Sziasztok! Új vagyok ezen a fórumon, de tetszik a lelkesedésetek. Én is szívesen nézem, látogatom ezeket a templomokat.
Reventlow-hoz lenne kérdésem, hogy a fotóin, az egregyi templom szentélyében jól látom, hogy a jobb oldalon az egy kőmedence? Magam a középkori kő keresztelőmedencéket gyűjtöm a történeti Magyarország teljes területéről. Nagyon szívesen venném, ha jártotokban-keltetekben templombelső fotózáskor - ha láttok kőből keresztelőkutat - azt is lefotóznátok. Sajnos még a templomkiadványokban is sokszor kimaradnak szegény középkori kő medencék. Igyekszem én is bejárni a helyeket, vagy ahonnan van irodalmi adat, de még mindig többszáz helyre kéne eljutni...
Ha valakinek módjában áll segíteni, akár ide feltett fotóval is, azt hálásan megköszönöm, és természetesen (ha megkapom a nevét) a szerzősége tiszteletben tartásával használnám a fotót a továbbiakban. Mivel szorosan kapcsolódik ez a téma a templomokhoz és a templomi liturgiához, szerencsés esetben a románkorhoz is, ezért talán nem kakukktojás a jelentkezésem.
köszönettel (és a továbbiakban reménykedve): Tari Edit
Ezzel az emléktáblával tudom kiegészíteni Csabdiról szóló információidat. Számomra azért volt érdekes a hely, mert a falu nevéből egy betűt elvéve kijön az én keresztnevem :-)) és éppen a 41. születésnapomon jártunk ott.
A XII. században épült, háromhajós, román stílusú templom volt, mely a XVI. században pusztult el; ma már csak a torony egy része áll, lőrésszerű kis ablakokkal, a hajóból és a szentélyből is állnak még falak.
Ma egy Budapesthez közeli helyen látogattam meg egy románkori emléket. Az épületnek már csak a nyugati fala áll 5-6 méter magasan a biai református temetőben. A főbb tudnivalók itt olvashatók: "A Szent Kereszt tiszteletére emelt templom legkorábbi része a régészeti feltárások szerint egy kívül négyzet, belül kör alaprajzú kápolna (ehhez hasonló csak kettő található az egész Kárpát-medencében), mely legkésőbb a 13. sz. elején épült. Hozzá kapcsolódott (szintén az 1200-as években) az első hajó és az íves apszis, a kora gótikus átépítés a 14. sz. első felére datálható." (Forrás: Ludwig Emil cikke a Magyar Nemzetben)
Könnyű dolgod lesz, ott van mindjárt a vonatállomás mellett, alig 100-200 méter. Éb is valami nagyon hajnali vonattal mentem le, aztán busszal mentem tovább az állomásról kékezni.
A kisörsi romot nem sikerült megtalálni a bozótban sajnos, és az autót is políroztatni kellett utána. Most már jobban megnéztem, legközelebb meglesz. Alant a balatonfűzfő-mámai templomromról tettem be pár képet
Kiszivárogtatom a "műhelytitkaimat": erre a télre két túrát tervezek.
Az egyik Tihany - kistihanyi templomrom - apáti templomrom - aszófői templomrom - örvényesi temetőkápolna útvonalon haladna.
A másik Révfülöp - fülöpi templomrom - ecséri templomrom - Kővágóörs - kisörsi templomrom - sóstókáli templomrom útvonalon menne és némi buszozással a zánkai ref. templomot is bevonnánk a látnivalók körébe.
Ezek némi koránkeléssel vonattal/busszal és gyalog bejárhatónak tűnnek.
Off: a túrák egyik legizgalmasabb része számomra a logisztika kitervelése.
Köszönöm, képeket még tényleg nem tettem ide. Az utóbbi időben volt szerencsém a Balaton-felvidéken járni, és igyekeztem - természetesen a várakkal együtt - becserkészni a régi templomokat, romokat. Még nem értem a végére, mondanom sem kell:) A tavaszi képeket a váras topikba tettem fel, a mostaniakat majd ide pötyögtetem be.
Autóval jártuk be az utat, meg persze gyalog, ha már végképp nem ment. A romok gyalogosan megközelíthetők, legtöbbjük közel van a műúthoz vagy jól járható földúthoz. Nekem sokat segített a http://www.utikonyvem.hu/ oldal, ahol meg lehet jól határozni az egyes romok helyét, aki használ GPS-t annak is hasznos információkat nyújt.
Íme a Köveskál mellett található pusztapalota. Egy fala áll magasan, a növényzet eléggé eltakarja, de ha bemászik az ember a sűrűbe, talál még külső falat méternyi magasságban, lásd utolsó két kép. Ennek felkeresése is vegetációs időszakon kívül ajánlott.
Akkor ezt a romot is érdemes vegetációs időn kívül felkeresni. Egyelőre csak a távolabbi terveimben szerepel. Gyalogosként egynapos túráim hatósugarán majdnem kívül esik már.
Szentantalfa herendi templomrom. Amennyi időbe került a megtalálása, annyira csekély falmaradvány található a felszínen, ma már nem is ismerhető fel, mi lehetett ez a kőkupac.
Köveskál, sóstókáli templomrom. Ezt nem nehéz megtalálni, bár Köveskál felől nem ajánlatos autóval megközelíteni, hacsak nem aszály idején...Talán mondanom se kell, onnan mentünk. Nem messze tőle található a pusztapalota is, mely szintén érdekes, bár itt off.
Káptalantóti, sabari templomrom. Nem volt könnyű megtalálni, nagy bozót közepében van. El is mentünk mellette, ha nem ott akarok megfordulni - ipszilonban -, akkor nem is vesszük észre. Az első kép ezt mutatja.
