Általános trslgás, trsdlmi, pszihlgiai, és egyéb kérdésekről főzőcske közben. Leginkább magammal beszélgetnék, de minden barátságos nicket szívesen látok. Eredeti méret.
Alapvetően az a véleményem, hogy az ellen-erőszak akkor lehet eszköz, ha célját kevesebb ártalommal éri el, mint a szóba jöhető alternatívák.
Például ha te rátámadsz egy 120 kilós aikido-bajnokra, és összecsomagol, az teljesen rendbe' van: igen kevés ártalom esett, ugye...
Ha pisztolyt ránt és tésztaszűrőt csinál belőled, az meg - habár az erőszaknak így is vége szakad -, már nem annyira. Mivel utána hosszú ideig ártalmat szenved - a sitten.
És persze ott van a legártalmatlanabb konfrontációs lehetőség: akár be is vetheti minden túsztárgyalói-pszichológusi képességét és lebeszélhet róla.
Vagy ha nincs ilyen mentális szuperképessége, akkor marad a kitérés/menekülés: akár el is futhat előled.
"és most nem erre az esetre vonatkoztatva ... hogy jújj-fújj, a böri rossz, meg a törvények, meg minden ... deee ... az ember saját lelkének a megnyugtatására ... te hogy vagy ezzel? mit gondolsz ezekről az ügyekről?"
Én azt gondolom, hogy minden lehetséges következményt érdemes előre számításba venni. Például, hogy adott esetben egy koki megérne egy 8-10 év sittet. Vagy akár csak egy évnyi bíróságra járkálást.
a gyengébbet simán lehet bántani minden jogkövetkezmény nélkül nyolcnapon belül ...
egy másik fórumon nekem leszedték a fejemet, amikor felvetettem, h bizonyos erőnlét alatt szabad fegyverviselés lehessen, valamilyen keretek között .. mertha mondjuk ez lehetne törvényes, akkor az engem fejbekólintó illető is számolhatna a lehetőséggel, h nem következmények nélkül, hanem egy tökönlövés árán kólinthat csak fejbe, és így meggondolná az ügyet. én is mérlegelhetném, h megéri-e nekem a börit, vagy nem ... a két, őt kísérő kölyök is tanulhatna az esetből ... mindenkinek hasznos lenne ...
arra vagyok kíváncsi ... figyejjé', te okos vagy ...
szóval, vanitteza ... hogy agresszióra nem jó válasz az agresszió ... sztem ez egy bullshit ...
eszembe jutott, amikor megálltam az utcán a szatyorokkal, és fejbekólintottak ... sztem az lett volna erre a jó válasz, ha a pisztolytáskámba nyúlok, és nagyon egyszerűen, teljesen hétköznapi természetességgel lelövöm az illetőt a két kölyke szeme láttára ...
jó, OK, most böriben lennék, de meg lennék nyugodva ... ennyit talán megérne a böri ...
és most nem erre az esetre vonatkoztatva ... hogy jújj-fújj, a böri rossz, meg a törvények, meg minden ... deee ... az ember saját lelkének a megnyugtatására ... te hogy vagy ezzel? mit gondolsz ezekről az ügyekről?
persze, OK, minden szituáció-függő ... nem lehet észné'kű' lődözni ... de mégis ... csak egy kicsit, hm?
az egyismeretlenes egyenlet megoldása is a feltételek között van ... vagy egy derékszögű háromszög adataiból kiszámolni a köré írható kör kerületét ... mind1, vmelyiket tudja, aki velem szóba akar állni ... különben dehumanizálom, és kuka!
nagyon cuki vagy, de nem váltok olyan közegbe, ahol nem tudják Svédország fővárosát, azt, h ki volt Harpagon, és Mengyelejev ... (a három nővér határeset ...)
pl, ha nagyon nem akar mondjuk fürdeni, és úgy látom, h halasztható, akkor halasztunk ...
ha a kisébredéssel elkúrtunk egy órát, akkor a "nagyébredést" is halasztom ...
ha van száraz, tiszta holmi, akkor választhat, stb ...
de pl. én sem tudom értelmezni, h miért kellene bulgurt, és rizst zabálnia, amikor millió alternatíva van ezek helyettesítésére ... tömje meg vele a lánya na!
"szóval hihetetlen, de még az étkezéshez is kell némi ész, akarat, amiből J-nek már nagyon kevés van. hiába lenne am. képes rá ... nem tudja ÉRTELMEZNI pl. a bulgurt ... de már a rizst sem."
Ehhmm... erre a szellemi feltételre céloztam volna azzal, hogy "- ja, és végül, de nem utolsó sorban rágás!" (a nyelés kimaradt).
Mert hát egy kondíciója csúcsán lévő nehézsúlyú bokszolónak sem jön össze a "darabos kaja", ha nem rág és nyel.
"Még ezt a területet tudja URALNI."
Meg kellene próbálni esetleg más területeken hagyni érvényesülni ezt az akaratot, oszt' hátha akkor könnyebben elengedi ezt az egyet.
Mittudomén: kiraksz neki három alkalmas ruhát, oszt' hadd válasszon. Vagy hadd mondja meg ő, hogy ebédtől vacsoráig terjedő időben mikor legyen a séta, vagy effélék.
a lányának nehezebb elfogadni (ez tök normális), h az anyja már szellemiekben nem képes a legegyszerűbb dolgokra sem, holott szervileg ennek nincs akadálya.
anyuci viszont pontosan tuggya ezt, és szereti az "őrületbe kergetem a lányomat" nevű játékot, pluszban tényleg fél a nyeléstől, de grátiszban megkapja az izzadó kölykét is, aki ezen sztrókot kap ... és örülhetnek mind a ketten ...
ez nekem is OK, csak a kettejük játékába engem ne vonjanak be ...
az tuti, h mellettem nem fog alultáplálttá válni, és/vagy kiszáradni az öreglány ...
a néni basztató közegben élt 80(!) évet! valaki mindig basztatott vkit, és az vesztett, akit előbb hoztak ki a béketűrésből, és a győztes kinevette! TÉNYLEG!
szellemi képességei nem engedik meg, már csak az ösztönök működnek, nem tud semmi felett uralkodni, a szabad akaratát végérvényesen elveszítette minden felett. nem tudja szabályozni az ürítést, nem tudja, milyen évszak van, azt képes még felfogni, h van mellette egy személy, akit lehet basztatni. azzal, h nem eszik normál ételt. akkor sem, ha egyébként szervileg képes lenne erre. állítása szerint fél a nyeléstől azért, mert azt hiszi, h meg fog fulladni, és csak a pépeset eszi meg. Még ezt a területet tudja URALNI. és mint a szabad akarat utolsó szeletét szvsz ezt tiszteletben kellene tartani, mert különben én mondom meg, mikor kelünk-fexünk, mikor cserélek pelust, mikor sétálunk, és mennyit, a kaját házhoz hozzák, abba sincs beleszólása, milyen ruha legyen rajta, amit könnyű kezelni az ápolási feladatokhoz ... kb elveszített minden kontrollt mindene felett. az otthonában idegen emberek dirigálnak neki. ő is akar!
én meg nem akarok reggelitől ebédig reggeliztetni, ebédtől uzsonnáig ebédeltetni, uzsonnától vacsoráig uzsonnázni, stb ...
szóval hihetetlen, de még az étkezéshez is kell némi ész, akarat, amiből J-nek már nagyon kevés van. hiába lenne am. képes rá ... nem tudja ÉRTELMEZNI pl. a bulgurt ... de már a rizst sem. látja a tányérban a rizst, beteszi a szájába, és nem ismeri fel, nem tudja, mit kell vele csinálni ...
az ápoló-gondozó személyzetnek nincsenek szárnyai, glóriája, és varázspálcája.
De! van szíve, lelke, amit nem bocsát áruba, és szarni is szokott.
tehát ő egy ember ...
nem tud az ápolt személy helyett gyógyszert bevenni, enni, fürdeni, mozogni, feláldozni saját magát egy idegen emberért, aki nem akar enni, inni, fürdeni, mozogni, pedig képes lenne rá.
az ápoló személyzet nem jancsibohóc, hogy 8-9 évtizedek megkövesedett bántalmazó dinamikáit magán csattanni hagyja.
Senki nem vesz kiskutyát zsémbes, mogorva szerettének, h az élete keserűségei miatt azt falhoz csapdossa napi szinten. hiszen egy kiskutyával empatikusak vagyunk, és nem tennénk ki ilyesminek.
Embertől se várjuk tehát azt, h a 80-90 éves zsémbes, keserű, basztató közegben magát elemében érző emberekből majd aranyos anyókákat-apókákat varázsol.
tisztelettel ...
alábbi képen látható ápoló az illusztrációval ellentétben nem angyal, hanem egy ember, aki szerencsés esetben napi szinten szarik!
(Nem a csávót! A körtét.)
