" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
aiol19 küldtem emailt egy pár napja, ha van időd olvasd el.
Emelett, még jelentem, hogy körülbelül 3 napja itt is elkezdődött a cukorborsósodás, nem valami nagy termés lesz, mert még kicsik a bokraim, de ennek is nagyon örülök.
Aki hallgatott ránk, nem bánta meg. Aki nem, az igen, ha csak a jelleme nem akadálya az ilyesminek, vagy éppen mazochista és a sikertelenségét élvezi.:)))
Egyébként millió helyen látjuk viszont (gyakran változatlanul hagyott) mondatainkat. De így van ez jól! Sokkal jobb, mint az, amikor kizárólag baromságokkal volt tele minden.
Dicséretes, hogy valaki ilyen idősen is ekkora fejlődésre képes! Ezt komolyan mondom, nem gúnyként. Nem számít kitől, hol és mikor tanulta, hol olvasta a valóban érvényes dolgokat, a fontos az, hogy átvette és dicséretesen terjeszti. Köszönjük, Szövetséges!
Még egy hasonló "fagyforduló" egy kis szállított faggyal megspékelve, aztán a mi hátrányunk lesz egy kerek év! Mert ugye tudjuk, hogy az előny... húúú, most egy kicsit belekeveredtem... :)))
Mindamellett, hogy a frászt hozza ránk ez az ország mintegy felét már jelentősen károsító fagyhelyzet....
Tudni kell hozzá, hogy a mai képeken látható stádiumban lévő füge már a legeslegcsekélyebb (tized fokos nagyságrendű) negatív hőmérsékletet sem viseli el. A bekövetkező károsodás pedig aránytalanul súlyos lehet. Többfokos negatív hőmérsékletnek kitett, ilyen fenológiai állapotú füge ugyanolyan súlyos fagykárt képes szenvedni, mint egy ágakat is elfagyasztó, -15 fok alatti téli hőmérséklet. Talán ezt még kevesen tudják.
A nénifüge kissé lemaradva, de azért az is már halálos veszélyben
Mi itt az Iklód-Kanizsa kettős -1 fokaival nagyon elégedettek vagyunk. Nem túlzás azt mondani, hogy örülünk nekik, hiszen ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fagykárok sehol nem keletkezhettek a térségben.
Érdekességként a jelen időpontban mért olaszországi hőmérsékletek. Az adott állomás sorszámát mindig az aktuális hőmérséklet mértéke határozza meg. Alább a jelenleg 6 és 12 fok közötti tartományt képviselő állomások vannak felsorolva:
Azoknak különösen tanulságos lehet, akik úgy képzelik, hogy a mindenkori római, rimini, stb. hőmérsékleteket úgy kapjuk meg, ha pl. az iklódbördőceihez hozzáadunk legalább 10 fokot. (Szinte soha nem így van, alkalmanként még akár fordítva is lehet!)
ja , na sikerült tisztább fejjel végigolvasnom . Én a mondataid közti ellentétre gondoltam de olyan valóban nincs. valamit félreolvastam ( nehéz napjaim)
de amugy az lenne az érdekes ha ugyanazon a 'kajszi'karon ( 60cm -3 ugye? ) mérnél 2 méteren is.
Sajnos a birtokon nálunk is kevés műszer van. és sajnos családot meg nem lehet mindenre megkérni.. én meg szinte soha nem tartózkodom otthon.
Szóval állitólag nálunk gyömölcssorban domboldalon 80 cm-en -2.9 C volt . az domb alján udvarban épületekkel lazán körülölelve 2 méteren ház mellett 0 fok.
Mondjuk sejtésem hogy digitálisan mért -2.9 szerintem nem volt annyi , hanem kevesebb. mert szerintem nem pontos az a hőmérőm.
Nem. Egyrészt nem talaj hőt mérek, hanem kb 60 cm magasan a kajszi karójára tett mérővel. Másrészt - ahogy a neten is olvasható több helyen - ilyen derült éjszakákon a talajmenti hőmérséklet 2-3 fokkal alacsonyabb, mint a 2m-es.
Ugyanabban a pontban ahol ezt mérted 2 m magasan elhelyzehetnél egy ugyanolyan márkáju/tipusu hőmérőt. (ha jól emlékszem azt mondtad kerted 2 végében van a 2 műszered ( a talajszinti max- min.,meg a 2 m-en lévő) kiváncsi lennék rá.
