Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Üdv!Aki járatos a témában,tudna valami megoldást a következőre?Tehát napelemes fűtéssel menne,de csak a bojler fűtése.Semmi tárolás,semmi visszatáplálás csak fűtés egy az egyben.Pár száz wattal állandoan mikor van nap.Erre van megoldás?Köszönöm a válaszokat,üdv!
1, Van-e valakinek ismerete arról, hogy milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni az EU-s pályázatban beszerzett napelemeket?
Évente mennyi összeget lehet elszámolni, leírni? (esetleg az adószabály elérhetősége is megvan, az különösen jó lenne)
2, Tudtok-e segíteni válasszal abban, hogy pontos és konkrét leírást hol találhatok arra vonatkozóan, hogy a fotovoltaikus napelemmel hálózatra termelt villamosáram elszámolása pontosan hogy történik?
3, A példában adott egy ipari park akinek éves szerződése és lekötött mennyisége van az egyik áramkereskedővel.
Ebben az ipari parkban (több cég közül egy) villamosárammal termelő cég szeretne indulni egy pályázatban, és sikeres pályázat után napelemmel termelt villamosáramot táplálna be az országos hálózatba.
A kérdés az, hogy ebben az esetben az ipari parktól szükséges -e továbbra is átvenni a cég működéséhez szükséges villamosáramot, és a hálózatra táplálás miatt bevétele származik? Az országos hálózatra táplálás miatt a cég a KÁT-ot a MAVIR-tól kapja (ez bevételt jelent a cég részére), míg a saját részre szükséges villamosáramot továbbra is az ipari parktól veszi? Vagy, ha ad-vesz mérője van, akkor csak a különbséget kell fizetnie?
Korax-osok személyesen.... A részleteket szándékosan nem írtam le mert az még durvább, miket akartak beadni.
Na ja, a cellagyártás, egykristálynövesztés nem egyszerű feladat, energiazabáló, és a szeletelésnél megy is egy része a kukába. Bár most erre nézve van fejlemény. A fenti okokból kifolyólag meg a cellák nagy többsége távol keleti származású.
A korax a cellákat csak veszi és összeszerel, ezzel majd minden cég szinte így van, ahol nem a keleten van a napelemgyár.
6-8m2 kb 1kWp napelem kapacitás, kb 2000EUR környékén fog mozogni tokkal vonóval.
Ha van nagyobb DNY vagy DK tető, akkor az is használható, 10-20% nem lesz nagyobb az éves termelés csökkenés, cserébe több napelem is felfér, és fajlagosan olcsóbb lesz a nagyobb rendszer.
Ha valaki gondol egy merészet és a délre néző tetőszerkezetre (6-8 m2) napelemet akarna felrakni (a felsleget pedig visszatáplálni a hálózatba) az milyen összeget spóroljon össze (anyag, munka, minden együttvéve) miután túl van az álmodozáson?
A helyzet az, hogy én tudom honnan szedték le azt a rendszert, és azt is tudom miért árulják. A vevő viszont nem fogja tudni....
Egy ismerősöm bővítette fel az 1kw-is rendszerét 3,3Kw-ra. A meglévő napelemei mellé alapos elemzés után úgy gondolta Koraxot tesz fel, mert a paraméterei, árai, ezt sugallták. Fel is szerelték, beöüzemelték. csakl jött a bibi. Az adatok nem voltak igazak, nem tudja azokat a paramétereket, amiket ráhazudtak, és nem pár%-ról beszélünk. Először azt mondták Ő a hülye, stb, próbáltak kibújni minden felelősség alól. Pontosan loggolja méri, minden eszköze megvan hozzá.
Azt nem is minősíteném mivel jött a Korax, hogy mik az okok, amikor meg rájöttek, hogy hozzáértővel van dolguk, már szerényebbre vették a figurát. Jó ideig ment a hercehurca, minek a végén leszerelték és elvitték az egész telepet, mert nem az adatlapnak megfelelő teljesítmények jöttek le róla, és úgy már igen drága volt.... És nem Korax került vissza a helyére.
Amit látsz a neten, 90%-ban visszatápláló napelemes rendszer, ami mind akku nélküli verzió, de ki lehet bővíteni "sziget" üzemre is opcionálisan. Létezik az SMA-nak back-up rendszere, amivel át tudsz menni tisztán sziget üzembe is, ha kiesik a hálózat, és vissza is tudsz táplálni, ha van hálózat. Nagyon jó technika, csal piszok drága.
Azon gondolkodom, hogy milyen rendszer tudná helyettesíteni egy az egyben a hálózatot? Tételezzünk fel egy fázist 32A-el. Tehát 230Vx32A= kb. 7.5kW Napelem munkaponti árama kb. 8A 30V-on. De ez az ideális helyzet, ami nyilván ritkán van. Mindig oda jutok vissza, hogy kell egy izmos akkupakk.
Leginkább a terhelésváltásokat kell az akkunak felvennie, az invertert kiszolgálnia.
A folyamatos terhelés során már az akku mellett elmegy az energia, nem rajta keresztül zajlik az energiaforgalom.
Elvileg, ha a terhelés adott és folyamatos, a napelemtermelés pedig szintúgy adott és folyamatos, akkor nem kell akksi, ám a gyakorlatban egyik sem ilyen, sőt.
Az MPPT az akku feszültségét figyeli, erre építették.
Az inverter szintén.
Lehetne azon gondolkodni, hogy az akku helyére kondenzátort teszünk, ám abban nem tudunk energiát tárolni, ami tárolókondi, az pedig egy ház ára.
Szóval nem lehet kihagyni semmiképpen, a lehetőségek kimerülnek azzal, hogy a legkisebb kapacitásút alkalmazzuk, illetve olyan üzemi körülményeket teremtünk, hogy az élettartama a maximális legyen!
