Szia. Én tavaly probálkoztam 'fele olyan vastagok' gyökereztetésével. Bár sikerült ugyanakkor mindegyik mamar meghalt földben... Szerintem 0.8-1.3 cm körül lehet az az ideális vessző vastagság amit érdemes dugványozni, gyökereztetni. A túl vastag se jo azt hallottam, bár msot probálkozok 1.5-2cm essel is :) meglássuk....
De amugy az ilyen képek a befőttes üvegben fotozva lehetnek csalókák. szemre nem nagyon mondod meg a vesszők vastagságát.
Nagyon kezdő vagyok ugyhogy várd azért meg egy hozzértőbb tapasztaltabb véleményét is.
Most februárban egy nagyobb fügefáról lett egy gyökeres tőhajtás leválasztva ( kb. 1.2 méter) és elültetve . Azóta szobában tartom 15-17 fok körüli hőmérsékleten.
Kissé előrehaladott az állapota amint látszik. .. Mivel már volt gyökérzete is nem fogom levenni a 3 db termést, had lássam hogy beérik az első fügém.
Amik nem fertek a tozegbe, egy pohar vizben is elindultak..
A gyokerek meg nincsenek meg de nemsokara remelhetoleg elobujnak a kis pamacsokbol. A kis termeseket leszedegetem en is mert csak hatraltatjak a fejlodest, mar tudjuk miert :-)
segítséget szeretnék kérni a fügebokrom ügyében. Egy fűtetlen, világos szobában telelt át, ahol a hőmérséklet nem ment 10 fok alá és kb. egy hónapja elkezdett rügyezni, majd apró leveleket hajtott. Pár napja ezek a friss levelek egyenként hullanak. A levelek friss élénkzöldek de néhol huplisak, más elváltozás (szín, folt stb.) nincsen rajtuk. Nem tudom, hogy azért huplisak mert még olyan fiatalok és majd kiterülnek, vagy valami kártevő, betegség okozza ezt. Megnéztem párat mikroszkóp alatt is, de nem láttam semmi kártevőt (tavaly ősszel elkapott egy takácsatka fertőzést, de azt többszöri alapos permetezéssel megszüntettem). Lehet, hogy visszatért volna vagy valami más a baj? Előre is köszönöm.
Nagyjabol a kepen lathato szinure erik, kicsit talan halvanyabb zoldre. A hatranya, hogy a lyuk teljesen nyitva marad sot mez szeru le kezd el folyni az utolso napokban belole ami odacsalogatja a hangyakat, meheket..
A sulyat sajnos nem mertem meg de teljesen eretten kb tyuktojas meretuek lettek. A szabadfoldi anyanovenyen hatalmas, majdnem okolnyi nagysaguak voltak ezert is szedtem belole, csodalatos fajta.
Pici füge van az ágon?Én most megnéztem,a tegnapi napsütés előcsalogatta.Rengeteg van rajta,nálam az szokott lenni a baj,hogy későn jönnek a levelei,és a tűző nap miatt sok lepotyog.
Gyökereztettem párat benn,azok már levelesek,kitegyem már vagy várjak még?
Nálam eddig minden évben visszafagyott tövig, aztán őszig hajtott egy métert meg sok termést, de még nem ehetőt. Idén viszont -úgy tűnik-, semmi baja, pedig fagyzugos területen lakunk, nem viselte meg a március. Szerintem is más lehet a bibi, mert ha fagykár lenne, nálunk biztosan látszana :) Viszont nekünk is tiszta rügy, belül szerencsére zöld.
Pedig kb márc 10 körül volt amikor szép idő volt és előjöttek a csúcsrügyek, aztán visszajött a tél, volt még -8 fok is. Amelyik túlélte most kb 1 cm-es zöld, a fagyottak feleakkorák és megbarnultak. Az ágakat egyelőre nem tudom, hogy elfagytak-e.
Sosem volt fügém, de nem értem, hogy miért olyan nehéz letakarni 1 vagy 2 fügebokrot? Félórás munka ősszel, a kibontása tavasszal meg pár perc. De még ha kicsit több is, akkor se értem. Ha összeadod mennyi munkát igényel mondjuk pár tő paradicsom: magot venni, palántát nevelni, fény felé forgatni, gombaölős beöntözés, tavasztól őszig naponta locsolni, permetezni, elhessegetni róla a csigákat, karózni, kötözni stb. Ehhez képest a füge egy igénytelen növény, amivel alig van gond.
Télen nem fagyott el, márc 10 körül néztem minden ágon hajtottak a csúcsrügyek, végre egy jó év igérkezett. Erre tegnap megnéztem, alig 2-3 maradt meg, a többi mind elfagyott.
Egyre inkább érlelődik a gondolat, hogy itt nem szabad fügével foglalkozni, takargatni meg nem fogom.
Azt hiszem sokkot kaptam. 2 hete dugványoztam füge (csúcs)vesszőket, és az egyiken már van egy üvveggolyónyi termés! Pedig még gyökere sincs! Mit csináljak, szedjem le?
Valószínűleg teljesen igazad van, a dolog tudományos hátterével ennyire nem is foglalkoztam de egyébként is edényes tartás volt a cél.
Talán annyival egészíteném ki, hogy a terméshullámok számát illetően vannak (ezek az olasz elnevezések): unifera, bifera és trifera fajta jellegű (elnézést ha nem a megfelelő terminust használom) fügék ami azt jelentené, hogy egy, kettő vagy három hullámban hozzák a terméseiket az év során. Ezért az általad írt jellemzés a háromszor érő fajtákra igaz. Ez a zöld termésű ami a képen is van egy "bifera" fajta és úgy hozott termést, hogy hajtott egyet és a kifejlett hajtáson jelentek meg a virágok amik még abban az évben be is értek. Ezért nem is szedtem le őket mivel nem a kis dugvány meglévő fás részein fejlődtek ki, hanem a gyökeres új növényen, ami màr (érzékelhető) hátrány nélkül ki tudta nevelni őket.
Ugyanis a füge az első termését ott hozza, ahol előző évben befejezte a növekedést, azaz a vesszők csúcsa körül. Ott az előző évi növekedés során már kialakultak a termő rügyek, de már nem indultak fejlődésnek, viszont következő tavasszal "ezzel kezdi" a hajtás.
A másodtermés a tavasszal fejlődött hajtáson jelenik meg nyáron (ha elég idős a bokor), és ősz folyamán érik be, azaz az új hajtás rügyeiben kialakul a virágkezdemény, és még abban az évben fejlődésnek is indul.
Ha délebbre lennénk, lehetne még harmadtermés is, ami a nyárvégi hajtásnövekedés alsó részén indul fejlődésnek. De ebből nálunk legfeljebb zöldfüge befőtt lehet, ha ott marad télen az ágakon, tavasszal csak leszárad, leesik, kifejlődni sosem fog. Ami viszont feljebb lévő rügy, abból jön a következő első termés.
A friss dugványon meghagyott termés viszont szükségszerűen visszafogja a dugvány fejlődését. A kinevelése, beérlelése energiába kerül. Az lehet, hogy a visszaesés nem látványos a többi dugványhoz képest, de akkor is elkerülhetetlen. Ahogy ingyen sör sincs (valaki azt is megfizeti), a cukor, egyéb tápanyag, ami a termésbe kerül, azt a növény nem tudja másra fordítani, ez ennyire egyszerű. És ez a másra fordítás lehet gyökérfejlődés is, elraktározás is (ami pl a következő évi növekedés megkezdéséhez kell), tehát nem feltétlenül közvetlenül látható.
Ha valaki egy ismeretlen fajtán meghagy egy gyümölcsöt, hogy tudja, mire számíthat később, az lehet indokolt, de ha gyorsabban akar erős, nagy bokrot, akkor minél hamarabb érdemes leszedni a gyümölcskezdeményeket. (Ahogy magam is mindjárt tenni fogom a hajtásnak indult dugványokkal.)
A fajtáját nem tudom pontosan megmondani, a szomszédomtól gyűjtöttem a szaporítóanyagot Olaszországban. Tíz dugványból négy hozott termést az első évben. Vannak még más fajtáim is de ezeknél kb. 10-ből 1 volt a rögtön termők aránya. Tapasztalatom szerint a csúcshajtás dugványoknál fordul elő ez a dolog gyakrabban. Nem szenvednek semmilyen hátrányt ha kicsi korban is teremnek hiszen azok amelyeken nem volt termés, nagyjából ugyanekkorát nőttek. A füge ilyen szempontból vad növények tekinthető, annyit fog kinevelni amennyit elbír.
Igen, hallottam már én is ezekről az első évben termő dugványokról, de nincs ennek valami hátránya? Pl. hogy a termés elvonja az energiát és emiatt lassabban fejlődik a növény. Lehet, hogy nyamvadt pár szemért nem érdemes ilyen hátrányt felvállalni, inkább 3 évig még a piacon veszem ezt a gyümit, közben a bokraim meg szépen fejlődnek.
