Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Na ez az ezt a tömörítést igen nehéz elérni hogy a vize elpárologjon ! Van nekünk olyan lekvár még ami 3-4 napig készült de főzve nem volt csak felforrt és a láng elzár és egész nap kavargatás ,amikor kézmelegre hűl akkor megint alágyújt és felforrásig ,majd láng elzár . És így tovább 3 napi legalább és a 4 napon bele a cukor és még egy felforrás és ennyi. Amikor még meleg bele az üvegbe . De ha tömör lekvárt akarsz akkor jöhet a dzemfix is hozzá akár . Én viszont a cukrot nem szeretem a legjobb lenne kihagyni belőle .
A tényleges méz nem erjed meg, valóban, de ha idö elött kipörgetik (kb 21-22%-os víztartalomtól), már megerjedhet, elsösorban a napraforgó.
Nagyon sok nem kell, a gyümölcshús kg-ra számított 40 deka már elég lehet, ha lekvár állagúra fözik, nem pedig dzsemre, azaz elfötte a habját és már csak bugyorog. és még sokkal jobb is, mint az ötker és más sz.r tartósítószeres dzsemfixek, mert azokat nem lehet süteménybe használni.
Van az a cukortartalom, amin be sem indul az erjedés. Pl. a méz sem erjed meg hígítás nélkül. Az aszalásnál is az a lényeg, hogy a cukor/víz arányt a cukor felé tolják el. Amelyik gyümölcsben nincs elég cukor, azt kandirozni szokták.
De, ha a cukorral akar tartósítani, akkor ahhoz nagyon sok cukor kell.
Mégegyszer utoljára szólok hozzád: a sercadis nem való hobbikértészeknek, eszedbe ne jusson használni, mert csak rezisztens liszharmatot fogsz gyártani a hozzánemértéseddel. Nem véletlenül II-es szer, nem véletlenül 0,15 l a ha-dózisa, hogy a hobbikertésznek qrvára ne érje meg megvenni az amúgy drága szert. A hobbikertészek elcseszték anno a strobilurin hatóanyagot, nem lenne szerencsés, ha ezt a szert is elcsesznék.
A forrázás utáni héj lehúzással el lehet távolítani a csersavas ízt. A levkárhoz kell a savasság, nem érdemes semlegesíteni. Amelyik gyümölcsben nincs elég sav (pl. földieper), ahhoz citromlevet/citromsavat szoktak adni...
Lenne egy kérdésem : Mennyi az a cukorfok ami felett már nem erjed meg a must vagy bármi más gyümölcs ? Lekvárt főzünk és minél kevesebb cukrot akarok hozzá adni ! 50dekát adagol anya de én azt nem igazán szeretném lekvárnak szerintem sok ! Amúgy is édesek a barackok hátmég ha ennyi sok cukrot adunk hozzá ,szerintem felesleges . A savait valaki írta hogy szódabikarbónával kell közömbösíteni ,ha lenne valakinek erről valami infója hogy 1 literhez kb teáskanálnyi elég volna ?
Persze, ez a hatóanyagtól függ, melyiknek mennyire erős a hatása, mekkora dózis kell bebőle. Gyógyszereknél is így van. Szedek egyet, ami 1000+5 mg hatóanyagot tartalmaz. Az egyikből hatóanyagból 000, a másikból meg 5 mg kell az optimális hatáshoz.
Elnézést; a kérdéseket nem személyesen van Persilnek szántam, hiszen ö már jelezte, hogy nem kíván válaszolni. Neki csak a Sercadisról szóló mondatot szántam.
Én is már régen fölfigyeltem a Sercadisra, de akkor jól leteremtettek, hogy miért szeretnék én ilyen "profi" szerhez jutni. Látom nem ártott volna behatóbban foglalkozni vele.
Föleg azért szeretnék ilyen szert, mert akkor avval meghatározott idöben meghatározott számú alkalommal megpermetezek, és nincs ez a sokismeretes megfejthetetlen egyenletre alapuló küzdelem a lisztharmattal: van-e vagy nincs, ha nincs lesz-e, ha van, megállt-e, vagy még mindig terjed.
Alapelvem, hogy soha semmit nem permetezek fölöslegesen, vagy túlzottan; sajnos inkább az ellenkezöje igaz: mindig igyexem megúszni... De vannak olyan betegségek, amik mindig és egészen biztosan megjelennek, igy muszáj ellenük profilaktikusan védekezni: ilyen az öszibarack tafrina, a sárgabarack virágmonilia és az egres amerikai lisztharmata. De ezek mid, jól látható, összetéveszthetetlen tüneteket produkálnak. Csakhogy akkor már késö: elveszett a termés.
A szölölisztharmat sajnos nem ilyen. Egyrészt nem jelentkezik konzekvensen, másrészt nagyon lassan "lopakodva" fertöz, a tünetei pedig számomra abszolut nem egyértelmüek. Ezért szeretném mégegyszer megkérdezni, hogyan tudnám megállapítani, hogy hatásos volt-e a védekezés? A vesszöfoltok nem fognak eltünni. Ha hatásos volt, hogyan folytassam a kezelést, és hogyan, ha nem?
A permetezéshez még egy kérdésem van: föltünt, hogy bizonyos szerekböl homeopátiás mennyiségeket írnak elö, hogy mire azt öt liter vízben föloldom, látszólag semmi se marad belölük. Ilyen a Topas is; abból öt literbe konkrétan 2 ml kell; jóformán mérhetetlenül kevés. Ostoba és amatör kédés, de ennek ellenére mindig eszembe jut; bízhatok-e ennek ellenére a hatásukban? Más szerekböl, pl. a Thiovit Jet ilyen, hatalmas "hegyeket" kell bekeverni, aminek sürü barna szer lesz az eredménye. Mi az oka ennek a hatalmas különbségnek?
Tavaly én ingyen és bérmentve kaptam ajándékba az alsó szomszédomtól egy csomó lisztharmatot, idén aztán fokozottan nekifeszültem a védelemnek, meg hál´ istennek a szomszéd is rendbejött, így ö is védekezik becsülettel. Változtattam a szerlistámon is, kikerült a vivando, bekerült a sercadis, ráadásul az alsó táblára, ahol tavaly a lisztharmat tombolt, dupla adagot nyomtam... ne fédd, most (kop-kop) nincs is ott lisztharmat...
De igen, az egészen biztosan én voltam: azokat a hozzászólásokat el is tettem, de az sajnos legközelebb jövöre lesz esedékes, és egyébként is épp egy olyan probléma megoldásáról szól, amit épp a rövidcsapos metszés idéz elö hosszútávon, ha jól értem. Ezért gáz, ha az ember elrontja a metszést: legkorábban egy év múlva kap az ember új esélyt.
De most inkább a lisztharmat azonosítására és kezelésére szeretnék összpontosítani, és arra, hogy kiderítsem, hogy van ez a szálvesszös metszéssel: valóban vannak-e olyan fajták, amik csak így teremnek, és honnan tudjuk, hogy így van-e, vagy más okból nem teremnek. Sajnos nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nem ismerem a fajták nevét, csak kettöt tudok: Matiász Jánosné, mert az a kedvencem, és addig nyomoztam, míg ki nem derítettem, és Narancsízü Muskotály, mert azt meg megjegyeztem, bár nem tudom, hogy ez igazi fajtanév-e.
Lehet, hogy összetévesztettelek akkor valaki mással? Ez esetben elnézést. Valakivel akkoriban végigvettük képekkel hogy kell a felmagasodott tetmőalapokat fiatalítani.
Nem emlékszem, hogy a konténer méretéröl és a kiültetés idejéröl beszéltünk volna. (Az utolsó információ erröl ugye az volt, hogy szerinted el fognak pusztulni.) Köszönöm a tanácsokat; most már csak azt kell eldönteni, kivágjam-e az öregség vagy más okból nem termö tökéket, és a helyükre ültessem az újat, vagy esetleg kapjanak még egy (és még egy és még egy:-( esélyt egy alternativ metszési móddal, addik meg parkoljam az újakat esetleg nagyobb konténerben.
A lisztharmat fölismerése nagyon nehezemre esik: a leveleken semmi, a bogyókon nagyon kevés beszáradt szem látható, a legtöbb ez a vesszöfoltosodás, amiröl csak nemrég tudom egyáltalán, hogy köze lehet a lisztharmathoz, mert ezt sehol se írják és eddig nem is figyeltem rá. A kérdés továbbra is az, hogy a vesszöfoltosodás a kezdeti vagy a végstádiumot jelzi-e, a tegnapelötti Topázas permetezés még idöben érkezett-e, ill. hogyan tudom megállapítani, hogy megállt-e a fertözés. (Az keveset segít különben, hogy újabb és újabb szereket ajánlotok azok helyett, amik itthon vannak, amíg konkrétan meg nem tudom, hogy azok használata nem eredményes.)
A rövidcsapról valóban sok szó esett (a filoxeraról is), de evvel is ugyanaz van, mint a lisztharmattal: nehezemre esik a valóságos helyzet összevetése a képeken-videokon látottakkal, és nem tudom, hogy
1. a nem termö szölöim csakugyan a nekik nem megfelelö metszési módszer miatt, vagy más okból nem teremnek
2. az alternatív metszési módszerekhez még annyira sem értek, mint a rövidcsaposhoz. Ahol megpróbáltam, az eredmény kaotikusnak, áttekinthetetlennek tünt, úgyhogy utólag mégis rövidre vágtam öket. Az eredmény most egy áttekinthetö, fegyelmezett, egységes "fal", lisztharmattal, vagy anélkül, hamarosan kiderül.
Hogy mit olvasok és mit nem, nagyon egyszerü: a nekem szóló hozzászólásokat visszaolvastam, a hasznosakat eltettem. Ami azóta, több hónap alatt történt, sajnos nem, ill. nem egészen, így nem zárható ki, hogy közben is tárgyaltatok az enyémhez hasonló problémákat. Elnézést, ha így van.
Amiért újra visszaérek már megtárgyalt kérdésekre, annak az alább írtakon kívül két oka van:
1. a helyzet változik, ennél fogva a megfigyeléseim is
2. sajnos különösen a betegségeket illetöen, közvetlen tapasztalat híján nagyon nehezemre esik a valóság összehasonlítása képeken, videokon látott példákkal.
Úgy gondoltam, nem várhatom el, hogy hónapokkal és több ezer hozzászólással késöbb valaki még emlékezzen a helyzetemre. Azt se tudhatom, nincsenek-e itt közben új olvtársak, akiknek letünt beszélgetésekröl fogalmuk sincs. ezért ismétlek meg idönként dolgokat. És mégegyszer elnézést.
"Szőlőben (bor és csemege) a botrítiszes betegség (szürkepenész) elleni védekezést megelőző jelleggel javasolt elvégezni közvetlenül a fürtzáródást megelőző időszakban, illetve a zsendülés állapotában"
A legtöbb szölönél már fürtzáródásnál járunk, vagy el is kezdödött a zsendülés. Amire figyelni kell: az é.v.i.-je 14 nap. a keverhetöséghez: elöször a Teldort rakd bele, "mert az SC formulációjú készítmények még bizonyos hígítást igényelnek, ezután következhet a WG, vagy a WP formulációjú készítmény, legutoljára hagyjuk az EC vagy EW készítményt."
