A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
""Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban"
(Heinrich László: Isaac Newton A principiából és az optikából Levelek Richard Bentleyhez, Kriterion könyvkiadó Bukarest 1981, 188. oldal )
A "közvetítő" a gravitációs mező. De Newton még nem így nevezte.
Látni nem lehet, mert a látható fény hullámhossza jóval nagyobb. De itt most nem erről van szó, hanem elvi kérdésről. Vhetsz sok atomot egymás mellett.
Azért ez a kémeknek is nagy dilemmájuk lehet, hogy a megfigyelésük - bármilyen óvatosan és észrevétlenül csinálják is - befolyásolja az általuk megfigyelt eseményeket. Mert tegyük fel, hogy a macska csak akkor van a dobozban, amikor ők kukucskálnak. Viszont emiatt összeomlik az interferencia, összezagyválódik a dekoherencia. Viszont ha nem kukucskálnak titokban, olyankor a dobozban macska helyett orángután van.
"Hogy a frászban van ez ez egymillió kicsikrisztussal?"
Úgy, hogy ebben nem Mach-nak volt igaza, hanem Lenin-nek . Ha valami nem látható, közvetlenül nem érzékelhető, attól még létezhet. Mach az atomok létezésében sem hitt, mert senki sem látott még az ő korában atomot.
Az empirizmus haladó (pozitív) volt akkor, amikor a vallást leválasztotta a tudományról, de amikor később kizárólagossá tette a közvetlen tapasztalat szerepét, akkor már akadályozóvá (negatívvá) vált.
Ettől persze Ernst Mach egy igazi nagysága volt a fizikának. Ma is nagyobb megbecsülést érdemelne, de mivel nem esett hasra a relativitáselmélet előtt, ezért mellőzik.
Ami az ábrádon a másik pólus, az a gravitációs mezőnél a másik test. Szóval pontosan ugyan az a helyzet. Mégis azt mondod, hogy elektromos mező létezik, de gravitációs mező nem.
"Egy töltött fémgömbre ráteszed a kezed, akkor az égnek álló hajad kimutatja."
És amíg nem teszed rá a kezed, és nem áll égnek a hajad, addig honnan tudod, hogy van elektromos mező? Sehonnan. Látod az elektromos mezőt? Nem. És szerinted mégis van.
A mágneses mezőről ezt írtad:
"A mágneses erőtér egy zárt erőtér, amely míg nem lép kölcsönhatásba mással, addig saját magával áll kölcsönhatásban, lévén hogy az erőtér két pólus kölcsönhatásából áll."
A töltött fémgömbre esetében hol van a másik pólus? Tehát a mágneses indoklásod sem áll, mert a töltött fémgömb esetén nincs két pólus. Itt a magyarázatod megbukott, úgy gondolom.
Ugyanis töltött fémgömbnél éppen ugyanaz a helyzet, mint a gravitációs mező esetében.
Ha az egypólusú töltött félgömbnek van elektromos mezeje, (amit még szintén senki sem látott), akkor egy magányos égitestnek is ugyanúgy lehet gravitációs mezeje. És szerintem van is.
