"I. István király - az akkor általánosan használt rovásbetűk helyett -, a latin betűkkel való írást tette hivatalossá, de ennek ellenére az egyszerű nép az ősi rovást továbbra is fönntartotta, használta." - ez úgy ökörség ahogy van. Semmit se tett hivatalossá, az országok közötti levelezés latin nyelven folyt valóban valamint latin betűkkel és latin nyelven fogalmaztak bizonyos nyilvántartásokat vagy adminisztrációkat, törvényeket is. De semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy alkalomadtán ezeket ne adták volna ki vagy ne tárolták volna rovással is. Nem csak latin betűkkel írtak amúgy hanem göröggel is. Valójában az István korából fennmaradt írásos emlékek nagyobb százaléka görög mint latin. Ráadásul István egyértelműen leírja, hogy a hagyományok megőrzése nélkül elveszik a magyarság, de például rendelete szerint "vasárnap mindenki köteles templomba menni, kivéve a házi tűz őrzőjét." - tipikus ősvallási elem!!
"1000-től kezdve latin betűkkel írt az idegen földről hozott papság és az értelmiségünk, de a rovásbetűink hagyományozása ezzel párhuzamosan, korosztályról-korosztályra mintegy búvó patakként -, továbbra is megtörtént a családi otthonokban, szerte a Kárpát-medencében, s szűkebb hazánkban, itt az Alföldön is."
Kicsit több valós forrást és kevesebb István gyalázó marhaságot! Semmilyen idegen papság nem jött ide be, minek is jött volna? Itt volt az apostol király, minek kellett volna idegen papság? Idegen földről hozott értelmiségünk???? Mármint az a kettő bajor család? A bajor az mióta idegen? Szkíták akárcsak mi, bármikor vissza magyarosodhatnak, akár most is!
Mátyás korában bizonyítottan rovással írták fel az Erdélyi adók beszedését, amiket csak később fordítottak le latinra. Rákóczi katonái, a rovásból csináltak titkosírást. Bonfini is utal rá, hogy teljesen közkeletű volt a rovás használata, a nemesség is "szkíta betűkkel" írt. Hagyjuk már ezeket az "István kiirtotta" kezdetű marhaságokat!
"S mint láthatjuk, a 19. század elején a nép egyszerű fiai még ismerték, s használták nemzetünk ősi írását a rovást." Az énlakai református templom főoltára fölött látható 1762-es fatáblára meg biztos a szél fújta oda a rovást....
Én azt nem értem, hogy miért nem lehet utánanézni valós forrásoknak? Nem először vagyok kénytelen figyelmeztetni: bocskaiban és piros fehér zöld köpenyben is lehet legalább akkorákat hazudni mint kaftánban - sőt az ilyen István gyalázó ökörségeket hangoztatók jelentős részénél ott van alatta a kaftán is. Még szegény Badinyi Jós Feri bácsi is beugrott nekik, kishíján lerombolva az egész életművét.
"Mai ismereteink szerint legalább 8 ezer éves ez az ősi írásunk. " Ez legalább igaz, a tatárlakai korongok és a Tordos-Vincsa kultúra legalább ilyen idős de szerintem még régebbi is.
Konkrétan ezeknek az említett pálcáknak nem ismerem a történetét, így véleményt se mondhatok róluk. Mindössze néhány súlyos tévedést igazítottam ki.
Néhány elhazudott szavunk jön, rendezzük kicsit a sorokat))...
"ágyú" : ótörök vendégszónak kamuzzák és az "altag" "csagatáj" "aldag" szavakból származtatják.
Én meg inkább az ágy és gyújt szavakból teszem össze hiszen így értelmes és képleíró magyarul. Nem kell a Boszporuszig menni hogy megfejtsük a szót: Ez egy beÁGYazott eszköz amit GYÚjtással hozunk működésbe.
És máris itt a megvilágosodás mert készen is vagyunk ezzel. A gyufa szavunkban már van példa a gyújt szó levágására. A kamugyárosok szerint ez utóbbi ismeretlen eredetű szó, míg az ágy meg szerintük finnugor eredetű és volj, valj, vuode szavakból lett. (azt nem tudom, hogy a tökömbe lesz ebből ágy)
Végül ótörökké varázsolták az összetevőket. Ezt nevezem én igazi varázslatnak))... nem gyenge eseményláncolat ez.
"fázik": nagyon amatőr az ugor kori örökséges magyarázat. Magyarul értelmes és logikus képleíró szó egyszerűen képezve: ha hideg van akkor fát kell keresni és tüzet gyújtani, a fával ügyködünk azaz fázunk. Ez olyan mint a kártya amivel meg kártyázunk. A fával meg fázunk, a szóban a lényeg egyszerűen...
"cserép" : állítólag a délszláv eredetű crep szóból. Baromság, ez egy magyarul egyben hangutánzó és képleíró szó is. CsERren-csörren és ez a dolog még REPed is és máris kész a szó, nem olyan bonyolult ez. A szláv torzította el a magyarul még értelmes hangalakot meg tette ilyen nyelvtörővé a cuccot számukra.
"rezonál" : elsőre idegennek tűnhet, pedig nem szükséges Rómáig utazni hogy értsük ezt: a szóban ott a zene, a zenél és a rezgés meg a réz is. A réz zenél? Bizony zenél, amúgy kiváló hangszer alapanyag, ez nem véletlen. Nem lepődnék meg ha kiderülne hogy volt ez valaha rezenél is valamikor...
"mese": első ránézésre értelmetlennek tűnhet pedig nagyon is értelmes: mi is a mese voltaképpen?... Kitalált történet mondjuk. Vagy ami még jobb: MEgSEm történt ESEmény ez. És hoppá meg is érkeztünk. Ez a 4 betűs szó csodálatosan tömörít másik 3 szót plusz megfordítva is az ESEMényt adja vissza. Profin alkotott szó és értelmes.
"kurva" : egy nő aki folyton meg van kurva egyrészt)) értelmes. De nem csak a fizetett kéjnőre mondják ezt, elég ha egyszerre kavar több palival is. Mert akkor KöRbe van UdvaRolVA és kész is a tömörített verzió.
Ebből is az látszik hogy a magyar kurva az értelmesebb))...
Az erdélyi korongok és táblák korát is próbálják bagatelizálni csak nem nagyon lehet hiszen maguk a készítők gondoskodtak róla hogy utólag is bizonyítható legyen a kormeghatározás.
Az agyagtáblákon csillagképek vannak mégpedig úgy ahogyan akkor látták őket. És ma könnyen megállapítható hogy x csillagok elhelyezkedése mikor volt pont úgy az égen mint ahogyan az a táblákon is szerepel. És ez csak erősíti az alap kormeghatározás eredményét, mert a csillagos megoldás is ugyanarra az eredményre vezet...
A pálcák hiteltelenítése legelőször Madarassy tanulmányában mondatott ki, s a mai napig is erre alapoznak az eredetiségüket megkérdőjelezők, ezért ennek állításait végigkísérve írom le meglátásaimat, következtetéseimet.
Az írásunk fennmaradásának szép példáját láthatjuk azon különbözőségekben, hogy mind a hatan kicsit más betűformákat, össze rovásokat, megoldásokat hoztak onnan hazulról, ahol a rovásbetűkkel tanulták a betűvetést. Ez annak ellenére történt, hogy a hivatalos elvárás ekkor már éppen 8 évszázada a latin betűk használata volt, ugyanis I. István király - az akkor általánosan használt rovásbetűk helyett -, a latin betűkkel való írást tette hivatalossá, de ennek ellenére az egyszerű nép az ősi rovást továbbra is fönntartotta, használta.
Így tehát Kr.u. kb. 1000-től kezdve latin betűkkel írt az idegen földről hozott papság és az értelmiségünk, de a rovásbetűink hagyományozása ezzel párhuzamosan, korosztályról-korosztályra mintegy búvó patakként -, továbbra is megtörtént a családi ottho nokban, szerte a Kárpát-medencében, s szűkebb hazánkban, itt az Alföldön is.
S mint láthatjuk, a 19. század elején a nép egyszerű fiai még ismerték, s használták nemzetünk ősi írását a rovást.
Szülők, nagyszülők adták át gyermekeiknek, unokáiknak az írás vagy rovás tudását (azonos ér telmű, de különböző formájú szavaink tárháza igazolja bármelyik szóhasználatot, mint az eb-kutya, év-esztendő, juh-birka, ír-ró, írás-rovás).
Mai ismereteink szerint legalább 8 ezer éves ez az ősi írásunk.
Fölmerül az emberben a kérdés, hogy ha ez ilyen kitartóan fönnmaradt, akkor miért enyészett el az utóbbi közel kétszáz évben? Ennek a tankötelezettség előírásában látom az okát. 1777-ben jelent meg először az a tanügyi rendelkezés, amely előírta, hogy 6 éves koruktól kezdve járjanak a gyermekek a népiskolákba, sőt büntetés járt a szülőknek, ha nem gondoskodtak erről. Az iskolában nyilván latin betűkkel tanították őket (gimnáziumban kezdetben még latin nyelven is), s így egyre kisebb jelentősége lett az otthoni, ősi betűvetésnek, hiszen a gyermek megtanult írni az iskolában (még ha nem is rovással), a közhivatalok részéről meg úgyis a latin betűs írás volt az elvárás.
Ősi írásunknak kevés emléke maradt fönn.
Beszélnünk kell még Madarassy Lászlóról (akit a Magyar Néprajzi Lexikon is jegyez), aki elmulasztotta a pálcák szövegeinek alapos vizsgálatát, helyette azok körülményeit taglalta bő vebben, amikre aztán építhette a félrevezető megállapításait. Megérthetjük a hozzáállását, ha felidézzük, hogy az 1903-as bizottsági határozatra alapozva, 1925-ben bizalmatlanul fogadta a hírt a halasi rováspálcák előkerüléséről. Becsületére legyen mondva, hogy azért két év múltán elutazott Halasra, hogy szemügyre vegye azokat. Fényképeket is készített róluk, amik - voltak idők -, hogy egyetlen bizonyítékként szerepeltek a létezésükre.
Azonban tudnunk kell, hogy ez a néprajzkutató már a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusaként érkezett Halasra, és ebből következik, hogy őt bizony ,,köthette" a kenyéradó gazdájának, az akadémiai akkor már finnugor szellemiségen alapuló elvárása, miszerint a rovásírás a magyar nép között már régen nem él.A pálcák hiteltelenségét kimondó tanulmányából is láthattuk, hogy ő ennek jól megfelelt. Szakmai irányultságát az is mutatja, hogy titkára, majd alelnöke annak a Magyar Néprajzi Társaságnak, melyet annak a Hunfalvy Pálnak (született Hunsdorfer Paul) a kezdeményezésére hoztak létre, aki a finnugor elmélet fő kidolgozója volt nálunk. Madarassy fontosnak tartotta kiemelni a pálcákról írt tanulmányában, hogy azt előadta ennek a Társaságnak a felolvasó ülésén. 1934-től a Néprajzi Múzeum igazgatója volt.
Ősi írásunknak kevés emléke maradt fönn, aminek eredendően a fent vázolt, I. István-féle váltás az oka, így a 20. század legelején már azt állapíthatta meg a már idézett, 1903 november 30-án összeült bizottság (Szily Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának ve zetésével), hogy a rovott betűs szöveg-írás, közönségesen rovás-írás a magyar nép között nem él. (Friedrich Klára Szakács Gábor 2007. 84.)
Hála Istennek tévedtek!
Ugyanis amikor ezt a megállapítást tették, akkor a sors különös kegyelme folytán a halasi levéltár mélyén vártak a sorsukra a tárgyalt, az akkor éppen százéves rováspálcák.
Tehát nagy biztonsággal megállapítható, hogy ezeket a pálcákat hat ember rótta, egymás közt egyeztetve azt, hogy mindegyik a fenyegetésről írjon.
Persze, ezek a "tudósok" nem tudósok és nagyjából nulla közeli az ismeretük a tényleges valósághoz képest. Megélhetési politikusok mint napjaink emberei is. Nincs változás ebben.
Mit tudnak ők az egynyelvűségről, meg az ősi kataklizmákról, ősi fejlett civilizációkról. Kábé semmit, vagy ha tudják is elhazudják, jár érte a zseton hogy ne tudják és maradjanak szépen csendben...
És akkor vannak elképesztően ősi leletek értelmes civilizációkról, leletek amik nem hazudnak. Ösi pallagkultúra, 1000 méteren történő földművelés teraszosan, nyilván lentebb nem lehetett a víz miatt. Itt a Kárpát-medence környékén a hegyekben. Hogy a brutál kemény hegyoldalakat hogy alkották meg az is érdekes, mert ez nem olyan hogy 3 ember nekiáll lapáttal, ásóval oszt kész is pikk-pakk ))...
Az ősi megalitokról is amik nem csak 1-2 helyen vannak a bolygón hanem mindenütt: Tele velük a bolygó, sok a víz alatt van vagy már benőtte őket a természet és a tetején gyakorlatilag erdő van. Lásd Visoko is ilyen, és hány és hány ilyen lehet...
Az egész szláv jövevényszó teória nem más mint egy történeti hazugságon alapuló hamis ideológia: mivel aaz őseink szószegéynek voltak, ezért bármi, ami kicsit is hasonlít más nyelvekben lévő szavakra az jövevényszó. Az se zavarja őket, hogy egy szót és a szóból képzett másik szót két különböző nyelvből származtatják, holott nyilvánvalóan azonos szavak és ősi magyar szavak, törökből és szlávból származtatnak olyan szavakat amik már a sumérban is megvannak. Oda is biztos időutazó törökök meg szlávok vitték....
Ezekkel az elmebajos, rég megdőlt elméletekkel kár foglalkoznunk, hamarosan annyi lesz nekik, csak még szeretnének az MTA-ból a finnugrizmusos jó keresetükkel nyugdíjba menni. Nekik ez nem tudományos, hanem egzisztenciális kérdés.
Néhány szó vegyesen, bár leginkább latinként kamuzottak jönnek:
"Firkál" no comment, mert annyira kézenfekvő hogy a nevében is ott van az ír szó, azaz az irkál.
"bárka": a neve rejti az ÁR szót és a BARKácsolást is, mert ez a tárgy egy áradat esetére barkácsolt dolog, magyarul képleíró a szó. Röviden és tömören bárka.
"bognár": állítólag ezt a szót át kellett vennünk a németektől azt beszélik)) Pedig nincs mit tenni, ez a szó is magyarul bontható és értelmes: Az iparos az ágas-BOGas fát gyűjtötte össze szívesen, ebből tudott jól dolgozni. Még ilyen görbe BOGNizó kése is volt neki, szóval ez a "wagner" és "wagen" dolog nem áll szilárd lábakon meg azt hiszem))
"szőlő' : töröknek mondják. Csak hát a sző szót meg finnugornak, márpedig ez abból van. Akkor hogy is van ez? ))... Kicsit a történelemkészítők megzavarodtak mint vasorrú bába az elektromágneses viharban.
Sebaj mert magyarul ez is képleíró és egyszerű, már-már túlságosan is az: Ez egy felfutó növény, azaz szövi magát tehát SZÖvüLŐ növényről van szó. Röviden szőlő és készen is vagyunk ezzel...
"Tisza" : A folyónkat latinként és szlávként is láttam besorolva, persze véletlen sem lehet magyar ez))
Pedig tiszta és világos ez a szó és mily különös megint csak értelmes és képleíró magyarul a felépítése:
Egyrészt TISZtA (felül bizonyosan az) másrészt meg ott benne az ISZAp is, a két szóból meg frappánsan összerakható ez a Tisza. A szokásos véletlenek ismét. Még a szőke jelzővel is illetik, ami ugye pont az iszap végett lett.
"szavatol": Ezt szlávnak hazudják, ráadásul rendkívül amatőr indoklással. Pedig annyira egyszerű a magyarázat erre magyarul: Ha valamire a SZAVAdat ADOL (adod), akkor szavatolsz (szóból származtatva), kizárólag egy zöngés-zöngétlen hang változott a d és a t betűnél, nem kell ide semmilyen "zvod" meg ilyen hülyeségek, mert annyira nyilvánvalóan egyértelmű ez...
Jöjjön néhány szlávnak hazudott szavunk, dögivel vannak ilyenek.
Nemsokára itt a Karácsony, kezdjük ezzel a szóval akkor: Őseink már akkor ünnepelték, mikor még a mai verziót még máshol nem, csak nekünk van egy sólyom nevű madarunk a kerecsen és már ünnepeltük a solymárokat a madarakkal együtt hiszen sokat hoztak a konyhára az efféle vadászatok, ma már kevésbé tesszük ezt, de még Kazahsztánban, Mongóliában ma is népszerű sport ez lóháton vágtatva. Szirti sassal is működik a projekt manapság ilyeneket látni.
Szóval kerecsen: ez sem szláv, a szóban ott van a kör, a körözés , a keresés, meg a lopás is. Mit csinál ez a madár?... Körben repül és körözik , keres és csen is bizony, és kész is a szó. Aki tudja és ismeri őket az tisztában van vele hogy más ragadozómadarak zsákmányát szívesen elcsórja azaz cseni, teljesen értelmes a szó képzése magyarul. A szláv sosem fogja ezt így levezetni. Magyarul képleíró.
'Korong': kör alakú, benne a nevében + hangutánzó "ong" ilyen pofonegyszerű. A harang szónál ez az "ang" vég ugyanaz. A korongok a névadáskor biztosan kongtak. de csak magyarul tud értelmesen.
"Család' : Rokonok kapCSoLóDnak ami egy kis CSApat voltaképp. A nevében ott van a lényeg CSApat és kapCSOLÓDás is egyben. Biztosan véletlen ez is))...
Takács: nem szláv és sosem volt. TAKarót készítesz (szövi) azaz ÁCSolsz, az ács sok szavunkban a készítést, megmunkálást jelenti, példák rá: ács, szakács, kovács, a forgó mozgású megmunkálásból mi lesz? forgács lesz, ez is értelmes, de a kalapács szóban is a készítés és megmunkálás az ács vég és ez sem szláv szó, teljesen magyarázható magyarul, a kalapács szó is szépen bontható magyarul, sehol se volt még a szláv nyelv amikor már kalapácsoltak emberek))...
de ugye azért az lehetséges, h mivel élnek ott a környéken a mazsarok, a mizserek, a mescserek, a migerek és a badzsgortok, h a nevük keveredett el, torzult madjarrá, a muszlimokkal évszázadokkal később.
főleg h semmiféle jelentős muszlim mondájuk, eseményről emlékük nincs,
ellenben van egy mondájuk egy nyugatra távozott testvérnéptől.
...
lehet, h pont ott nincs mazsar, ahol a madjarok vannak, de száz kilométerrel odébb van,
amerre elindul, talál egy mazsart, ha a másik irányba, akkor meg mizsert.
a kipcsak bolgárok kapcsán beszélnek róluk. mennyi az onnan?
Podža nárečových znakov jazyka, kadodenných rozdielov, histórie formácie sú Volskí Tatári rozdelení do dvoch hlavných skupín: Kazanskí Tatári a Miari, medzi týmito skupinami je niekožko pododdielov.
Kazanskí Tatári sú najkompaktnejie usadení v Tatare, ako aj v Bakirskej ASSR a v samostatných skupinách sa nachádzajú v Marijskej a Udmurtskej ASSR, v regiónoch Perm, Kirov, Sverdlovsk a Orenburg. Mishari sa usadzujú hlavne na pravom brehu Volhy: v regiónoch Gorky, Uljanovsk, Penza, Tambov, Saratov, ako aj v Tatarskej, Bakirskej, Mordovskej a Čuvaskej ASSR (najmä významné skupiny Miárov ijú v západnej Trans-Kama región, v Tatárii, june od Kamy a v západných oblastiach Bashkiria). Tatári-Miari ijú v samostatných dedinách v žavobrených častiach Kuibyevskej a Saratovskej oblasti, ako aj v Sverdlovskej a Orenburgskej oblasti. Takzvaní Kasimovskí Tatári ijúci v regióne Riazan sú trochu od seba. Karin (Nukrat) a Glazov Tatari, potomkovia obyvatežstva starovekej bulharskej kolónie na rieke. Cheptse, prítok r. Vyatka.
Názov "Povolskí Tatári" sa pouíva iba v literatúre. Sami si hovoria Tatári. Kazanskí Tatári sa niekedy nazývajú Kazanlyk a Mishars - Migaer.
Osady Tatárov vznikli v regiónoch nových ruských miest: Arzamas, neskôr Alatyr, Kurmysh atď.
az Alatyr-nek nagy valószinűséggel nincs köze a szláv borostyánhoz, hanem türk eredetű megnevezés.
Alatyr még csuvas város, mordva folyó..
________________
ez olyan vicces. Iván a rettegett milyen nyelven beszélt?
nem az a lényeg, h gén, vagy marker, vagy mutáció, vagy jellemhiba.
az N-L1034 esetében volt szó arról h baskir gén is. tehát az irány ugor > baskir, amire te azt mondtad, h a baskirokba beolvadó magyarok**. érted, h ugyanilyen logikával mondhatni, h a G1a a magyarokba beolvadó muszlimok (vagy pontosabban turáni iszlám türkök), és ahogy mondjuk a bulgárok elszlávosodtak, úgy ez is.
És elsőként jeleztük, hogy az ugor elemek nagyobb arányban lehetnek jelen mai baskírok között, mint a magyarok között. Eredményünket később nemzetközi kutatások is megerősítették.
onnan érdekeljen, f.a., h a tatár mescser is kipcsak mazsar, akikről azt beszélik torgajiak. (te mondod, h figyelsz, amikor mindent el kell ismételni, mire nem tudom van e hatása, vagy csak a falnak)
Amikor az L1034-t hoztam fel példának arra, modern minták alapján simán megállapítható a valamikori -- akár 4000 éves -- rokonság. Tehát modern minták segítségével is lehetett volna mutatni a magyar-madijar rokonságot, mármint ha lett volna :-PPP
Bukta! Egyébként az L1026 nem "az "ugor nyelvészeti alcsoport" génje", hanem az uráli.
Ja, és nem gén, hanem marker (uráli migrációs markerként). Kb. ennyire figyelsz. :-DD
Meshchera (Finno-Ugric) origin, the question of the Türkic belonging of the Tatar-Mishars...
a mescserek napneveiben is több kultúrhatás keveredik, és eltér a kazáni tatárok szavaitól
The "bear-hunting" of the Nizhny Novgorod Tatars, which existed until the 60s of the 19th century, also goes back to the traditions of the ancient Kipchaks. He came to the Meshchera Tatars from the Kipchak Turks, who considered playing with bears as one of the types of entertainment.
The Nizhny Novgorod Tatars have since ancient times cultivated their own traditional wrestling on sashes ("koryash") with the use of footboards, which differs from the fight of the Kazan Tatars. ... One thing is clear - it is a traditional sport among many Turkic peoples. As M.M.Sakhabutdinov and D.R.Sharafutdinov believe, the Tatar-Mishar fight is closer to the Yakut struggle (Kurdatsan-Tustuu or Hapsagai)
ŤМажарť, как этническую группу XVIXVII веках, упоминают хроники Арало-Каспийского региона, как воинов, приближённых к хану Абулхаиру (Югин, 1969).
К 1866 году их численность сократилась до 260 юрт. В период Первой мировой войны тургайские мажары были рекрутированы Царской Россией на тыловые работы,
"Mazhar", as an ethnic group of the 16th-17th centuries, mentions the chronicles of the Aral-Caspian region as warriors close to Khan Abulkhair (Yugin, 1969). Michael Benko notes that according to a study, in 1847 they are the third largest Majar tribe living near Lake Sarykopa.... By 1866, their number had dropped to 260 yurts. During the First World War, the Turgai Mazhars were recruited by Tsarist Russia for rear work, which led to an even greater reduction in the number of representatives of this clan,
Európában az Urál-vidéken és a Kárpát-medencén kívül Görögországban rendkívül szórványosan ugyan- de fordul elő az N-L1034 ugor migrációs marker. (Az ukrajnai előfordulások pontos földrajzi forrása sajnos ismeretlen)
turánban "transz-oxiana" az N1 gyakoribb, mint a G1
a székely magyarokban nagyobb arányban található meg az N-L1034-es mutáció, mint a magyarországi magyaroknál. Ez alapján az a következtetés valószínűsíthető, hogy a székelyek mindig magyar nyelvet beszéltek, nem nyelvet váltottak, hiszen relatíve több (de abszolút értékben nem sok!) ugor genetikai elemet őriztek meg.
