(a gomba, gyilkos és légyölő galóca onnan veszi nevét, hogy kalló járást okoz, megtébolyít.
Lásd: TÉR > TÉ(mpe)R-eg > (ténfereg) > (támolyog-tébolyog-tévelyeg)
(k→c) > compó (csampalygó-csampó-compó)
(k→cs) > cselle (a delfin magyar neve), fürge cselle, csüllő (sirályféle)
(cs→s) > süllő, sellő (a vízörvény is)
(A küllő, mint a kocsikerék része, eredetileg valamilyen ide-oda járó rúd, bot lehetett, valószínűleg a kallómalomban a kalapács nyele, amit e célra használtak fel először.)
Több halnév szintén mozgásukra utalóan hasonlóképp alakult:
(imbolygó) ingola,
(bólogató-billegő) balin, kurta baing (balying!), bálna, (törökül a hal: balik) (a bölény ugyaninnen, billegve fut: „billény”), domolykó, eredeti neve tomolykó (támolygó) (lat: thymallus)
"És nem árt, ha a hangalakja is egyezik, mert különböző hangalakú gyököket akkor sem lehet etimológiai szempontból rokonítani, ha történetesen azonos jelentésűek. (tűz-víz, tor-étkezés, húz-von, fúr-lyukaszt..."
Ezek nem azonos képből indulnak ki, mint pl. a húz-von, vagy fúr-lyukaszt, egy részük eredete pedig egyáltalán nem tisztázott, pl. víz.
"hogy CSAK olyan gyökök rokoníthatók, melyek hangsora hasonló és a jelentésük is az. Pedig ez nem igaz, hiszen jópár gyök hasonló hangalakú mégis más a jelentésük. Ennek okát képtelen volt megmagyarázni, és a többiek sem tudtak semmit kezdeni ezekkel a gyökökkel.
Pedig nagyon kézenfekvő a megfejtés:"
Az ok egyszerű: egy másik gyök változatáról beszélünk, vagy tájnyelvi változatról van szó, esetleg kiejtéskönnyítésről.
A magyarban nincsenek hangtörvények. Nem kötelező a hangkategóriákat követni, csak ajánlatos.
A jár-gyár, jer-gyere, ih-juh alapjelentésében, a képben ugyan az, egyértelműen gyökváltozatról van szó, de átléptünk a hangkategóriák határán.
Jó hogy írtad így nekem már nem kell.)) Megvannak a gyökeink a lentre is és a fentre is, okkal születtek meg és így nem kell fordítva értelmeznünk dolgokat.
Tehát ami lent van, és legyen ez történetesen a FEKÜ szavunk, az nem az alsóság felsőfoka okán az ami.))
Minek kéne ez a fordított csavar, ha egyszer van nekünk AL alulra mutató gyökszavunk, meg van ráadásul még LE gyökszavunk is, minden bizonnyal nagyjából egyidősek lehetnek ezen mutató szavaink. Két lehetőség is adott hogy könnyedén szó legyen a FEL gondolata nélkül egy lenti dologra.
Sőt még a FEL lehet inkább a későbbi hiszen az EL amire épül a FEL...
A Magyar Őstörténet egyik mellékszálához kapcsolódó anyag.
A nyelvek relatív szókincse egy konkrét korpusz alapján. Ezt egy jó ábra mutatja (Fig. 1).
Birch: Predicting Success in Machine Translation (2008)
"2 Europarl
In order to analyze the influence of different language pair characteristics on translation performance, we need access to a large variety of comparable parallel corpora. A good data source for this is the Europarl Corpus (Koehn, 2005). It is a collection of the proceedings of the European Parliament, dating back to 1996. Version 3 of the corpus consists of up to 44 million words for each of the 11 official languages of the European Union: Danish (da), German (de), Greek (el), English (en), Spanish (es), Finnish (fi), French (fr), Italian (it), Dutch (nl), Portuguese (pt), and Swedish (sv)."
"Figure 1 shows the vocabulary size for all relevant languages. Each language pair has a slightly different parallel corpus, and so the size of the vocabularies for each language needs to be averaged. You can see that the size of the Finnish vocabulary is about six times larger (510,632 words) than the English vocabulary size (88,880 words). The reason for the large vocabulary size is that Finnish is characterized by a rich inflectional morphology, and it is typologically classified as an agglutinative-fusional language. As a result, words are often polymorphemic, and become remarkably long."
Értsd finom ruhaanyag, lenszövet vagy lenvászon vagy épp ahogyan akarjuk. Ez az ismert emberi civilizációval szinte "egyidős" , azaz a legrégebbi ismert birodalmakban is már létezett. Később bársonyból is készült.
Az meg hogy a sumerben pontosan mi mit is jelent azt néha még a "szakértők" sem tudják biztosan. A szó amiről beszélünk, égitestekre és bolygókra is alkalmazott volt, sőt a NAP egyik megnevezése is volt, amit még egy egészen pici gyerek is ösztönösen sárgára fog rajzolni és kevésbé fehérre.
A régi szövegkörnyezetek elsősorban ruházatként értékelték a szót és kevésbé színként. A 300 éves "szómagyarázót" azért hoztam fel példaként mert ott a "BÍBOR" kifejezés még önmagában nem színértelmű volt, csak kizárólag összetett szó formájában mint BÍBORSZÍN utalt színre, az utótag nélkül mint ruházatot értelmezték.
"akik ezzel foglalkoznak, foglalkoztak évtizedekig"
Az még önmagában nem jelent semmit. Ilyen alapon a finnugor elméleteket is legitimálhatnánk, hiszen évszázados nagyságrendű már ez a mese.)) Azaz ha valaki eleve teljesen rossz nyomon jár, teljesen mindegy hogy azt mióta teszi már meg éppenséggel.
Sokan foglalkoztak vagy foglalkoznak épp a témával nem csak egyvalaki teóriája létezik a kínálatban. Miért is kéne csak egy elkülönült/elszigetelt nézetet propagálni,, kiváltképp ha még sok helyen hibásnak is néz ki az alap is. Erre mondom hogy gondolkodni még szabad nekünk is, sőt csak is az visz előre és kevésbé az ha csak és kizárólag egy valaki "hű követője" és szócsöve volnánk. Az már inkább a vallás témaköre.
"Úgy ezerszer leírtam, hogy a gyök jelentésének, a képnek azonosnak kell lenni,"
És nem árt, ha a hangalakja is egyezik, mert különböző hangalakú gyököket akkor sem lehet etimológiai szempontból rokonítani, ha történetesen azonos jelentésűek. (tűz-víz, tor-étkezés, húz-von, fúr-lyukaszt...
"Mellár Mihály, Marácz László, Varga Csaba nem hinném, hogy dezinformálna."
Pedig részben akaratlanul is azt teszik/tették...
Ti. mindannyian a kész gyökök jelentéséből indultak ki, s az alapján rokonították a gyököket. És bizony, itt nagyot tévedtek.
Ugye, Marácz határozottan kijelentette, hogy CSAK olyan gyökök rokoníthatók, melyek hangsora hasonló és a jelentésük is az. Pedig ez nem igaz, hiszen jópár gyök hasonló hangalakú mégis más a jelentésük. Ennek okát képtelen volt megmagyarázni, és a többiek sem tudtak semmit kezdeni ezekkel a gyökökkel.
Pedig nagyon kézenfekvő a megfejtés:
Ha két-három önálló jelentésű ősgyököt összeragasztok, azt azért teszem, hogy egy új fogalmat nevezzek meg velük. Tehát két-három különböző jelentést összerakva egy harmadikat lehet kreálni.
Ugyan ez a képlet az összetett szavaknál is, két-három szó összerakásával egy harmadikat hozunk létre. És bizony ennek a harmadiknak a jelentése koránt sem biztos, hogy rokonítható más, hasonló szavakból szerkesztett összetett szó jelentésével. Pl: fejfa, sámfa, talpfa...Teljesen más jelentésű szavak, hasonló hangalakkal. Pedig rokoníthatók, de nem az összetett szó, hanem az alkotói jelentése alapján. Ők ezt az alapvető szabályt sajnos nem ismerték föl.
vala bársonba ésbíborba.“ Münch. cod. Mint melléknév jelent ily kelméből valót.Bíborpalást.
A nyelvészek azt tartják, hogy a latinpurpuravagyis a hellenπορϕυραszóból kölcsönöztetett, ezt ismétπυρ(magyarulpir) gyöktől származtatják.
bíbortetü, biborbogár, pirék (Coccus Cacti L.), félszárnyu rovarok (Hemiptera) rendjébe, a növénytetvek (Coccidae) családjába tartozó rovarfaj. A B. szine kékes-veres, lábai és csápjai barnák, szemei szürkék.
"A Cz-Fo Hal, Hall, Hang címszavai egy irányba mutatnak, csak nem tudom, hogy mi lenne az.
Neked nem adna ötletet?"
A hal csendben hal-ad, és az sem csap nagy zajt, aki halad, és a H hang is csendes. Zöngétlen.Ne tévesszen meg bennünket, hogy a hang nem lehet néma, viszont az biztos, hogy nem harsány, nem durva, hanem "csendes", ahogyan ejtjük is, hisz' egy leheletszerű "hang".
Az még rendben van, hogy a P és a B azonos képzésű hangok, a különbség annyi, hogy az egyik zöngés, a másik nem. De épp ezért még véletlenül sem lehet összekeverni.
Ugyan ez a helyzet a V és az F hangokkal
A P, B és a V, F hangok teljesen másképp képzettek, nem lehet őket egymással felcserélni, kiváltani.
"A napnál világosabb, hogy kezdettől fogva ebben a szóban színt jelöl és nem másból lett elvonatkoztatva."
A "Pi-Bi-Fi-Vi" gyökökből nem lehet kiindulni, mert a bíbor hangsor eredetileg valószínűleg babbar volt.
Viszont jó kérdés, mi köze van a B(a) ősgyöknek a fehér színhez?
Valószínűleg valamilyen BA + B + B + AR ősgyökökből összerakott fehér színű dolgot jelenthetett eredetileg, amiből a szín alapján fehér jelentése megszületett.
Ugye, a piros a pir- gyökből született és semmi köze az azonos jelentésű tűz gyökhöz. Tehát itt is valamilyen hasonló színmegnevezés történhetett, hiszen a BA ősgyöknek biztosan nincs FE(lső) jelentése...
"Nem jönnek tehát rá, hogy a hang, a halktól a hangosig kifelyezii a hallható hangtartományt."
Ha egyszer nem ismerik a hangok jelentését, fogalmuk sincs a beszéd kialakulásának menetéről, hogyan is jöhetnének rá?
A H ugyanis olyan hang, amit nem kell képezni sem, mert csak előjön, ha hirtelen kileheljük a levegőt, tehát egy "alaphang" mindenféle "cicoma" nélkül, még a hangszálainkat sem kell megrezegtetni. Viszont minden más hangnak az alapja. (Kiáramló levegő nélkül nem lehet hangot adni. Hallgass meg egy tátogó halat....)
"Mint ahogy arra sem jöttek rá, hogy csupán egyetlen hang ugyanolyan képzéséről van szó ezeknek a szavaknak az esetében."
Ne várj tőlük semmilyen logikus, kézenfekvő magyarázatot. Teljesen elvakítja, és persze, kötelezi őket a finnugor szemlélet...
Itt nem a B hang belső/bőség (a többinél a megfelelő) jelentése olvasható, hanem egyszerűen a B (és a többi) hang jelenik meg. Azt nem mondanám, hogy jelentés nélkül jelentés nélkül, de nem kötődnek úgy egy tárgyhoz, mozgáshoz, mint amikor konkrét fogalmakat jelölnek egy-egy gyökben.
Azonban!
Itt a hangok ősi mivoltukban szerepelnek, hangokat utánoznak. Igazolva azt a feltevést, hogy a gyökök innen indultak útjukra. Ezek a hangok nagyon általános jelentésűek, egy teljes fogalomkörre vonatkoznak mindenféle képzettársítás nélkül, mindarra, ami ezt a hangot kiadja. Ebben az egy esetben mindenre, ami "bong"...
Ugye, a BUborék is egy Bu szerű hangot ad, mikor elpukkan, de a aki BÚjik, az nem ad ilyen hangot, sőt csendben van...(A BÚJ gyökben a BUborék BElsejének a képe jelenik meg, s a B hang képzettársítás - és nem a megnevezett tárgy, cselekmény által kiadott hang - révén került a BÚJ gyökbe.
A LENG és a LÁNG kivételek, mert ezekben is a BÚJ gyökhöz hasonlóan nem az utánzott L hang képe jelenik meg, hanem egy képzettársítás útján a LÉgies dolgok L hangja.
(Hirtelenjében nem tudom, hogyan lehet L hanggal utánozni a légies dolgokat, minden esetre az ilyen jelentésű gyökök rendre L hanggal kezdődnek, és ugyanilyen légies, könnyed mozgások igeképzője.)
"Ugyan mi a frász köze van a BÍZ szónak a VÍZ szóhoz, vagy a FIKA--BIKA párosnak "
Úgy ezerszer leírtam, hogy a gyök jelentésének, a képnek azonosnak kell lenni, csak akkor érvényes a hangkategória "szabály".
"Nincs ilyen hogy hogy összetartozó "Pi--Bi--Fi--Vi" ősgyök, nem kell minden dezinformációnak bedőlni amit épp valaki összefantáziál meg kitalál. Mert lehet hogy épp hibás az egész."
Mellár Mihály, Marácz László, Varga Csaba nem hinném, hogy dezinformálna.
Gondolkodni persze, hogy szabad. Csak egy kicsit szerényebben kell ehhez hozzáállni, és nem összehasonlítani magunkat olyanokkal, akik ezzel foglalkoznak, foglalkoztak évtizedekig.
"Tiszta fényes FEJÉR bíbor köntös adaték neki : hogy abban felöltözzék "
Itt ez a BÍBOR ruházat egyértelműen fehér színűként van megjelenítve. A tiszta fehér gondolom nem lehet semmiképp sem vöröses, tehát még az sem jöhet szóba hogy kétszínű lenne a dolog. Ergo a BÍBOR szó a ruházat különleges anyaga lesz...
Nincs ilyen hogy hogy összetartozó "Pi--Bi--Fi--Vi" ősgyök, nem kell minden dezinformációnak bedőlni amit épp valaki összefantáziál meg kitalál. Mert lehet hogy épp hibás az egész. Gondolkodni még szabad.
Ugyan mi a frász köze van a BÍZ szónak a VÍZ szóhoz, vagy a FIKA--BIKA párosnak . BEL --FEL--VEL--- sem cserélhetők fel, más a gyök alapértelme. De sorolhatnám ezt bármeddig és nem 1-2 kétes magyarázat fogja ezeket az alapvető különbségeket felülírni, meg na bumm 1-2 kivétel lehet főleg az egymással hasonulni képes B-P viszonylatában vagy v-f amelyek valós hang érzékelésre is félrehallhatóak. De már PONT--FÖNT--VONT-- BONT 4 külön alapgondolatból vannak. Esetleges 1- 2 kósza kivételtől eltekintve ezen hangok nem váltogathatók úgy mint egy alsógatya. VIZET kér vagy FIZET . Csöppet más a sztori.))
A BÍBOR dolognak meg utána kéne nézni aki nincsen képben (nem mindegy hol tesszük meg), ez egy eredetileg kelme, finom lenszövet, gyapjú vagy bársonyból készült ruházat megnevezése volt. Teljesen komolytalan addig erről még vitázni is amíg ezt valaki nem tudja. A szín onnan lett hogy később ezt a csiga festékanyagával vonták be gyakorta és ez akkoriban menő dolog volt a magukat előkelőnek besoroló egyéneknél az efféle hivalkodás. Magas rangú papoknál is divat lett, ugye ebből van bíboros szavunk, mert bíbort viselnek ! Ugye milyen logikus ez.)) De már ők a vörösest viselik persze, Így vált szín jelentésűvé később, de előbb a finom szövetet jelentette csak. Ami bizonyíthatóan még BÉBOR is volt írva, ez esetben éppen csak az "ÍT" toldalék hiányzik a "beborít" szóhoz.
Maga a ruházat a bíborcsiga festék tudatos alkalmazását messze, de messze megelőzte sok sok évezreddel.
És találtam 300 éves magyar- latin szó- magyarázót is. A magyar szó BÍBOR/BÉBOR formábn egyaránt írva vagyon (tehát egyenértékűek) és elsősorban ruházatként van ez értelmezve ! A "bíborszín" egy külön cikk már így egybeírva. A ruházat meg a latin BYSSUS értelmezése idézem " Finom pamut neme, ebből készült szövet"...
