Gyerekkoromban tanultam a bölcs idősebbektől: cirkuszban bárhová ülhetsz, csak az első sorba ne, mert akkor téged egzecíroztat a konferanszié, és a te öledbe ül a bohóc.
Gondolkodtam a Városligethez való viszonyomon. Az utóbbi időben nagyon gyakran jártam a liget északi fertályán, azaz a cirkuszban, az Állatkertben, a Széchenyi fürdőben (ott leginkább vendégekkel a büfénél egy bekukucskálás erejéig), a Vajdahunyadvárban, de attól délebbre több évtizede nem voltam. Azért lepett meg az ottani pozitív változás. Ajánlom megnézni.
A cirkuszról jut eszembe (bár lehet, hogy erről is írtam itt?). Ha valaki autóval megy oda, a Szondy utcában érdemes parkolni, mert a ligetben hétvégén megerősítetten járnak a kerékbilincsesek. A cirkuszban pedig a porondkijárat melletti és amúgy a legolcsóbb helyek (a második, a harmadik sorban) jobbak, mint szemben, de hátrább ülni.
Mi talán 2-3 éve voltunk és a Margihídtól végig sétáltunk. Elég vegyes volt a benyomásunk. Helyenként szép ápolt tiszta, helyenként elhanyagolt. Nagyobb szemétdombokra nem emlékszem. A sziklakerti tó nagyon elhanyagolt piszkos vizű volt a viztorony graffitis.:-(
Más
Felénk az óperenciás tengeren túl szürke mókusok vannak. Szerintem kisebbek mint a hazai vörösek. Egy cseppet sem vadak, nagyon is aranyosak. Mikor megszokják, hogy kapnak kaját az ablakból, akkor ha nyitom az ablakot, már odaállnak és várják, valamint rohannak le a fáról, hogy le ne maradjanak.
A mókusokról jut eszembe, hogy tegnap Leányfalun láttam a kert szélén bóklászni egy szürke mókust. Nagyobb is volt, mint a vörös mókusok, amelyekre gyerekkoromból emlékszem, és határozottan szürke. Ez valami új jelenség mifelénk, vagy simán nem figyeltem oda pár évtizeden át?
Tökéletesen alkalmas városi kirándulásra, tiszta, rendes, gondozott, szép gyeppel, gyönyörű fákkal.
Rendes utak, kis állatkert, esetleg vadon élő mókusok.
Tényleg, a legkisebb kifogás sem érheti.
Ami elkeserítő, az a valamikori élénk sportélet elmúlása. Az evezősegyletek székházait igen kevés választja el a rom állapottól, a teniszpályákat a gyom lepi el - és ez vonatkozik a Dózsa pályájára is, ahol pedig mennyi izgalmas Davis-kupa mérkőzést lehetett látni. Gulyás István, Baranyi Szabolcs.
Nekem hiányoznak az úszóházak is (a gombosi gőzkomp!), a Szigethez szorosan hozzátartozott a kajakok, kenuk, evezősök hadának látványa is.
Kár ezt autós - nem autós ellentétre egyszerűsíteni. A "döntéshozók" jó része házban lakik, nem egyszer a városon kívül, esetleg hosszú hétvégéken hazautazik fatornyos hazájába, ahonnan az Ügy szolgálata a fővárosba szólította.
Én idestova tizennyolc éve "autós" vagyok, nem is veszek bérletet, mert egyszerűen nem éri meg. (Persze hozzátartozik, hogy a munkanapok jó részét a városon, sőt az országon kívül töltöm). Ennek ellenére, amíg társasházi lakásban laktunk, minden hétvégén - amikor jó idő volt - kimentünk a gyerekekkel a Margitszigetre, a Hajógyári-szigetre, esetleg a Városligetbe. És rendszerint személygépkocsival, mert az volt a kényelmes. Mióta kertes házban lakunk, nincs igazi igény az efféle városon belüli kirándulásra, hacsak nincs valami érdekes rendezvény. A füvön heverés, mászókázás-csúszdázás (amíg ezt a gyerekek igényelték), "házon belül" megoldható volt.
A buszról a vízesés előtt, a szállodáknál szálltunk le és onnan jöttünk visszafelé, tehát a vízesés környékét nem láttuk. A többi rendben van. Javaslom, hogy mindenki győződjön meg róla maga, kiváncsi vagyok mások véleményére.
Pont azon gondolkodtam, hogy vajon mikor voltam legutóbb a Szigeten. Gyerekkori emlék, hogy nagyanyámmal egyforintos villamosjegy ellenében (vagy egyötvenes buszjegyért?) rendszeresen fölvízibuszoztunk a Boráros térről, aztán míg ő keresztrejtvényt fejtett a padon, én kavicsokat dobáltam a Dunába. Aztán úgy tíz éve egy jóbarátom felesége rendszeresen oda zavart ki minket gyereket legeltetni, hogy neki legalább addig legyen egy kis nyugta. Leginkább arra emlékszem, hányszor zöttyent meg a babakocsi, míg mi világmegváltottunk, a gyerek meg bucskázott a felpúposodott, gyökerekkel- árkokkal szabdalt aszfalton. Ja, meg egyszer volt egy Sziget-séta is, mert Bp Anno topikalapítónk, November nagy Sziget-rajongó volt. Ő végül nem tudott eljönni, cserében trópusi eső szakadt ránk még a séta legelején. :-)
a Margitszigeten [...] alig van szemetesedény, mégsem volt szemét sehol, gondozott az egész sziget.
No ez érdekes. Épp tegnap este hívott egy zenész barátom a Margitszigetről, a vízesés mellől, és panaszolta el, hogy mennyire leromlott, lepukkant az egész sziget - ő vagy húsz éve nem járt ott, ez talán magyarázza a különbséget.
A Városligetet tényleg nagyon szépen belakja a nép. Szoktam figyelni, hányan hányféle sportot űznek például. Láttam már krikettet, rögbit, petanque-ot, legutóbb - pénteken - pár fiatalt, akik hatalmas fatörzsekhez rögzítve a kötelet a kötélhúzást gyakorolták. Nem mondom, hogy nem lehetne javítani bizonyos dolgokon (utak állapota, mosdók, ivókutak, vagy épp a régi körönd helyreállítása), de hogy pünkt öt bazi nagy búzeum hiányozna innen, azt erősen kétlem. Márpedig ez a legújabb, hogy nem is a szélére, hanem tán bele kéne építeni őket.
Azt viszont tényleg nem értem, hogy a Népligettel miért nem kezd végre valamit a város. Mert ami ott van, az rettenet.
Két napja beírtam a Bp. rehabilitációja topikba, hogy mennyire meglepődtem a Városliget István gimnázium felőli részén látott óriási játszótér és napozódomb, valamint labdapályák zsúfoltságán, a gyep tisztaságán. Semmi reagálás nem volt – amit mindig nehezen élek meg –, de bizonyára azért, mert az mindenki számára ismert és megszokott.
Oda már nem is merem beírni, hogy a Margitszigeten tegnap még nagyobb volt az élményem, ugyanis sok ezren, sőt tízezren élvezték a jó időt: családostól letelepedtek a fűbe, labdáztak, kutyáztak, játszótereztek, futottak a puha gumipályán, bicikliztek, tekerték a limbóhintót stb. Itt is – mint a Városligetben – alig van szemetesedény, mégsem volt szemét sehol, gondozott az egész sziget.
Azt a tanulságot vontam le ebből, hogy nagy igény van az ilyen helyekre azok részéről, akik nem tudnak autóba ülve elmenni a nyaralójukba vagy egy wellness szállóba. És aki elmegy a városból ilyen ünnepeken, az nem is tapasztalja meg ezt a majálisszerű, békés hangulatot. Az autós eleve kerüli a szigetet, mert csak északról mehet be és még hétvégén is csak fizetősen parkolhat. Akinek pedig bérlete van – az autósnak jellemzően nincs bérlete (kivéve Emmát) –, az a nagyon sűrű buszjárattal könnyen eljuthat a sziget bármelyik részébe.
Ha a döntéshozók (akik mind autósok) ezt látnák, talán törekednének további ilyen helyek fejlesztésére, például a Népliget hasonlóvá tételére, mert az arra lakók is bizonnyal hamar belaknák azt, ha hasonló feltételeket teremtenének közpénzből.
Kis illusztráció a sokat gépimosózott fényezéshez. Kiemeltem, kihegyeztem a képen az állapotot. Abszolút nem vagyok kocsibuzi, de ez is szerepet játszott abban hogy mégsem ezt a kocsit választottam az általam kiválasztott típusból. (mivel ebből sajna nincs nagyon több az országban, kénytelen voltam egész Bécsig "kitántorogni" egy ilyenért)
Előbb-utóbb minden kocsi eladósorba kerül. Kár eleve hátránnyal indulni a piacon. Szerintem.
Budapesten sok kézi mosó van. Sok gépi mosó nem túl kíméletes a fényezéshez. Olyan seprűzött mikrokarcos, később matt lesz az egész kocsi. Régebben szinte általános volt ez a minőség. Ilyen a kézimósónál nem fordul elő. Szóval a karcmentesség a legfőbb szempont.
De ott kiterjedtebb szolgáltatást is igénybe lehet venni mint az ajtók belső éleinek, kereteinek tisztítása, műszerfal, belső kárpit, minden jópénzért amit a vevő megrendel.
Ez vszinű azért van, mert a kereskedő, illetve a vezérképviselő jobban ismeri a hazai autómosókat. Az automata autómosó is lehet jó, de ahhoz az kell, hogy megadott időnként ellenőrizzék a kefék és a mosókapu beállítását, tisztítsák a szórófejeket, szűrőket, és a gyártó által javasolt vegyszereket használják. És a legfontosabb: xezer mosás után cseréljék a keféket, akármilyen jónak is tűnnek. Ez idehaza csak addig megy, amíg garanciális a mosó, után jön a takarékoskodás (olcsóbb vegyszer, ritkább karbantartás és kefecsere). Végülis nem a mosótulaj autóját csikarják össze az elkopott, sáros kefék.
Ez így számomra végeláthatatlan időt vesz igénybe. Az utomatába begördül az ember és néhány perc alatt kész. Bent is lehet maradni, ujságot ovasni stb. Nyári kánikulában nem ajánlatos a bennmaradás.
Pedig egyszerű. Olyan, mintha otton mosnád a kocsit, de kicsivel több vegyszerrel. Az első fázisban - ha kéred - lefujják valamivel, ami leszedi a homlokzatról - motorrács, szélvédő, rendszámtábla -, a biológiai szennyeződéseket: muslica, lepkenyomok, őzikemaradványok. Aztán samponnal lemossák, leöblítik, és ha kéred, viaszt is permeteznek rá. A következő fázis a karosszéria áttörlése, rendelésre belső takaritás. Furcsa, hogy nálatok nincs ilyen.
