" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azt tanácsolták ,hogy itt próbálkozzam orvost találni beteg kivi növényeimnek.
Mind eddig sikeresen nevelgettem három különböző fajta kivit, most keresnem kellett olyan fórumot ahol okos szakértők gyülekezete van mert nem találok megoldást.
Az idén minden szép rügyet valami eltünteti, egyik nap már borsó nagyságú de másnapra csak egy csúnya árok van a helyén.
Próbáltam madárhálót rátenni hátha ők a ludasok de sajnos nem . Hernyó bogár nem található. :o(
Valami ötlet? Vagy lapozgassak vissza a hozzászólásokban mert már téma volt ? Segítsetek mert már leveleznie kellene, félek,hogy beszáradnak
Olyan aggodalommal követjük nyomon a környék kultúrnövényzetét (különös tekintettel a "nálunk is termő új gyümölcstermőkre"), mint ahogy valamikor a szülők tehették a gyerekeikkel azokban a korokban, amikor nem léteztek védőoltások a gyermekbetegségekkel szemben és magas volt a gyermekhalandóság.
Hasonlóan szoktunk könyörögni embereknek itt a körzetben is, pl. fa-ki-nem-vágásért, növény-agyon-nem-metszésért, kivilugas-helyes-kialakításért, stb., mintha nem a saját érdekük lenne, hanem nekünk tennének vele szívességet....
A kárt okozó mértékű fagy bekövetkezési valószínűsége a Te térségedben és fekvésedben közelíti a 100%-ot az említett napokon. A kedvemért:)) tégy úgy, ahogy mondtam!
Lévén, hogy nem ültetvényt kell megvédened, hanem csupán néhány aprócska növényt, szerintem ne bízd a sorsukat az elemekre. A fügét és a kákikat sátorszerűen takard le fóliával és gyújts alá 1-2 temetői mécsest. Ennek a kivitelezése úgy történjék, hogy rögtönzött sátrat építesz mindegyiknek, 4 rögzített lábbal, azokra a fóliát ráterítve, vigyázva, hogy a növényekhez ne érjen hozzá. Alul hagyhatsz egy kis rést, hogy legyen oxigénje a gyertyáknak. Amíg valakinek csak ennyi és ilyen kicsi növénye van, ilyen könnyen megoldhatja a fagyvédelmüket. Nagyon nagy kár lenne hagyni tönkremenni őket egy ilyen szerencsés tél és kora tavasz után!
Az időjárás állomáson a tszf magasságot felfelé kellett állítanom , hogy helyes tengerszintre vonatkoztatott légnyomás értékeket mutasson. Persze , lehet , hogy így kalibráltam helyre a gyári kalibrálási hibát.
Maximumot nem tudok sajnos mondani, de meg fogom oldani ezt is , meg az árnyékolót is.
Ne legyen már fagy !! Ilyen közel még sosem jártam a füge első termés megkóstolásához.
Csak azért kérdem, mert jó teszt lenne, hogy amennyiben fagy lesz holnap reggelre vagy szerda-csütörtök reggel, akkor milyen károsodást szenvednek vagy nem szenvednek a növényeid.
Egy árnyékolt, pontos mérővel lehetne jókat kísérletezni.
Lent mérek a kert aljában Rad. min. értéket és fenn a melléképülettel szemben a háztól távol egy almafára fellógatott madáretetőre van ráfogatva gyorskötözővel a kinti elektronyos hőmérő-rádiós egysége. A szondája pontosan 2méteren van. Madarat már nem etetek benne. A környező met-ész mérőkkel jól korrelál a hőmérő. Fenn vagyok én is ott is.
Berkenye is lett beszerezve ám. :) Csak ismerőshöz került. Viszont én Dél-alföldi vagyok, szval itt homok van rendesen, azt is tűri a mézbogyó? Vagy tőzeg mehet a talajba? :):)
szeretnék egy nyaralóba kivit a lugas azon részére, ahol az árnyék miatt kipusztult a szőlő. A leírások alapján egy Haywardot és egy tomurit tervezek, de általában aug-szeptemberig vagyunk ott. Tudnátok olyan kivit tanácsolni harmadik tőnek, ami minél korábban szüretelhető?
