A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Waterloo ist eine Gemeinde in der Provinz Wallonisch-Brabant in Belgien etwa 15 Kilometer südlich von Brüssel. Am 18. Juni 1815 fand in ihrer Umgebung die Schlacht bei Waterloo statt."
Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre.
1./ A gamma-fotonok az atommagokból lépnek ki. A tömegük azonos az atommagokba beledumált neutronok tömegével. Ezért is keverik össze a kettőt. Nem véletlenül! Ha a neutron atommagbéli létezését akarják bizonygatni, akkor ráfogják a gamma-fotonokra, hogy azok neutronok.
2./ A gamma-fotonok tömeg 1836-szor nagyobb az elektron és a pozitron tömegénél, így már csak emiatt sem tudnának gamma-fotonokat sugározni.
3./ Az elektron és a pozitron ugyanaz a gázatom, csak egyszer negatív, máskor pozitív ionos állapotban. Amikor a két ellentetten ionizált gázatom ütközik egymással, akkor az ionos állapotukat okozó fotonok egyesülnek egymással és kisugárzódnak. A két gázatom nem annihilálódik az ütközés után, hanem mivel elektromosan semlegessé váltak, így észrevétlenek maradnak az elektrosztatikus térben, melyben ütköztették őket.
"Antianyagbeli párja, a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre."
"Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része.[8] Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. Antianyagbeli párja, a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre."
Hát ezt így csak kis Móricka, meg Einstein képzelte el, meg butaságokra betanított akadémikus fizikusok.
Ha pozitron (p) és elektron (e) találkozik egy tömegnélkülinek tünö elektron-neutrínó képzödik (e,p) 0.703x10-13 cm-es nagysággal az instabil neutron N =(P,e,p,e) meg egy stabil neutron és az elektron-neutrínó összeadásából képzödik és ez is kb. 1x10-13 cm. Az atommagjaink a stabil elemi részecskékböl, protonokból, elektronokból és pozitronokbóál állnak. www.atomsz.com A fizikusok nem is sejtik, hogy az elemi részecskék kétfajta elemi töltést hordoznak, az egyikféle okozza a gravitációt!