Én ahová járok halas büfébe, az egy lakókocsi az utcafrontra telepitve (pár hónapja üzemel), és 220-nál nincs nagyobb a belmagassága :)
A beépitési %-ba beleszámit tudtommal, és a HÉSZ-ben szoktak lenni még helyi előirások is, településenként változóan. Több faluról tudok, ahol ez pl meg van tiltva.
Az 1 méteres mélységet azért irták bele, mert a telken belül végzett, 1 métert meghaladó tereprendezés engedélyköteles.
A kerti tó, medence, stb gyakorlatilag azt próbálja lefedni, hogy minden ilyen szar beletartozzon :)
Elhelyezésre nincs meghatározás, a helyi épitési szabályzatban lehet rá szigoritás. Jellemzően az előkertben nem engedik, de egyéb megkötés ritkán van.
A beépitési százalékot bruttó területre vetitik, tehát a terasz beépitése nélkül is valószinűleg már túl vagytok épitve.
A jelenlegi állapotában a terasz nem számit bele a beépitésbe.
Ez nagyon érdekes, mert minden engedéllyel épült (megvannak a papírok) azaz ezek szerint a kutya nem nézte anno, hogy túllépik... :(
2.
Igen, kellene, mivel nő a beépités, és tartószerkezet is változik (tető, esetleg födém)
A beépithetőséggel talán annyit lehet játszani, hogy a tervben a mellékpéületet bontásra kell kiirni, amit a használatbavételiig kell teljesiteni. Az épitési engedély 2 évig érvényes, és megkezdéstől 5 év után kell használatbavételit kérni.
(abba ne reménykedj, hogy a beépithetőségi határt idővel feljebb tolják, mert ez abszolút nem reális)
Nem is reménykedem, ilyen vállalásokat meg nem akarunk tenni, mert a melléképületet megtartjuk... :)
3.
Akkor kell engedély, ha új nyilászárót raksz, vagy NAGYOBBAT, mint a mostani. Azaz a falat tartószerkezetileg megpiszkálod (áthidaló).
A régi épitési engedély már elavult, erre nem érdemes hivatkozni.
Két helyre nagyobbat szeretnénk, meg nyitni is kellene még kettő ablakot... :(
4.
Nem kell.
Szuper.
5.
Attól függ mire használod. Ha kerti épitmény lesz, amit ténylegesen szaletliként használsz, akkor nem kell. Ha kocsibeállónak használod pl, akkor igen.
Kerti építmény, a melléképület falához tapasztva (Pici a kert, ezzel helyet spórolok...)
+1.
Ha a terasz olyan helyen van, hogy az utcáról nem látszik, akkor én rádobnék gyorsan egy féltetőt, polikarbonát tetővel, mintha meglévő lenne. Ebben az esetben te a terasz beépitését már csak korszerűsited, tehát elvileg megoldható a túlépités.
Ehhez azonban kell a szomszédok jóindulata is, mert az épitési engedélyhez csatolni kell két szomszédtól egy nyilatkozatot, hogy a terasz féltetője több mint 10 éves (elévülési idő).
Hát, a szomszédokat nem ismerem, nem szeretnék ilyennnel indítani... Egyébként nem látszik a terasz az utcáról.
Nagyon köszönöm, azért a biztonság kedvéért bebaktatok pénteken az önkormányzósághoz...
A beépitési százalékot bruttó területre vetitik, tehát a terasz beépitése nélkül is valószinűleg már túl vagytok épitve.
A jelenlegi állapotában a terasz nem számit bele a beépitésbe.
2.
Igen, kellene, mivel nő a beépités, és tartószerkezet is változik (tető, esetleg födém)
A beépithetőséggel talán annyit lehet játszani, hogy a tervben a mellékpéületet bontásra kell kiirni, amit a használatbavételiig kell teljesiteni. Az épitési engedély 2 évig érvényes, és megkezdéstől 5 év után kell használatbavételit kérni.
(abba ne reménykedj, hogy a beépithetőségi határt idővel feljebb tolják, mert ez abszolút nem reális)
3.
Akkor kell engedély, ha új nyilászárót raksz, vagy NAGYOBBAT, mint a mostani. Azaz a falat tartószerkezetileg megpiszkálod (áthidaló).
A régi épitési engedély már elavult, erre nem érdemes hivatkozni.
4.
Nem kell.
5.
Attól függ mire használod. Ha kerti épitmény lesz, amit ténylegesen szaletliként használsz, akkor nem kell. Ha kocsibeállónak használod pl, akkor igen.
+1.
Ha a terasz olyan helyen van, hogy az utcáról nem látszik, akkor én rádobnék gyorsan egy féltetőt, polikarbonát tetővel, mintha meglévő lenne. Ebben az esetben te a terasz beépitését már csak korszerűsited, tehát elvileg megoldható a túlépités.
Ehhez azonban kell a szomszédok jóindulata is, mert az épitési engedélyhez csatolni kell két szomszédtól egy nyilatkozatot, hogy a terasz féltetője több mint 10 éves (elévülési idő).
Egy 70-ben épült családi házról van szó, aminek 84-ben volt egy bővítése, és 86-ban került mellé egy melléképület.
Van egy 105 cm magas (az engedélyezési terven legalábbis) nyitott 24 négyzetméteres terasza. Mi úgy tervezzük, hogy ezt egy könnyűszerkezetes felépítménnyel befedjük (nevezzük télikertnek.).
Kérdés: A terasz jelenleg vajh beleszámít e a beépítési százalékba?
A telek 540 nm, a ház lakótere 100, a melléképület 42 (ez mindkettő nettó szám!), a beépíthetőség pedig 30%.
Azaz 162 nm, ami ha terasz benne van, akkor már túlszaladt...
Kérdés2: Építési engedély kell e a terasz beépítéséhez?
Kérdés3: Nyílászárókat szeretnénk cserélni. Kell hozzájuk engedély? Van ahol méretváltozás lenne, utcafronton az előszobán batárnagy ablakok vannak, (kettő db a megsárgult ép. eng-ban szereplő egy nagy helyett) mi kettő kisebbett tennénk. Az udvar felé eső részén nagyobbítanánk egyet és egyet befalaznánk, a szomszéd felé pedig (a telekhatártól van 1-2 m) nyitni szeretnénk még kettő ablakot (ezek egyébként szerepelnek az ép. engen, de rejtélyes okból nem építették be őket).
Kérdés 4: A melléképületben leválasztanánk egy vendég lakrésznek való részt (2 db belső válaszfalat kellene építeni (plusz víz-csatornabevezetés)), ennek külső nyoma nem lenne. Ehhez kell engedély?
A kerületi szabályozás az OTÉK-on legfeljebb szigorithat, de annál megengedőbb nem lehet.
Mivel a lakóövezetek felső beépitési határa 30%, ezért nem tartom valószinűleg a +5%-ot (egyébként sem hallottam még soha erről a "megengedő" módszerről).
Az épitménymagasság egy bonyolultabb számitás, nem szimplán magasságot jelent.
A homlokzatok felületének összegét kell elosztani a homlokzatok vizszintes vetületeinek összegével.
A kerületünk kvsz-e szerint 30%-os a telkünk beépíthetősége. Szeretnénk egy nappalit hozzáépíteni a házhoz, viszont azzal már túllépnénk a beépíthetőséget. A telken van egy melléképület is, amit nem szerenénk lebontani, mert hasznos, a garázst viszont igen. Úgy hallottam, hogy vannak kerületek, ahol engednek még +5%-os beépíthetőséget. Nem tudom, hogy ez itt is így van e.
Van ilyen lehetőség, ha van akkor kerületenként változhat saját hatáskörön belül?
A másik amatőrebb kérdés:
-mit jelent az építménymagasság? A legkisebb 4.5m, a legnagyobb 6m. (teljes magasság, tető alja?)
-mit jelent a szinterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke?
Épitészként viszont nem adok ki a kezemből tervezői nyilatkozatot olyasmire, ami nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, mivel a kamarai tagságomat kockáztatom...
Egyébként ez a bejelentéses dolog egy marhaság, csak az időtényezőt gyorsitja, meg elhiteti az ügyfelekkel, hogy tök egyszerű az eljárás.
A jogszabályalkotók létrehozták az általuk az nagyon egyszerűnek hírdetett engedélyezési formát, a bejelentést. Az építési bejelentés esetében azt jelenti, hogy az ügyfél benyújtja hozzánk a bejelentését egy tervezői nyilatozattal, de terv nélkül. Az építést már előtte 5 nappal megkezdhette. A bejelentését elfogadjuk, fél évig építkezhet, aztán 120 napon belül kimegyünk ellenőrizni, amikor az épület már készen van. Ha azt látjuk, hogy szabálytalan a építés, pl. rossz helyre építe akkor le kell bontatnunk az épületet. Ha a tervet be kellett volna nyújtania a bejelentésnél, már akkor kiderült volna, hogy nem jó helyre építkezik.
A bontás bejelentésénél, ha elkészült a bontás és azt bejelenti az ügyfél, nem kaphat semmiféle határozatot róla. Ahhoz, hogy a földhivatalnál be tudja jegyeztetni a bontás tényét, kérnie kell az építéshatóságtól egy hatósági bizonyítványt, ami 20.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetésével jár, és ez alapján jegyzi be a földhivatal.
És ezt nem a hivatalok találták ki, nem a hivtalok alkotják a jogszabályokat, ők csak kötelesek alkalmazni őket.
Én építéshatóságnál dolgozom. Szereném nektek elmondtani, hogy nem a hivatalok "packáznak" az ügyfelekkel, hanem a jogszabályalkotók. Hetente módosítják a jogszabályokat, ami ezáltal már követhetetlen, hiszen több mint 10 jogszabályt kell figyelnünk egy építési engedély kiadásához. Ráadásul nem egyértelműen fogalmaznak, így minden hatóság megpróbálja értelmezni, persze különböző eredménye jutnak. Ha a jogszabály értelmezését kérjük a Kormányhivataltól, akkor leírják a saját véleményüket, de felhívják a figyelmünket, hogy ez nem hivatalos állásfoglalás, így továbbra sem egyértelmű hogy mit kell tennünk.
Ha nincs rajta a térképmásolaton, akkor ingatlanfedezeti szempontból nem létezik (értékbecslőként ez a szabály).
Tehát hiába van ott a telken X éve, értékbecslésnél nem lehet figyelembevenni. És az se számit, ha megvan rá a használatbavételi, de nincs átvezetve a térképmásolatra.
Hát nálunk ilyet nem adtak az biztos. Már eltelt a bejelentéstől egy pár hónap. Az nem olvastam, hogy a bizonyítvány mennyibe kerül, de nem lepődök meg, ha pénzt kérnek érte. Az építkezés során már megedződtem ilyen téren. De ha a paragrafus szerint ez kell, akkor kénytelen vagyok ezt kérni.
Na, okosodtam a google-val mégis: a 109/1999. FVM rendeletben ez van benne: "(3a) A bejelentés-köteles épületváltozás, továbbá az építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmód változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi hatóság által kiállított - az épület rendeltetését megjelölő - hatósági bizonyítvány szükséges." (65.§).
Akkor már csak az ép.hat-ot kell megkérnem, hogy állítsanak ki egy ilyet. Bízom benne, hogy nem én leszek az első aki ilyet kér.
Bár még mindig nem láttam semmit, hogy mivel szankcionálhatnak, ha nem jelentem be, mert csak az építési engedélynél van a 30 napon belüli nyilvántartási kötelezettség, a bejelentéskötelesnél semmi nem lesz jogerős, az sincs meg, hogy nekem ilyen bizonyítványt kellene kérni, és az sincs benne, hogy mi van akkor, ha ezt a bizonyítványt, majd csak 25 év múlva kérem meg. Persze ezt nincs kedvem kipróbálni, inkább papírozok, és alszok nyugodtan.
Akkor ezek szerint nem csak velem packáznak :-). Egyébként mi történik, ha nem jelentem be a földhivatalba ezt a garázst? Mi előnyöm, avagy hátrányom van abból, hogy nincs bejelentve? Hiszen erre engedély nem kellett, az építés kezdetét bejelentettem, a határozat erről meg van. Persze a használatba vételi engedélyről nekem nincsen semmi hivatalos, mert csak beadtam az eredeti péládányt és kész. Ezt akár kukába is dobhatták/dobhatják. Ha tudtam volna, hogy ez lesz, akkor legalább két példányt csináltattam volna, és ebből egyet átvételi dátummal lepecsételtetve visszakértem volna....
De pont ez az, hogy nincs olyan használatba vételi engedély, mint a háznál! A háznál kérni kell az engedélyt, lefolytatják az eljárást, és kiküldik a határozatot. A bejelentés köteles építménynél (garázs), viszont nekem kell használtba vételi bejelentést tenni (a jogszabály szerint) egy nyomtatványon, és slussz-passz. És nincs tovább a paragrafusokban erről semmi. Illetve még annyi van, hogy az ép.hat. 120 napon belül ellenőrizheti, hogy valóban az épült fel, amit bejelentettem, és ha nem az, akkor bontathat, meg bírságolhat. Arról nem szól a fáma, hogy ha minden oké, akkor kell-e küldenie valamit. Nem azt várom, hogy csiribá-csiribú valaki bejegyezze helyettem, hanem arról van szó, hogy a földhivatal nem áll szóba velem ha nincs használatba vételi engedély, de honnan legyen, ha nem küld ilyet a hatóság, mert a jogszabály ilyet nem ír elő?
