>A Műemlékvédelem folyóiratokat valóban otthagytuk, ...
Ha már ennyien sajnáltok egyfajta kiadványokat, miért nem álltok össze műszaki mentésre? Kiadványokat összeadott pénzből beszkenneltetni és mindenki hazavihet egy lemezt. Aztán megvehetné külsős is, tán még nyereséges is lenne a vállalkozás :-)
(Nem beszélve, hogy a szkennelt anyagban könnyebb keresni, abból képet továbbküldeni, stb.)
Egyáltalán nem vettem zokon a megjegyzésedet, bár egy kicsit igazad van, mert tényleg kiváncsi vagyok, hogy mi lett azokkal (mármint a tőlem elvitt) régi folyóiratokkal. Ma már a könyv- és folyóiratgyűjtést kicsit másképp látom, mert úgy gondolom, hogy már a nem a legfiatalabbak is mind ritkábban nyúlnak a korábbi könyveikhez, többek között épp az internet olvasgatása következtében.
Természetesen, épp e fórum résztvevői a kivételek – legalább is a várostörténeti műfajt illetően –, bár a többi területen talán ők is ritkán bontják meg a könyvespolcuk rendjét.
A Műemlékvédelem folyóiratokat valóban otthagytuk, de a Magyar Építőművészetből az összes belefért egy banánosdobozba, amit a topiktalálkozón egy társunk cakk-pakk örökbe fogadott.
Távozz tőlem... VEE a megmondhatója, mennyi Műemlékvédelmet hagytam egy Bécsi úti szekrényben. Azóta már egy bánatos szeméttelepen vannak. Vagy az Amicus antikváriumban.
Szolgálati közlemény azoknak, akik a könyvespolcukon még szabad hellyel rendelkeznek: a Király utcai Amicus antikvárium vásárolta meg Gerő László könyvtárának egy részét. A kirakatban hirdetik pl. a Műemlékvédelem c., annak idején Gerő által indított folyóirat bekötött, 1957 és 1993 közötti számait, illetve más, főként az építészettel és a műemlékvédelemmel kapcsolatos munkákat, munkáit.
Az első sorok mindig macerásak. 1986. jún. 2-án láttam először a Macsakákat a Madáchban. A szünet végén szállíingóztak vissza a nézők, a tánckar is vonult fel a színpadra. Aztán az egyik macskának maszkírozott táncoslány lejött a színpadról és beült a negyedik sorban ülő kopasz úriember ölébe és elkezdte a fejét símogatni. Nagy derültség volt, kivéve az úriember mellett ülő hölgyet, aki villámot szóró szemmel nézte a "spontán" jelenetet.
>... azok tartalmában kapcsolódjanak a környékhez, legyen akár az egy krimi.
A környéken korábban működött kéj sorozatgyilkosról szóló dokumentumregény biztos növelné a környék turisztikai vonzerejét.
Amikor a Hitchkock-Psycho ment, IBUSZ-lakásba költöztünk a telefonközpont-szerelés városába. A csaj meglátta a műanyag zuhanyfüggönyt a kád előtt: -Azt le!!
Ha Pesten vagy és ráérsz, az alább többször említett városfal sétán is részt vehetnél 25-én, szombaton 10-kor, a Váci utca déli végén találkozván. Ott személyesen is megismerheted az ide írogatókat. Bizonyára többen lesznek, mint ahányan feliratkoztak, mert például még én sem jelentkeztem, valamint egy – itt még sohasem hozzászóló – művészettörténész ismerősöm is jelezte,hogy érdekli a program.
Olyannyira közvetlen e spontán társaság egymás közötti viszonya, hogy a topiktalálkozók között már több volt valamelyiküknél. És ilyen-olyan egymás közötti segítésre is volt már bőven példa.
Pár napja találtam ide véletlenül,és megfogott a szivélyes hang,amiben egymást részesititek,valamint a témák amelyben évtizedekig részem vot amig Budapesten éltem.Amennyiben nem zavarok,szivesen olvaslak Benneteket
Benne van a levegőben - a papírkönyv érték (lesz).
Egy hotelben úgy válogatnak össze adott mennyiségű, helyben olvasható "könyvtárat", hogy azok tartalmában kapcsolódjanak a környékhez, legyen akár az egy krimi.
Voltunk pár éve a cirkuszban egy olyan vizi előadáson, ahol az első sornak a porond széléről túlnyújtott polietilánfóliával kellett magukat betakarni víz ellen. Szóval a második és a harmadik sor mindig bevált.
