A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Elektrosztatikus mező létezik. Egy töltött fémgömbre ráteszed a kezed, akkor az égnek álló hajad kimutatja. (Persze majd jössz, hogy te kopasz vagy:)) Ugyanúgy van erővonal sűrűsége (fluxusa), mint a mágneses térnek. A gravitációs meződnek mekkora a fluxusa a Nap és a Föld között?
Te beszélsz gravitációs mezőről, amit még nem látott senki. Tehát nem nekem kell bizonyítanom azt hogy nincs, hanem neked azt, amit még nem látott senki.
Ha ki tudod mutatni a létezését kísérletileg az elektromos és a mágneses mezők analógjára, vagy bármi más módon, akkor azt mondom , hogy le a kalappal előtted, de amíg nem, addig nincs miről beszélni.
Egyébként meg érdekelne ennek a matekja:
Ezek az ábrák nem kézzel vannak rajzolva, hanem Newton képlete alapján a gravitációs mező erőssége és az iránya ki van számolva, vektorosan összegezve, és megjelenítve.
"A mágneses erőtér egy zárt erőtér, amely míg nem lép kölcsönhatásba mással, addig saját magával áll kölcsönhatásban, lévén hogy az erőtér két pólus kölcsönhatásából áll."
Tehát azt mondod, hogy mágneses mező létezik, gravitációs mező meg nem létezik?
Tudod ez a világ nem úgy működik, hogy van egy dobozban valami és beleteszünk a dobozba még egy valamit.
Gondolkodjál abban, hogy a gravitáció nem jön létre soha! Amik gravitációsan vonzzák egymást, azok mindig is vonzották egymást. A gravitáció pedig az egymást vonzó testeknek az erőre merőleges keresztmetszetére korlátozódik.
Gondolom, hogy szerinted a mező akkor keletkezik, amikor a mágnes felett lévő papírlapra rászórjuk a vasreszeléket.
A mágneses erőtér egy zárt erőtér, amely míg nem lép kölcsönhatásba mással, addig saját magával áll kölcsönhatásban, lévén hogy az erőtér két pólus kölcsönhatásából áll. A vasreszelék csak akkor lép kölcsönhatásba a mágneses mezővel, ha annak hatókörén belül kerül, míg a gravitáció bármekkora távolságban is hat tömeg és tömeg között.
A te hasonlatod olyan, mintha a tehenet az asztalhoz hasonlítanád.
"...a gravitáció képzelt tömegek között bizony nem műkszik."
Ez így igaz. Erő csak tömegre hat. De honnan tudod, hogy a gravitációs mező ott volt-e az égitest körül, mielőtt a próbatömeget az égitest mellé tetted? Szerintem sehonnan. De rajta, próbáld meg bebizonyítani, hogy a mező nincs ott az égitest körül, ha nem teszel oda másik testet.
Nem akarlak elkeseríteni, de a gravitáció képzelt tömegek között bizony nem műkszik. Tehát egy magányos égitest továbbra sem eresztgeti az erővonalait a semmibe.
Az pedig, hogy te nem úgy látod, hogy a Föld és a Nap között ható gravitációs erő csupán egy csonka kúp belsejében hat, csak azt bizonyítja, hogy te egy olyan új fizikát akarsz csinálni, melyben figyelmen kívül hagyandók azok a tények, melyek cáfolják a te fizikádat.
Ezt majd ne felejtsd el a bevezetőben leírni, nehogy nagy meglepetés érje az új fizikusokat!
Az üstükös-megoldást meg szerintem már mindenki várja itt. Remélem nem sok képzelt elemet tettél bele!
"Egy magányos égitestnek nincs gravitációs erőhatása..."
Én ezt nem így látom. Próbálj a tér minden pontjába egy 1 kg tömegű próbatestet elképzelni, és akkor nem lesz vele probléma. Egyébként én a gravitációs mezőt fizikailag létezőnek tekintem, tehát a gravitációs mező szerintem akkor is ott van egy test körül, ha nincs másik test.
"A Föld és a Nap között ható gravitációs erő csupán egy csonka kúp belsejében hat."
Ezt sem így látom. De az én elméletemnek meg van az az előnye, hogy helyből megmondja, hogy:
1. miért nagyobb az üstökös csóvája naptávolban
2. miért nem látható az üstökös magja.
Vagyis összevág a tapasztalattal.
És ezen kívül még sok kérdésre választ ad, amelyre a mostani fizika nem képes.
Egy magányos égitestnek nincs gravitációs erőhatása, mert a gravitációhoz két test kell, melyek között a gravitációs erő kölcsönhat.
Ismered a LEI Legkisebb Ellenállás Iránya törvényt? Annyit jelent, hogy minden hatás a legrövidebb úton, a legkisebb ellenállás irányában jön létre. A Föld és a Nap között ható gravitációs erő csupán egy csonka kúp belsejében hat. A kúp alja a Nap átmérője, míg a csonka teteje a Föld átmérője.
"Mezőről beszélsz, aminek szerkezete kell, hogy legyen. Na ezt kellene bemutatni!"
Jogos. Van szerkezete. Sajnos ezt sem vasreszelékkel (mágneses mező), sem búzadarával (villamos mező), nem lehet bemutatni. Csak számítással és számítógépes grafikával tudom megmutatni, síkban. Vagy elhiszed, vagy nem.
Így néznek ki egy gömbszimmetrikus magányos égitest gravitációs erővonalai. A nyilak az erő irányát mutatják.
És így néz ki két azonos tömegű égitest mezeje:
És ilyen több égitest esetén:
Ezek az ábrák nem kézzel vannak rajzolva, hanem Newton képlete alapján a gravitációs mező erőssége és az iránya ki van számolva, vektorosan összegezve, és megjelenítve.
Gyula, neked nem azt kellene megmondani, hogy a kérdést mi legyen, hanem az elméleteddel kapcsolatos kérdésekre kellene értelmes válaszokat adni. De erről én már lemondtam.
Belőled sohasem lesz újfizikus.
1. A kérdésekre nem válaszolsz, vagy mindegyikre ugyanazokat az oda nem illő mondatokat másolod be
2. A kísérleteidet nem fejezted be, így nem bizonyító erejűek (már nem is akarod befejezni)
3. Rögeszmés vagy és arrogáns, sértegeted még azokat is, akik szimpatizálnak veled
