Kérlek segítsetek nekem kiigazodni a hővisszanyerős gépekkel kapcsolatban .
Nem értem hogy miért jobb az a gép ami egyenáramú ventivel van szerelve, ahoz képest ami válltóáramú-val.
Ezt a gépet néztem ki:
VENTS VUT 300 V/H MINI
maximális teljesítményfelvétel: 2x58W
Vagy ugyan ez egyenáramú ventivel és kissé drágábban
VENTS VUT 300 V/H Mini EC
maximális teljesítményfelvétel: 2x105W
Ez a gép drágább, és többet is fogyaszt: tudom hogy az egyenáramú motorok annyit fogyasztanak amilyen teljesítményen használják, de mennyit fogyaszt a trafó a mi az egyenáramot csinálja?
érdekes, hogy víztaszító felület esetén kicsit rosszabb a hőcserélő hőátadása.
Lehet, hogy a hidrofób bevonat annyit/többet ront a hatásfokon, mint amennyit nyerhetünk azon, hogy így nulla alá is leengedhetjük a kilépő levegőt,
egy okkal több, hogy elégedjünk meg azzal, hogy a kilépő hőmérsékletet a fagyhatár alá lehűtő időjárás esetén ne akarjuk mindenáron kipréselni/visszanyerni az utolsó gramm hőt is :)
"Tehát, még a gravitáció és egy alap légáramlat sem elég hogy legyőzze a kapilláris effektust."
Vannak olyan hőcserélők, amelyeknek a kifelé iránya víztaszító (hidrofób) réteggel van bevonva.
Nemrég írtam itt egy csoda-anyagról (nem vizesedő felület, nem sárosodó bakancs és társai), szerintem olyasmivel kellene minden hőcserélő kifelé irányát kezelni
és akkor talán még a levegő segítsége nélkül is "kigurulnának" a kondenzálódott vízcseppek (talán már egész kis korukban).
A hűlő levegőből kicsapódó vízcseppeket a gravitáció lefelé mozgatná, a kifelé haladó levegő meg éppen ellenkezőleg, felfelé próbálja emelni őket.
A nagyon vékony légcsatornájú hőcserélők esetén nem túl jó, ha a víznek a légárammal szembe kellene folynia, mert abból csak harc lesz (meg keresztmetszet-szűkülés, meg ventilátor-erőlködés).
A "kondenzvíz a meleg irányába haladjon" elv egy hatékony hatásfoknövelő- és fagyvédelem, de csak az olyan hőcserélőknél alkalmazható jól, amelyekben van elég hely az egymással szembe haladó levegő és vízcseppek számára. Ezek szerint a Recair csatornái túl szűkek ehhez.
A nagyon szűk kimenő csatornás hőcserélőknél szerintem a kondenzvíznek mindig kifelé, a hideg irányába kell folynia és onnan kell elvezetni. Ez viszont jóhideg időben fagyveszélyes játék, következzék néhány megoldás a lefagyás megelőzésére:
1. használj vacak hőcserélőt, amely annyira szar hatásfokú, hogy talán még -15 fokos bejövő levegővel sem képes fagypont alá hűteni a kilépő levegőt (ezért nincs fagyvédelem pl az olcsó kínai rekuperátorokban: soha nincs szükség rá :)
2: gondoskodj arról hogy a hőcserélő leghidegebb pontja (és a kondenzvíz tálca) sose legyen fagypont alatt (erre számos trükk létezik). Ez persze azt jelenti, hogy nagy hidegek esetén romlik a hővisszanyerés hatásfoka (mert a hőn-tartás miatt le kell mondanunk a visszanyerhető hőenergia egy kis részéről), de a fűtési szezonból oly kevés a mínusz 2-4 fok alatti idő, hogy ez nem olyan nagy áldozat szerintem.
A nagyobb Recair hőcserélők tulajdonosai az első lehetőségről (a szar hatásfokról) sajnos már lemaradtak :) nekik a második módszert tudom javasolni:
- kifelé haladó légcsatorna kifelé lejtsen (hogy a levegő tolja a vizet maga előtt)
- és a hőcserélő legkülső pontja (plusz csepptálca) soha, még mínusz húsz fokos bejövő levegő esetén se hűlhessen fagypont fok alá (hőérzékelő + automatikus fűtési trükkök valamelyike).
Egyes profi gyárak meg merik engedni maguknak azt a játékot, hogy nem fagyponti hőmérsékletet mérnek, hanem nyomásesést, tehát amikor a megvastagodó jég elkezdi lefojtani a kilépő légáramot, csak akkor avatkozik közbe a leolvasztás. Ezzel a trükkel néha le lehet engedni pár fokkal nulla alá is a kilépő levegőt, amivel egy picivel növekszik az éves hatásfok, de szerintem kár erre extra energiát áldozni (lásd -5 fok alatti órák száma a 4500-4800 órányi fűtési szezonban)
Az én gyári szellőztetőmben lefelé áramlik a hülő levegő. Pont akkor szokottt pár deci kifolyni, ha maximumra kapcsolom. Tehát, még a gravitáció és egy alap légáramlat sem elég hogy legyőzze a kapilláris effektust.
Egyszer már volt erről szó, hogy kifelyezetten érdemes a szellőztetőt pár óránként, akár másodpercekre maxra venni, hogy ezt a vizet kihajtsa. Jelentősen csökkenti az aktív felületet, így a hőcserélő hatásfokát.
ha lefele menne benne a lakaslevego, akkor fent lenne meleg, lent lenne mar lehulve es pekk eseten odafagyna a viz. pont azert javasoltak hogy felfele menjen a levego hogy a viz a meleg felen gyuljon ossze. amig aramlik, ellentart a lefele torekvo viznek, amikor megall akkor meg leesik a viz. ugysem megy egyfolytaban, nem?
Ahogy utánanézegettem nem olcsó dolog összességében,de ha mindjárt ezzel kezdtem volna a meglévő vezérlés helyett az lett volna az igazi.Persze ilyet összerakni már emeltebb szintű hozzáértést igényel de úgy látom megéri a fáradságot.Gratulálok hozzá,remek munka!
egy routerstation pro routeren fut openwrt, amihez egy mezei 1-wire usb adapter van csatalkoztatva.
DS1820-as szenzorokkal merem a homersekletet es DS2408-as chipekkel kapcsolom az eszkozoket.
arduinohoz kaphato 8 csatornas SSR kartyakat vezerelek veluk.
a szoftver php + sqlite alapu, teljesen sajat fejlesztes:) te mar csak a grafikus megjelenito feluletet latod. hat roviden ennyi.
gyakorlatilag barmilyen USBs, openwrt-t futtato eszkozre atrakhato.
update: bocsanat, mar nem routerstation pro a lelke, hanem egy ALix router alaplap!
ezen kivul a hazban van meg ket onalloan mukodo Arduino Mega, ami etherneten keresztul cserel adatokat a hazvezerlessel.
nem a legrobosztusabb megoldas a DS2408, de eddig kop kop nem volt vele gond.
jelenleg a kazant/hazfutest, illetve a napkollektort, medencet vezerli a rendszer. de ra akarom kotni az elektromos redonyoket es az ontozo vezerlest is, ha majd kesz lesz.
az arduinok az apritek egetot es a szellozo rendszert vezerlik.
Úgy gondolom, hogy (egyenletes eloszlású átszellőztetés esetén) kb 1000 ppm kilépő CO2 alatt elég, ha csak alapjáraton megy a légcsere (mondjuk 30-50 m3/h),
kivéve persze, ha túl nagy a páratermelés a lakásban (házba belépő és kilépő abszolút páratartalom különbsége)
Nagyon küzdesz vele.:D Nem kell elmagyaráznod a termodinamika törvényeit és az ezeket használó hűtőgépek működési elvét. Valamennyire azért képben vagyok. Nem ez volt a kérdés. Csak annyit jegyeztem meg, hogy a hőenergia hőmérséklete ill. annak eltolása egy pongyola fogalmazás és nem helyes. A hőenergiának nincs hőmérséklete.
"A hő és a hőmérséklet
Miben különbözik és mi kapcsolja össze a hő és a hőmérséklet fogalmát? A hő mértékegysége az energiához és a munkához hasonlóan a joule (J). Világosan látszik, hogy a hő és a hőmérséklet különböző fogalmak.A hőközlés folyamatot ír le, a hőmérséklet állapotot jellemez, mértékegységeik különbözőek. A hőmennyiséget nem magával a hőmérséklettel, hanem a hőmérséklet megváltozásával lehet kapcsolatba hozni." Forrás.
"alapvetoen a paratartalmat figyeli, arra mar ugrik."
A kilépő páratartalom önmagában még nem hordoz elegendő információt arról, hogy éppen hányan vannak a lakásban (és vannak-e egyáltalán), hiszen már a házba bemenő levegő páratartalma is igen durván ingadozhat, ami ingadozás megjelenik a kimeneten is (persze eltolva a más hőmérséklet miatt).
Szerintem a ház aktuális "ember-forgalmának" detektálásához
- vagy kilépő CO2 szintet figyelsz (ez a legjobb, de a jó co2 érzékelők marha drágák)
- vagy a belépő és a kilépő abszolút páratartalom (gramm per köbméter) különbségét méred/számolod.
>- folyamatos harmatpont számítás a hőcserélőből kilépő levegőnél (hőmérséklet + páratartalom) plusz fagyveszély jelzés (és beavatkozás, mondjuk a két ventilátor fordulatszámának eltolásával)
ezt ajanlja a manual is. tervben.
>- folyamatos harmatpont számítás a fürdőszobából kilépő levegőnél (automatikus turbó üzemmód a fürdés és a ruhaszárítás idejére)
alapvetoen a paratartalmat figyeli, arra mar ugrik.
konyhai elszivo kulon van, nem is tervezem bekotni. Lesz a konyhaban is elszivasi pont, de a fozohelytol tavolabb.
>- külvilágból bemenő és lakásból távozó levegő abszolút páratartalmak mérése/számítása: ha nincs/kicsi a különbség, akkor épp nincs otthon senki, ezért a szellőztetés fordulatszáma visszalassulhat "alapjáratra",
CO2 szintet gondoltam figyelni ebbol a celbol, de ez is jo otlet.
>- kilépő levegőbe továbbá: füstérzékelő és széndioxid szint érzékelő.
CO2 tervben, fustot elvileg mernek az MQ4 szenzorok.
>"Elvileg 21-22 fokos a lakas, ezt o 18C-nak erzi. kb 4 metert halad az 5C-os padlason a 200as csoben."
>Ha az a cső nincs / szarul van hőszigetelve, akkor simán veszíthetsz ennyit 4 méteren.
>meleg kilépőre 20 centi üveggyapot a minimum.
a sima 2 centis uveggyapot van rajta, ami a sonoflexen a hangszigeteles. 20 centi kicsit sok, de megteszem ami tolem telik:)
a hazban 2 arduino van, az egyik egy apritek egetot kezel a masik a szellozot, de mindkettot osszefogja egy openwrt-s Router, ami az "agy, o csinalja a webes feluletet.
Ha fut valahol a házban egy másik ardiuno is, akkor mindkettőre tegyél egy-egy watchdog funkciót és egymást figyeljék folyamatosan. Kijelzés pl kis csipogóval az éjjeliszekrényen :)
