Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ausztráliában élek, vettem egy kis földet, építgetek rajta egy kis házat. A vezetékes áram kb. 8000$-ba kerülne. Gondoltam, megoldom napelemekkel az áramellátást. Eddig vettem: 7 db 230 W-os panelt, 3 db 250 amperórás akkut, egy 3000/6000 W -os invertert. A paneleket párhuzamossan kötöttem ( 1.6 kw ). A feszültség 32-35 V. A kérdésem az lenne, milyen regulátort ( töltöt ) kellene vennem. Ha válaszoltok elöre is köszönöm.
Ha kiválasztod az országot és a települést, kapsz egy kalkulációs lapot, ahol kipipálhatod a Show horizon outline graph gombot.
Ekkor kiadja a településhez tartozó horizontot és a napmagasságokat.
Télen pl.: 20° körüli a minimális napi maximum tehát ha nem akarod, hogy a vízszintes terepen sorolt napelemtáblák takarják a mögöttük lévőket, akkor az első sor tetejének éppen 20°-os szög alatt kell látszani a mögötte lévő sor alsó élétől nézve.
A napelemtábla méretének ismeretében egyszerű szerkesztéssel, vagy szögföggvénnyel kiszámolhatod a szükséges sortávolságot.
(Rögtön látni is fogod miért nem optimális ebben az elrendezésben például a 45°-os dőlésszög és a teljes árnyékolás mentesség.)
Ez egy fontos biztonsági kérdés, már felvettem a kapcsolatot az Eon-nal is ezügyben.
Nos, ha a hálózat oldali triak zárlatos lesz, akkor két lehetőség van.
1. Ha van hálózat, akkor az inverternek lőttek. Egy tizedmásodperc az élete.
2. Ha éppen nincsen hálózat, akkor a hálózaton lévő fogyasztók jelentkeznek az inverter kimenetén villamos energiáért. Az pedig túlterhelés miatt elveszi a kimenetet.
A hálózat kimaradása az inverteren túlterhelésként jelentkezik.
Ha az is elromlik, mármint a túlterhelésvédelem, akkor az inverter tönkremegy.
Valóban nincs általános optimális dőlésszög, mert attól függ mire használod.
Ha például hálózatra táplálsz akkor minél több energia termelése a fontos, tehát a nyári napálláshoz kell igazodni.
Szigetüzemben viszont télen is szükség van a termelésre, nyáron meg kevesebb is elég, ezért meredekebbre érdemes állítani, hogy alacsony napállás mellett is termeljen.
Minél meredekebb tehát a napelemtábla elhelyezése, annál kiegyenlítettebb az évszakos termelés, ezért nem meghatározó a dőlésszög. A meredekebb elhelyezés mellett szól a jég, por, hónyomás elleni fokozottabb védettség is.
Magyarországon a 47 fok dőlés lenne az ideális. Ezzel lehetne leginkább a Nap felé tartani a napelemet az egész évet figyelembe véve. Ha belegondolsz, csak két teljesen ideális nap van az év folyamán, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség napja.
Arrol van valakinek informacioja, hogy a napelemek tajolasanal, elhelyezesenel mi az optimalis? D-i 30es45° kozott mindenre optimalist irnak, tulajdonkeppen oldalfuggo, hol mennyi szerepel!
Neten erdemi informaciot ez ugyben nem lehet talalni! Sot ami kimondottan vicces nagy tobb mw-os rendszerek eseten a bemutato kepeken/videokon levo napelemek egymast arnyekoljak :) Ezek szerint az ezzel foglalkozok szamara sem ismeretes az optimalis elhelyezes!
Magyarul az a kérdés, hogy a vezérlő inverteres üzemmódban is figyeli-e a hálózat meglétét, és csak akkor kapcsol át, ha ténylegesen van rajta feszültség?
Csak akkor kapcsol rá, mindegyiket figyeli folyamatosan, minden üzemmódban és állapotban.
Ha egyik sincsen jelen, akkor mind a két triak zárva tart, nincsen kimenet.
Másik kérdés, hogy ha hálózat hiányában túlterhelés (vagy alacsony akkufeszültség) miatt lekapcsol, automatikusan próbálkozik-e újra visszakapcsolni, vagy csak manuálisan indítható újra?
Ezt írja a tájékoztató:
"Ha véletlenszerűen nagyobb névleges teljesítményű fogyasztót próbálunk üzemeltetni, mint amennyit az inverter elbír (tartós túlterhelés), külön védelem nélkül az inverter meghibásodna. A túlterhelés elleni védelem ez esetben lekapcsolja az inverter kimenetét, mellyel megvédi magát a meghibásodástól. Kb. 10-20 másodperc elteltével az inverter automatikosan újra próbál indulni, ha a túlterhelési jelenség az inverter kimenetén megszűnt, akkor az inverter újraindul - ha nem, akkor újra lekapcsol. Egy bizonyos számú sikertelen próbálkozás után az inverter végleg lekapcsol, újraindítása csak a készülék kézi ki-, majd bekapcsolásával lehetséges."
Zárlati teszt így zajlott:
1. Zárlat a fogyasztón inverteres üzemmódban.
2. A vezérlés reakcióját megelőzve az inverter túlterhelésvédelme megszakította az inverter kimenetét. (rövid, zizzenő hang az inverterből)
3. A vezérlés észlelte az inverter kimenetének megszűnését és átkapcsolt hálózatra.
2/a. A vezérlés észrevette a túlterhelést és
3/a. ...a terhelést átrakta a hálózatra, így az inverter kimenetén a 230V feszültség fennmaradt.
A kimenet a hálózatot terheli, ekkor a kismegszakító leold, a hálózati jelenlét megszűnik.
4. A vezérlés ezt észleli és látja azt is, hogy a kimeneti áramfelvétel alatta van a beállított túlterhelési küszöbnek (rendszerkimenet sincsen) így vezetővé teszi az inverteroldali triakot.
Ekkor két lehetőség van.
4.1 Amennyiben az inverter zárlati védelme lépett életbe, akkor maga az inverter kimenete van letiltva, 10-20 másodpercig áramszünet van, majd az inverter rákapcsolódik a fogyasztóra. Hálózat azonban már nincsen, így a vezérlés meg sem próbálja arra kapcsolni a kimenetet, az inverter saját védelme lép működésbe és letiltja a kimenetet.
4.2 Amennyiben a vezérlés megelőzte a zárlati védelmet, akkor a hálózat lekapcsolása után azonnali visszaváltás történik, hiszen az inverter kimenete él. Ám a zárlati túlterhelés miatt ekkor már nem fog hálózatra állni, hiszen az nincsen jelen, így az inverter túlterhelésvédelme fogja lekapcsolni annak kimenetét.
5. Nincsen sem hálózat, sem inverter kimenet, a vezérlés egyik utat sem nyitja ki.
6. Az inverter működik, és a gyári késleltetés letelte után engedélyezi a kimenetet.
Ezt a vezérlés észreveszi, és rákapcsolja a fogyasztóra.
Az viszont zárlatos, hálózatra nem lehet menni, így az inverter megint letilt.
A vezérlés is elveszi mind a két kimenetet.
Amint letelik a gyári próbálkozások száma (ezt nem próbáltam ki) a folyamat megáll, nincsen több próbálkozás, akkor lesz villany, ha a zárlat is megszűnik.
Gyakorlatban kipróbálva, kivéve a visszakapcsolási próbálkozások számának tesztelését.
A zárlat előidézése után áramszünet, (a visszajelzés igazolása szerint mind a két kimenet zárva) majd a led felvillanása jelezte, hogy az inverter visszakapcsolása megtörténik, ám azonnal újból áramszünet, mind a két kimenet zárásával együtt.
Az invertert nem kellett visszakapcsolni (nem vártam meg a sokadik alkalmat) a hálózati kismegszakítót igen.
Nem szeretném, ha az én biztatásomra kerülnél abba a helyzetbe, hogy alkalmad adódjon egy vadonatúj, nagyobb teljesítményű inverter beszerzésére.
Nézzük mi fog történni:
1. Zárlat.
2. Vezérlő érzékeli a megnövekedett áramfelvételt, átkapcsol hálózatra.
3. Hálózati kismegszakító kiold.
4. Vezérlő érzi, hogy nincs hálózat és átkapcsol inverteres üzemmódba.
5. Vezérlő érzékeli a megnövekedett áramfelvételt, átkapcsol hálózatra (GOTO 4.)?
Tehát egyrészt a vezérlőprogram figyeli a hálózatot, ha kimarad késlekedés nélkül kapcsol inverterre.
Viszont ott egy kiadós zárlat várja ha elég gyors, azonnal visszakapcsol hálózatra, onnan újra inverterre és ezzel egy kapcsolgatási ciklusba kergeti magát.
Ha viszont elég okos akkor érzi, hogy nincs hálózat nem érdemes átkapcsolnia és lekapcsol.
Magyarul az a kérdés, hogy a vezérlő inverteres üzemmódban is figyeli-e a hálózat meglétét, és csak akkor kapcsol át, ha ténylegesen van rajta feszültség?
Másik kérdés, hogy ha hálózat hiányában túlterhelés (vagy alacsony akkufeszültség) miatt lekapcsol, automatikusan próbálkozik-e újra visszakapcsolni, vagy csak manuálisan indítható újra?
Jónak tűnik, ahogy mondod, menetközben úgy is kiderül,ha valaminem kerek. :¤)
Pontosan.
Azért kapcsoltam rá olyan fogyasdztókat ios, amelyikeket egyébként nem tennék.
Egy 3-500 w-os rendszerre (ekkora napelemteljesítményre) abszolút értelmetlen az 1100 w-os mikrot rátenni, úgysem megy róla.
No várj csak, nézzük meg ezt a zárlatvédelmet! Ki lett próbálva?
A hálózati oldala adott, az invertert holnap megnézem, mit lép egy fogyasztói rövidre.
Valszeg átmegy hálózatra.
Ott pedig a megszokott módon várják.
Az inverter gyári védelme miért nem old le, ha nagy fogyasztót kapcsolsz be?
A vezérlés nem engedi a túlterhelési tartományba futni, folyamatosan figyeli a renszer áramfelvételét és egy beállított értéket elérve a kimenetet átlöki a hálózatra.
Így kapcsol be a tv is például.
A nagyobb teljesítményű inverter ezt a problémát természetesen megoldja és az ilyen típusú fogyasztók is elindulnak hálózati támogatás nélkül is.
A visszaváltási késleltetés 15 sec. (lehet, hogy hosszabb kellene)
Ha a mikro ezt meghaladó ideig van üresben, akkor természetesen visszavált.
Korábban 10 másodperc volt a késleltetés, de akkor a mosógép motorjával volt rossz szinkronban a dolog, mert éppen az üzemszünet utolsó másodpercében váltott vissza, majd a motor indulásakor azonnal kiment a hálózatra.
Mindig egy apró döccenéssel, így inkább növeltem a késleltetést.
A mikro ki-be kapcsolgatása egyébként egyedi és beállítható teljesítményfüggő.
Valószínűleg a vezérlésen ezt a késleltetést ( a napelemre történő visszaállást) állíthatóvá kell tenni, amit a felhasználó át tud állítani.
A konkrét kérdésedre: a miénk nem vált át, neki elég hosszú a késleltetés.
Akkor esetleg sehol ne bontsd meg plusz-mínuszra! Legyen tényleg csak blokk ábra. Bal oldalon a az energia bevivők, középen a rendszer (azt lehet részletezni), jobb oldalt a fogyasztók.
A hálózat jelenléte ill. az inverter bekapcsolt állapota természetesen egy-egy relén keresztül történik, nem közvetlenül a vezérlőpanelna vannak bevezetve.
