Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Amennyit én beszélgettem erről a dologról emberekkel az inverter miután szinkronizál a 230ra egy pár volttal magasabb feszt készit igy a fogyasztok erre fognak "támaszkodni" működés közben nem pedig a hagyományos hálózatra.
Ezért van az az érdekes dolog hogy ha nincs visszany akkor napelemvillany sincs. Ezt azert meg lehetett volna oldani egy ideiglenes szinkronegységgel.
A segítségetekre lenne szükségem. Egy olyan invertert keresek ami képes kapcsolni a hálózati és a napelem által megtermelt áramot. A lényeg az lenne hogy amíg a napelem termeli az áramot addig a ház azt használja, és mikor már nem termeli vagy nem elég akkor kezdje el használni a hálózatit.
Úgy tudom hogy léteznek ilyen inverterek, csak eddig még nem sikerült rájuk lelnem.
Annyit elfelejtettem megírni, hogy olyan szoftverre lenne szükségem, ami multiplatform-os vagy a MacOSX (SnowLeo) rendszer alatt is működik, vagy a neten lehet használni!
Van pár darab elektromos járművekben használt zárt ólom aksim. A nagy áramú kisütést már nem bírják, de kisebb terhelésnél még használhatók. 5-10A kisütőáramnál még van kb. 50 Ah a kapacitásuk. Eredetileg 100Ah-sak voltak. VLRA rendszerűek, töltés közben nincs savgőz, ezért lakásban is lehet tárolni. Az aksik kb. 40 kg tömegűek, MÉH telepen kb. 4e Ft-ot adnának darabjukért, de szerintem még kisebb napelemes rendszerhez jók lennének. Ha valakit érdekel 120 Ft/kg áron elviheti. Az elérhetőségem publikus...
Üdv!Aki járatos a témában,tudna valami megoldást a következőre?Tehát napelemes fűtéssel menne,de csak a bojler fűtése.Semmi tárolás,semmi visszatáplálás csak fűtés egy az egyben.Pár száz wattal állandoan mikor van nap.Erre van megoldás?Köszönöm a válaszokat,üdv!
1, Van-e valakinek ismerete arról, hogy milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni az EU-s pályázatban beszerzett napelemeket?
Évente mennyi összeget lehet elszámolni, leírni? (esetleg az adószabály elérhetősége is megvan, az különösen jó lenne)
2, Tudtok-e segíteni válasszal abban, hogy pontos és konkrét leírást hol találhatok arra vonatkozóan, hogy a fotovoltaikus napelemmel hálózatra termelt villamosáram elszámolása pontosan hogy történik?
3, A példában adott egy ipari park akinek éves szerződése és lekötött mennyisége van az egyik áramkereskedővel.
Ebben az ipari parkban (több cég közül egy) villamosárammal termelő cég szeretne indulni egy pályázatban, és sikeres pályázat után napelemmel termelt villamosáramot táplálna be az országos hálózatba.
A kérdés az, hogy ebben az esetben az ipari parktól szükséges -e továbbra is átvenni a cég működéséhez szükséges villamosáramot, és a hálózatra táplálás miatt bevétele származik? Az országos hálózatra táplálás miatt a cég a KÁT-ot a MAVIR-tól kapja (ez bevételt jelent a cég részére), míg a saját részre szükséges villamosáramot továbbra is az ipari parktól veszi? Vagy, ha ad-vesz mérője van, akkor csak a különbséget kell fizetnie?
Korax-osok személyesen.... A részleteket szándékosan nem írtam le mert az még durvább, miket akartak beadni.
Na ja, a cellagyártás, egykristálynövesztés nem egyszerű feladat, energiazabáló, és a szeletelésnél megy is egy része a kukába. Bár most erre nézve van fejlemény. A fenti okokból kifolyólag meg a cellák nagy többsége távol keleti származású.
A korax a cellákat csak veszi és összeszerel, ezzel majd minden cég szinte így van, ahol nem a keleten van a napelemgyár.
