleménynek emiatt nem látom az alapját.
Ha egy autós invertert dugnál be a konnektorba azonnal tönkremenne, ez biztosan nem az a kategória, ha valós CE tanúsítvánnyal rendelkezk, akkor az alapvető követelményeknek meg kell felelnie, nemigen tilthatja meg a használatát a szolgáltató, ha EU konform.
Nekem az a meglátásom, hogy az eszköz ellenőrízhetetlen szintű kockázatot hordoz a szolgáltató számára. Műszaki értelemben.
Egy filléres cuccal (egy bolti, autós inverterrel) arra lehet sarkallni, hogy a napelemek feszültségét kinyomja a hálózatba, amit a szolgáltató előzőleg feszültségmentesített, mert dolgozik rajta.
A mostani, szolgáltató által is kontrollált rendszerek ezt a veszélyt gyakorlatilag a nullára csökkentik.
Amúgy szerinterm is ez lenne a megoldás, de annak valami fegyelmezettebb formájában.
Nem szeretnék vitatkozni arról mit szabad mit nem, mert nem vagyok jogszakértő, de ha így van akkor elég sok kihágást követünk el, hiszen még egy lengőkapcsolót sem tehetünk fel az éjjelilámpánkra, vagy egy konnektordugót sem cserélhetünk ki, de az ajtón a kilincset is csak új CE minőségi tanúsítvánnyal cserélhetjük le, hiszen egy CE-s terméket módosítottunk.
A gyártója adja vele.
Nem mondod, hogy arra az egy kísérleti darabra amit most próbálsz CE tanúsítvány lett kérve?
Az biztos, hogy ezek a napelemes mikroinverterek (gridtie) úgy vannak kialakítva, hogy csak akkor adnak ki feszültséget, ha ahova bedugod ott létezik hálózat.
(Szerintem az olcsóságukból következően nem is igazi valós színuszos inverterek, hanem a gazdajelet követik, tehát önállóan nem is képesek semmiféle tápellátásra, de ez magánvélemény.)
Mindenesetre a kimenetükön nem konnektor, hanem a fogyasztókhoz használatos apa dugalj van.
Na jó, de csak az egyiknél lesz nullátmenet, ha nincsen szinkronban a két jel.
A másiknál miért nem lesz?
Ott is nullátmeneten kapcsolunk.
Nullátmeneten jössz le az egyikről és nullátmeneten mész a másikra.
Az alaprendszered annyiból egyszerűsíthető, hogy a hálózati akkutöltő helyett készíthetsz egyszerű diódás egyenirányítóval 400 V-os egyenfeszültséget amit fel lehet használni közvetlenül a színuszos inverter megtáplálására.
Tehát ez a 400 V adhatja alapból a színuszos inverter belső tápfeszültségét (amit eredetileg a 24V/400V DC-DC trafós inverter állít elő).
Ez utóbbi továbbra is ugyanide rádolgozik ha van fölös energiája, tehát a két tápot diódákkal közösíteni kell.
Amikor egy cuccba beleturkálsz, akkor utána el kell vinni típusvizsgálatra, CE jelölés ugrik, anélkül pedig nem hozható forgalomba.
Hogyan tűnhetne fel? A normál órák nem pörögnek visszafelé, ezzel a módszerrel pedig nem tudod a fogyasztásod olyan mértékben csökkenteni, amit egy offgriddel ne tehetnél meg.
Nullátmenten kapcsolva. (a hűtőszekrény sem pofázik vissza)
Ez már megy nekünk is. :)
Na jó, de csak az egyiknél lesz nullátmenet, ha nincsen szinkronban a két jel.
Tulajdonképpen nem nullátmeneten kellene kapcsolni, hanem "sötétrekapcsolást" kellene végrehajtani (valamikor legalábbis így hívták).
A hűtőnek jó, mert lerövidült az átkapcsolási idő, mint kiderült a lassú, kétrelés késleltetett átkapcsolás volt az oka amiért leállt.
Viszont eszembe jutott valami, amivel talán lehet költséget fogni, kapcsogatást ritkítani, hatásfokot javítani.
Az alaprendszered annyiból egyszerűsíthető, hogy a hálózati akkutöltő helyett készíthetsz egyszerű diódás egyenirányítóval 400 V-os egyenfeszültséget amit fel lehet használni közvetlenül a színuszos inverter megtáplálására.
Tehát ez a 400 V adhatja alapból a színuszos inverter belső tápfeszültségét (amit eredetileg a 24V/400V DC-DC trafós inverter állít elő).
Ez utóbbi továbbra is ugyanide rádolgozik ha van fölös energiája, tehát a két tápot diódákkal közösíteni kell.
Az elv ugyanaz mint amit kitaláltál, csak egy fokozattal később történik a hálózati rásegítés, kimarad az akkutöltő 230V~ /24V= majd a 24V=/400V= átalakítás vesztesége, ráadásul az akkut is kíméli és a hálózati inverter a névleges teljesítményig kihasználható lesz.
Nem kell köztes kondis tároló meg bonyolult előbbségi vezérlés sem, ha nincs Nap megy a rendszer a hálózatról, ha van (vagy tele az akksi) akkor rásegít amennyit tud, átkapcsolni csak túlterhelés esetén kell, meg talán éjszaka fölösleges bekapcsolva hagyni.
De komolyan mondom. 300W mikro inverterek annyira kicsi termelő egységek, hogy a háztartásból nem jut ki az energia nagyon nagy hányadban.
Ebben a formában olyan, mint ha nem is létezne. Helyi ÁSZ-nál fel se fog tűnni, mert annyira kicsi lesz a fogyicsökkenés.
Mivel egy darabig nem lesz típusengedélye, ezért nem is lesz szaldós elszámolás ezzel az eszközzel, ergo nem is lesz nagy egységteljesítmény beépítve, mert úgy se fogják elszámolni a kiadott fölös energiát(ha túl sokat termelne az ember). Kör bezárult, pár 100W-nál több nem lesz ebből a kütyüből beépítve. Ez az eszköz pontosan arra jó, hogy a népeknek meghozza a kedvét a napelemezéshez. Ha komolyabb dolgot akar, akkor belevághat másba is.
Nem buzdítok itt senkit az illegális tevékenységre, de valljuk be, van a magyar rögvalóság(áram szolgáltatók és a szabályozásaik), és van a magyar ember pénztárcája. Lehet sopánkodni, hogy fúj-fúj, de milliós napelemes rendszer árakkal soha nem fog elterjedni idehaza a napelem...
A gridtie indulásnak tényleg förtelmesen egyszerű ha eltekintünk a jogbizonytalanságtól, de hátránya, hogy áramszünet esetén nincs villany, és ha az esti fogyasztásba is be akarok segíteni, akkor egy akkupakk+inverterre mégiscsak szükség lesz, meg egy fogyasztásfigyelő+műterhelésre (bojler) a nappali fölösleg eltüntetésére.
Tehát tényleg csak az első lépésnél lehet a körítést megspórolni.
Fontos kérdés, hogy általában tilos a saját mérőóra utáni hálózatomra kötni bármiféle önálló energiaforrásként működő eszközt, vagy visszatáplálni tilos a hálózatra ilyen eszközzel?
A 300 liter reális lehet 4 főre (nálunk is annyi van). Egy zuhanyzásnál fejenként - általános felhasználás esetén - 20-30 liter el tud menni, azaz 100 liter elment fűrdésre máris (persze lehet spórolosra venni, és csökkenteni). Kell még mosogatni is, ami szintén nem kevés. Nekem spec a mosógépem is át van alakítva melegvízesre.
Illetve azért nem árt némi tartalék is a rendszerben, pl egy-két napra, ha nem süt a nap, vagy esetleg van egyéb HMV felhasználás is (pl gyereknél ruhaáztatás, stb). A nagy gyűjtőfelület az 3-4-5 m2 különben ekkora rendszernél.
"De saját tapasztalat, hogy valóban nincs értelme HMV rásegítésnek napkollektorral"
Akkor nagyon rossz rendszered lehet. Nekem pl. áprilistól októberig semmi egyéb hőforrásra nincs szükségem, hogy melegvizem legyen, és az ezen kívüli időszakban is vannak olyan periódusok, amikor elég jól dolgozik. Ha 100%-osan nem is váltható ki, mert télen valóban minimális hozama van, de azért éves szinten reálisan 70-75% elérhető.
Persze ez év és időjárásfüggő is. Pár éve viszonylag "napos tél" volt, meg is lehetett érezni rendesen, az elmúlt tél ilyen szempontból sokkal rosszabb volt.
A fűtésrásegítés az, ami már erősen vitatható, bár láttam abban is már jót ((hőszivattyúra segített rá, emelve a COP-t).
"de jó ha van felkiáltással ki lehet tűnni a szomszédok közül."
Nekem valahogy ilyen gondolat eszembe se jutott, amikor telepítettem..... Akkor terepjárót vagy egyebet vettem volna, ha ez a cél......
