Ezzel teljes mértékben egyetértek. A probléma az volt, hogy akinek írtam, az elvakult dühtől a smiley-t már nem látta. Lejáratás a részemről nem volt, pusztán helyesbítés.
Koszi. Erdekes kerdes volt. Tobb forumban feltettem es mindenki azt valaszolta - komoly matematikai levezetesek utan -,hogy minden fustol. Veszem peldaul az erosito helyetesitto kepet (szimplan), a cso belso ellenallasa sorba kerul a kimeno impedanciajaval (Ra). Igy mind egy feszultseg oszto foghatjuk fel. Termeszetes, hogy ha csokken az Ra akkor a rajta megjeleno feszultseg erteke is csokken. Ennyi az egessz. Lehetne filozni, hogy mi tortenik az arammal stb. Semmi sem mert csokken a kivezerelhetosege a csonek es marad a munkapont altal megszabott Ia0.
Merem alittani, hogy mindegyik hozzaszolo felkeszult ember egy egy adott tema kereten belul. Csak az teved aki dolgozik. Az elektroncs reneszanszat eli foleg az audio technikaban. Aki nem foglalkozott az elektroncsovekkel nem is igen tudja, hogy mirol van szo s igy gyakran keveri a felvezetoket a csovel. A szorfelallast nem kell sertoen megvitatni. Mindenki irt es ir neha nem megfelelo valaszokat. Azert vagyunk, hogy mevitassuk esszeruen a felmerulo problemakat es ne egymas lejartasan faradozzunk.
Nem tevedtel. Fourie analizisnek semmi ertelme nem lett volna mert ugyan oda jukadsz ki mind az egyszeru levezetessel. Ismerem a levezetest es a vegen a transzformacio soran egy egyszeru egyenlethez jutsz. Nem szurom be mert sejtem, hogy tudod. A hasonlo analizisek az egyetemen mennek mind kinzo eszkoz. A B- AB - AB2 (racsaramu) osztalyu erositok eseteben sem valtozik a helyzet. Az atranszformalt impedancia ott is megjelenik es mind ilyen nem mennek tonkre a vegcsovek. Termeszetesen nem is kovetelheti senki sem, hogy a mai felvezetos vilagbabol hirtelen egy olyan kerdesre valaszoljon valaki amit nem is tanult vagy csak meg emlitettek , hogy letezett (hova lett a magyar csoipar aki vilagszinvonalu talalmanyok sorozataval lepte mag a vilagot) . Kulonben a kerdes a Marshall ceg egyik vizsga tetele es nagyon sok jelentkezo e miatt nem kapott munkalehetoseget a cegnel. Sokan csak azt veszik figyelembe, hogy "rovidzar" es igy egyszeruen ravagjak, hogy minden fustol. A cso sokat kibir, de egyet nem, az ugynevezett "terheletlenseget". Erre a valaszt korrekt modon megadta "topsound" kollega ami figyelemre melto.
Egy kicsit tűnődtem a problémán. Az jött ki, hogy A-osztályú végfok esetén a cső disszipációja rövidzár terhelés esetén ugyanannyi, mint vezérlés nélküli esetben. Ez amúgy szemléletből is látszik, hiszen az anódfeszültség konstans, csak az anódáram változik, s amennyi az áram pozitív félperiódusában a disszipáció-növekmény, a negatív félperiódusban éppen annyival kisebb a disszipáció. Más a helyzet, ha a terhelés nem rövidzár, hiszen akkor mind a feszültség, mind pedig az áram változik, így a disszipáció már nem lineáris függvénye az áramnak.
Vezérelt esetre normál terhelésen kisebb disszipáció jött ki, mint vezérlés nélküli esetre, de nem kizárt, hogy az integrálás során valahol elvétettem egy előjelet. Ez az eset egyébként sem érdekes most, hiszen a kérdés a rövidzár volt. Tehát nem lesz semmiféle szikraeső, meg izzó anód.
Fontos megjegyezni, hogy B-osztályú, illetve AB-osztályú végfokozat esetén már egészen más a helyzet, ott megnő a disszipáció rövidzár terhelés esetén.
Ez rovid volt. Konkretabban is fejezd ki magad. Esetleg vezesd le a te elkepzelesed szerint a dolgokat. En ossze szedtem az egyenleteket , ugy ahogy szamolgattam is, az eredmeny bebizonyitotta a gyakorlati kiserlet eredmenyet. A radio meg mindig szol a rovidrezaras utan is. Szoval varom a magas szintu matematikai hozzaszolasod. Amiben kifejted , hogy mi mert mettol meddig. Szoval erted.
Keresgelve a csoves erositok elmeletere vonatkozo egyenletek kozt az alabbi dolgokat talaltam:
1 A hangszoro alacsony impedanciajat illesztemi kell egy kimeno trafoval a cso legkedvezobb terhelo ellnallasara amelyet a cso gorbei alapjan lehet maghatarozni. A katalogusok kulonben kozlik a cso legkedvezobb terhelo ellenallasat (EL 84 - 5200 ohm)olvasom. A kimenotrafo attetelet ugy valsszak meg, hogy a hangszoro alacsony impedamciajat transzformalja fel a cso legkedvezobb munkaellenallasara. Kozben le is vezet egy szamitast ami egy kicsit egyelore erthetetlen szamomra .
2 Miutan az illesztes megtortent akkor a vegcso feszultseg (visszacsatolas nelkul) erositese : (1) A = (Ra x Rb) / (Ra + Rb) x S Ahonnan az S a cso meredeksege ; Rb a cso belsoellenallasa es az Ra a kedvezo terhelo ellenallas (ezt Za vel is jelolok de mind Ra veszik az egyenletekbe).
Az EL 84 csore ertelmezve S = 11.3 mA/V , Rb = 40 k ohm , Ra = 5.2 k , max anod disszipacio Pa = 12 w es a hangfrekis telyesitmenye Po = 5.2 W. Az adatokkal egy El 84 es A osztalyu vegfok feszultseg erositese:
A = (5200 x 40000) / (5200 + 40000) x 0.0113 = 52 X
Az kimeno trafo primeren megjeleno valtofeszultseg:
(2) U pr. = gyokalatt (Po x Ra) = gyokalatt ( 5.2 x 5200) = 164 V
A vezerracs ~ feszultsege: (3) Ug1 = Upr. / A = 3.2 V katalogus szerin ez 4.3 V) Ez azt jelenti, hogy a vezerracsra adott 3 voltos valto feszultseg a primeren 164 volt valtofeszultseget eredmenyez. Innen a primer telyesitmeny:
(4) Ppr. = Upr a negyzeten / Ra = 26896 / 5200 = 5.172 W. Ez a primeren megjeleno telyesitmeny. A kimenotrafo vesztessegei miatt a szekunder oldalon valamivel kevesebb lesz. Az egyenletekbol lathato, hogy a cso erositese - telyesitmenye fugg az Ra erteketol.
Teltetelezzuk, hogy a hangszoro valamilyen ok miatt rovidre zarodik akkor a primertekercs impedanciaja lecsokken. Ez a csokkent Ra legyen - tegyuk fel Ra = 10 ohm . Nem reszletezve, mas egyenletek alkalmazasaval a cso Iao munka arama amelyet a gorbekbol is meg lehet szerkeszteni:
(5) Iao = S x Ug1 = 0.0113 x 3.2 = 36 mA
(6) Ppr. = 0.5 x (Ra x Iao negyzet) = 0.5 x ( 10 x 0.0129) = 0.064 W
Az egyenletek figyelembe vetelevel es a 10 ohmos terhelo impedancian: A = 0.112 X ; Upr. = 0.8 V ; Ppr. = 0.064 W
Felszabaditva a zarlatot vissza al az eredeti Ra = 5200 ohm erteket es a rendszer normalisan mukodik tovabb. Ezek szerin a radios kiserletem a fentiek szerin magyarazhato. Tehat, ha rovidrezarom a kimeno trafot akkor a cso telyesitmenye-erositese nagyon lecsokken az atranszformalt Ra erteke miatt ami kissebb lesz mind az optimalis. A telyesitmeny olyan kis erteket vesz fel rovidzar eseteben, hogy nem tesz kart a keszulekben. Ez a kis pelda az osszeszedett doksik alapjan keszul. Lehet , hogy elbenaskodtam valahol. S ha igen szivesen fogadon az eszreveteleket.
Ja, és még valami. Ha egy picit utánam olvasnál, látnád, nem 16 hozzászólásom van, s ennek igen nagy része szakmai segítségnyújtás. De talán ezt is elfelejtetted megtenni, noha illik.
Akkor engedd meg, hogy tegyek néhány észrevételt. Vitánk abból indult, hogy nyilvánvalóan figyelmetlenségből - egy pillanatra sem feltételeztem hozzá nem értést - tettél egy szakmailag igen csak furcsa kijelentést a 40-es hozzászólásban, amire igyekeztem felhívni a figyelmed, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy egy nyilvános fórumon korrigáld a hibát. Éppen azért, mert aki most tanulja a szakmát, ne jegyezzen meg zöldséget. Miután ott volt a 41-es hozzászólásomban a smiley - amit valamiért nem vettél észre -, látható volt, hogy tévedést feltételezek, nem pedig tudatlanságot, sértődésre semmi okod. Csak ki kellett volna javítani a hibát.
Ezek után 42-ben jól leszúrtál, mondván, szerinted hülyeséget beszélek. S innentől párolgott el belőlem azon feltételezés, hogy úgy gondoljam, tudod, mit írsz. Én nem beszéltem tranzisztoros végfokozatról - megfelelő alkalmazásban az is lehetne áramgenerátoros egyébként -, noha te ezt írtad korábban, csak akkor lettél volna szives feszültségforrást írni áramforrás helyett. Éppen ezt tettem szóvá!
Ezután 43-ban tisztáztam, pontosan mire is gondoltam, miről beszéltem, azaz megvédtem korábbi álláspontomat. Ezt követően 46-ban kéretlenül ömlött valami tömény szakmai hülyeség valakitől pl. emígyen:
Az áramforrás kifejezés eddig még soha, senkinek sem jelentett aramgeneratort
A közel nulla ohm terhelőimpedancia a kimenőn - annak jóságától függően - legalább 90 %-os jósággal áttranszformálódik az anódkör(ök)be
Valamint az afféle hülyeségek, hogy nagy belső ellenállású, tehát áramgenerátoros végfokról beszél, s hogy, hogynem, rövidzár esetén azt feltételezi, jelentősen megnő az áram. Már kis belső ellenállású, azaz feszültséggenerátoros fokozat esetén igen.
Az alábbi mondatod természetesen igaz, de kontextusból kiragadott módon használod érvelésre, így itt most nagyon durva csúsztatás:
Nem én kezdtem szőrözni, de méghogy a transzformátor nem rezgőkör...a szórt kapacitásaival... galaktikus méretű bajoktól szabadulna meg a világ, ha ez igaz volna!
Tudniillik noha valóban rezgőkör, én a 90% jósággal történő áttranszformálódás kifejezés miatt mondtam, hogy ez nem rezgőkör, hogy a jóság szóbakerüljön, itt csatolási tényezőről kellene beszélni, kölcsönös induktivitásról. Ettől persze van rezonanciafrekvenciája a trafónak, de ez sem teszi szalonképessé a 90% jósággal történő transzformálódás kifejezést.
És végül csak annyit: nem a hozzáértésteket kérdőjeleztem meg, hanem a pongyola fogalmazás mellőzését kértem, ha már ez egy nyilvános fórum. Nem tranyó, hanem tranzisztor, nem váltóáram - az legfeljebb villamos vontatásnál a váltón folyó áram lehet -, hanem váltakozóáram, s az áramforrás pedig nem kis belső ellenállású. A feszültségforrás az az.
Ja jaj Uraim, egy artalmatlan kerdesre egy vitahaboru keletkezett. Valahogyan probaljatok diplomatikusak lenni egymashoz. Az ilyen egymast lejarato es sajat kultuszt hirdeto vitakra szerintem senki sem kivancsi sot zavaro egyenesen. Nem szabad egymast lejaratni, semmi ertelme.
Vissza terve a kerdesemre (lasd a 44) a dolgot gyakorlatilag bebizonyosodott. Ugyan is egy Pacsirta nevu radiot felaldoztam a kiserletre. Bekapcsolva egy kis ido utan amig a csovek bemelegedtek a helyi adora hangoltam. Egy kis halozati zugasa is volt (brumm) ez nem is csoda mert a radio valamikor a hatvanas evekben volt gyartva es vagy 20 eve nem volt bekapcsolva. Igy a szurokondi kiszaradhatott egy kicsit es vesztett a kapacitasabol. Egy kicsit felve kotorasztam a keszulekben mert itt nem alacsonyfeszultseg van helyenkent. Megkerestem a kimeno szekunder leagazasat amire forrasztottam ket szalat egy kapcsoloval. A hangerot jo feligen felul alitottam be es a kapcsoloval rovidre zartam. Onkentelenul a fejem elforditottam az esetleges elkepzelt robbanas miatt es lass csodat a keszulek elnemult, a kimenotrafobol halk zene hallatszott magas hangon. Figyelve a vegcsovet (EL 84) semmi elvaltozast nem vettem eszre rajta. Tobb mind egy 20 percet hagytam igy uzemelni. A rovidzar megszuntetese utan a radio szolt rendesen tovabb mind ha semmi sem tortent volna.
Ez a kis kiserlet meggyozott arrol, hogy a csoves erositok eseteben a kimeno rovidrezazarodasa valamilyen ok miatt ne tasz kart a keszukekben. Igaz, hogy esetemben egy kb. 2-3 W-os keszulekrol volt szo de az eredmeny onmagaert beszel. Hat egy kicsit megzavart a kiserlet es most bongeszem a regi Radiotechnika lapokat a neten (1930 - 50 - es evek) , hogy valamilyen matematikai magyarazatot keressek a jelensegre. Egyelore az egyenletek halmazaiban keresem az elektroncso - erosites , telyesitmeny ,impedancia illesztes stb. vonatkozo osszefuggeseket.
Egyetlen szót nem írsz EDGAR-18 nagyon is életszagú problémafelvetésére, hanem CSIZMAŐRÜLT-tel és velem folytatsz lényegmegkerülő etimológiai szócséplést, még a saját magaddal való ellentmondás kockázatos árán is (hátha a Nyájas Olvasó nem fog visszakeresni...)! Ld: áramforrás - áramgenerátor általad citált fogalmainak utólagos cikizése, amikoris a 43. bekezdésben általad minden külső kényszer nélkül, saját elhatározásodból közzétettekkel szemben a szintén általad beírt 46.sz. bekezdésedben az előzőekkel teljesen ellentétes álláspontot fejtegetsz!
Nem én kezdtem szőrözni, de méghogy a transzformátor nem rezgőkör...a szórt kapacitásaival... galaktikus méretű bajoktól szabadulna meg a világ, ha ez igaz volna! Kéretik az ide (is) vonatkozó nagymultú elektrotechnikai fejezetek gondos áttanulmányozása, és HOZZÁKAPCSOLÁSA az eddig megismert nem csak elméleti, hanem óriási gyakorlati tudásanyaghoz is, mert REÁLISAN SEMMI sem vizsgálható a környezetéből kiragadva - az ilyen módszer eleve halálra van ítélve, mert a világon minden összefügg mindennel!
A nagyon is szabatosan és érthetően felvetett problémákra ILLIK KÖZÉRTHERTŐEN a gyakorlati oldalról megközelített IGAZAT - és CSAKIS az IGAZAT válaszolni, nem pedig áltudományoskodó ködbe burkolózva szótagokra szedni és így misztifikálni az eredeti, egyébként teljesen érthetően és világosan felvetett problémát, amire kedves EDGAR-18 barátunk kiéhezve várja a tényszerű útbaigazítást - minden bizonnyal az idősebb korosztály tapasztalatába és jóindulatába vetett hittel, amivel visszaélni inkorrektség, és hátráltatja, meg is törheti a jövő nemzedék egyre fogyatkozó, eme témaköröket megismerni vágyó kis táborát - sajnos, a jelenlegi hazai divathullámnak megfelelően minden oktatási anyagból törölték ezeket a korszerűtlennek kikiáltott fejezeteket... Hazánkban sajnos egyáltalán nem zavarta semelyik felelős hivatalos hatalmat se, hogy szerte a világon tucatszámra maradtak meg, és fejlődtek tovább a nagymultú, világhírű elektroncsőgyárak, nemúgy, mint az eközben nemzeti gyász mellőzésével eltemetett TUNGSRAM (Remix, Orion-EMG, BEAG, TERTA, Videoton stb, ez a sor sajnos nagyon hosszú és dicstelen)!
A gyakorlati tapasztalatokból adódó, nagyon is életszerűen felvetett probléma lényeglátó megoldását megkerülni antagonisztikus nyelvtani szófordulatokkal, és környezetéből kiragadott, megcsonkított, így további kötözködésre alkalmassá tett fogalmak citálására éppen elég, nem követendő és rossz példát láthatunk akarva-akaratlan a gombamód szaporodó tömegfilmek bírósági szócsatáiban, és abból a jobb érzésű embertársainknak már teljesen elege van!
Alapvető kötelességünk a nagyon is gyakorlati problémát felvető, okulni-tanulni vágyó (fiatal)EMBER-társaink legjobb szándékú, közérthető, és így talán legeredményesebb felvilágosítása, a gyér érdeklődés fenntartása, lehetőség szerinti fokozása, egyszóval menteni, ami még menthető - és ez elsősorban nem magasztos differenciálegyenletekkel és akadémikus vitákkal történhet!
T. CSIZMAŐRÜLT kollegánk, és jómagam is ezen legigazabb alapokon állva adtunk önzetlen és a tényeknek 100 %-osan megfelelő, rövidrefogott, de lényeglátó magyarázatokat. Csak szívből remélni tudom, hogy kedves EDGAR-18 társunkat nem kedvetlenítette el ez a remélhetőleg ezennel - értelmetlensége miatt - véglegesen lezárásra került jog-észkedő, gyakorlatilag semmire sem vezető, csak az idegeket borzoló szurkapiszkálódás a FÓRUM további jóirányú használatától!
vagy pedig a magyar nyelv és az elektrofizika, elektrotechnika korantsem megalapozott ismerete
Áramforrás. Mit is jelent? Olyan eszköz, amely meghatározza az áramot, azaz ő dönti el, mekkora legyen az áram, függetlenül például a kapocsfeszültségétől. Hiszen a nevében a végzete: ő az áramnak a forrása, függetlenül minden körülménytől. Ebből viszont következik a végtelen belső impedancia, s éppen erre hívtam fel a figyelmet.
mi történik egy nagy belső ellenállású áramforrás
Nocsak, időközben változott a vélemény? Én még azért szóltam, hogy nem kellene áramforrást kis belső ellenállásúnak nevezni. De látom, közeledik az álláspontunk.
Azt a szinte magától értetődő dolgot már csak a leggyengébbek kedvéért sem akartam tovább ragozni, hogy mi történik egy nagy belső ellenállású áramforrás tárlati üzemeltetésével, de legyen hát: A közel nulla ohm terhelőimpedancia a kimenőn - annak jóságától függően - legalább 90 %-os jósággal áttranszformálódik az anódkör(ök)be, amik pedig kohm nagyságrendű terheléshez vannak szokva, ezért így akkora áramot eresztenek át, amekkorát csak kibírnak a tekercshuzalok, az anód(ok) felizzásáig, szikraesőig, katódolvadásig bezárólag - hacsak nincs a tápegységben lelkiismeretesen méretezett, lehetőleg nem lomha olvadóbiztosító, hogy mindennek időbet útját állja.
Meddig blamálod még magad az önellenmondásaiddal? Azt írod, nagy belső ellenállású áramforrásról beszélsz. Ha így van, rövidzár hatására miért nő meg jelentősen az áram? Ja, hogy kevered a feszültségforrással? De ezért ne rám haragudj, kérlek! :)
Ha áramforrás esetén arról beszélsz, hogy szakadással való lezárás esetén olyan nagy feszültségek alakulnak ki, amely átütéshez vezethet akár, akkor azt mondom, helytálló az érvelés. Rövidzárral való terhelés esetén viszont a forrásáram folyik.
Természetesen feszültséggenerátort nem zárhatsz rövidre, ott viszont a szakadással történő lezárás nem okoz gondot.
Mewsélj még erről a jóságról, légyszives. Nem rezgőkörről van szó. Transzformátor esetén szórási reaktanciáról, csatolási tényezőről, kölcsönös M induktivitásról beszélhetünk az alábbi definíció alapján:
Kérdéseket eddigi egész életemben sohasem kerültem meg!!! Legfeljebb azt hiszem, hogy a másik fél megsértődne, ha helyette a nyilvánvaló következményekről is én vindikálnám a helyes úton való továbbgondolkozást. A tegnap leírtakbó következik: Kis ohmon biz csak nagy áram tud folyni - és ez az áttétel és trafóhatásfok szerint megjelenik a primereken is, ahol a több kohmos Raa helyett a rézveszteség lesz a munkaellenállás... Eredmény: A végcsövek katódjától függő iszonyatos anódáram, ami menetzárlatosra füstölheti a primertekercseket, miközben az anódok vörösizzásból átmennek narancssárgába, a segédrácsok belefehérednek, majd látványos szikraeső, katódkivezetés-leégés, hacsak nincs korrekt tápfeszültségoldali gyors olvadóbviztosíték. A nem kívánatos NAGY áramok mindig megteszik a magukét - tranyósoknál egyszerűen átömlesztik helyi villanyhegesztéssel a C-E átmenetet, gorombább tápoknál, biztosítás nélkül még el is gőzölögtetik - az a jobbik eset, mert akkor az egészen kisohmos végtranyó nem kapcsolja rá a hangszórót a bika tápegységre - mint egy akkumulátorra - és így az lehet, hogy esetleg megússza ezt az atrocitást. Ha még valami érdekel, nosza, írj!
Nem éppen kedves Locsemege, aki nem látja a fáktól az erdőt és a kockacukrot!
Az áramforrás kifejezés eddig még soha, senkinek sem jelentett aramgeneratort, mint ahogy a feszültségforrás elnevezés sincs köszönőviszonyban a feszültséggenerátor kifejezéssel! Ekkora képzavarra csak erős felindultságból elkövetett olthatatlan kötözködési viszketegség vezethetett, vagy pedig a magyar nyelv és az elektrofizika, elektrotechnika korantsem megalapozott ismerete. Ha már ennyi fölös idővel rendelkezel, főleg a saját érdekedben tedd meg azt, hogy inkább a legalapvetőbb fizikai szakirodalmakban és a magyar nyelvi értelmező szótárakban kupászkodsz egy nagyon keveset, mielőtt újra megkíséreled a lehetetlent a kákán mindenáron való csomókereséssel. Azt a szinte magától értetődő dolgot már csak a leggyengébbek kedvéért sem akartam tovább ragozni, hogy mi történik egy nagy belső ellenállású áramforrás tárlati üzemeltetésével, de legyen hát: A közel nulla ohm terhelőimpedancia a kimenőn - annak jóságától függően - legalább 90 %-os jósággal áttranszformálódik az anódkör(ök)be, amik pedig kohm nagyságrendű terheléshez vannak szokva, ezért így akkora áramot eresztenek át, amekkorát csak kibírnak a tekercshuzalok, az anód(ok) felizzásáig, szikraesőig, katódolvadásig bezárólag - hacsak nincs a tápegységben lelkiismeretesen méretezett, lehetőleg nem lomha olvadóbiztosító, hogy mindennek időbet útját állja. Ez igenis benne volt a válaszomban, és ha ezt nem láttad át, akkor a hiba nem az én készülékemben van. A kötözködéssel meg kéretik más egyéb, jobb híján csak erre fogékony közönséget megtisztelni, főleg, ha a fantázia nem képes besegíteni ahhoz, hogy mit is csinálhat egy szerencsétlen végcső, ha a számára létfontosságú munkaellenállást nagyságrendekkel lecsökkentik - és az jó közelítéssel aközel a nullához tart!!!
Koszi a szakszeru valaszt. A lenyeg azonban kimarad. Mi tortenik, teszem fel egy B osztalyu 50W- os (2xEL34) csoves erositovel abban az esetben amikor a mimeno trafo valamilyen ok miatt rovidre zarodik?? Tortenik e valami a csovekkel vagy a kimeno trafoval abban az esetben ha nincs vedelem?
Ugye azt írtad, áramforrás. Az áramforrás pedig definíció szerint nem más, mint az ideális áramgenerátor, melynek belső ellenállása végtelen. Éppen az általad írt képzavarra igyekeztem felhívni a figyelmet.
A tranzisztor munkaponti linearizálás szerinti modell alapján is a tranzisztor egy áramvezérelt áramgenerátor, lásd h-paraméteres helyettesítés. Itt a kimeneti vezetés a h22 paraméter. Persze nem álszenteskedek, hiszen egy végfokban ennek semmi jelentősége, több okból is. Ezek közül az egyik, és legfontosabb, hogy a feszültség visszacsatolással feszültséggenerátoros, azaz közel nulla impedanciájú kimenetet hozunk létre.
Tehát csak azt tettem szóvá, hogy ha kis kimeneti impedanciájú eszközt említesz, akkor a feszültségforrás, feszültséggenerátor kifejezések használata helyes, nem pedig az áramforrás, vagy áramgenerátor.
Tényleg zavar van az erdődben! Vagy nem tudod, hogy mi az a belső ellenállás, vagy nem tudod, hogy mi az a végtelen... mert ezt a kettőt egyidőben tranzisztoros végfokokra alkalmazni - tökkh-életesch kéépzavarr!!!
Kis belső ellenállású áramforrásra (a tranyós végfokot tekintjük most annak) a hangszóró(kör) RÖVIDZÁRLATA vagy a nagyon alacsony terhelőimpedancia (1-2 Ohm, pl. több kisohmos hangszóró párhuzamos kapcsolásával "érhető" el...) okoz akkora csúcsáramokat kivezérelve, ami a kollektor-emitter átmenetet átolvasztja zárlatba, így az azonnal tönkremegy, ráadásul ha a kimenet galvanikus, mint a legtöbb esetben, akkor a kimenetre jutó teljes tápfeszültség többnyire sikeresen leégeti az erősítőnél sokkal értékesebb hangszóró(k) lengőtekercseit is - hacsak nincs beleépítve korrekt, gyors elektronikus zárlatvédelem, ami a kimenőáramot a kivehető maximális teljesítmény és a végtranyók tipusának megfelelően még időben, biztonságos szintre korlátozza! Nagy belső ellenállású áramforrásra (a csöves, főleg a pentódás végfokokra) a hangszóró(k) SZAKADÁSA jelent életveszélyt, mert a terhelés kivezérlés közbeni hirtelen mexűnésekor keletkező, Lenz-törvénye szerint ellenkező polaritású öni9ndukciós feszültség nagyságát SEMMI sem korlátozza, lévén, hogy a cső csak katód-anód irányban vezeti az elektronokat, az ellenkező irányú igen NAGY feszültség "záróirányban" éri, amire maga az elektroncső szakadást jelent - így a nagyfeszültség a végcső csőlábai, a csőfoglalat lábai, illetve a kimenőtrafó tekercsei között keresi meg a "legrövidebb" utat... Annyival jobb a helyzet a tranyósokénál, hogy a kimenőtrafó galvanikusan leválasztja a méregdrága hangsugárzóinkat, továbbá a nagyfeszültségű tápegység zárlati árama sem okozna közvetlen veszélyt a sokkal nagyobb üzemi áramokhoz "szokott" hangszóróknak. Ez ellen is léteznek már az ősidők óta nagyon jól működő védőkapcsolások, természetesen csöves elektronikával, csak nem terjedtek úgy el, mint a tranyós védelmek... Hogy miért? Talán a rosszul értelmezett üzletpolitika és a tömegtermelés a ludas, aminek "köszönhetően" mindenből a lehető legtöbbet kell eladni időegység alatt - hírnév, megbízhatóság, a "mundér" becsülete már régen nem számít...sajnos. Ha ez(ek) a védelmek közelebbről is érdekelnek, akkor vedd fel velem a kapcsolatot - szívesen segítek - az egész Fórumot viszont nem akarom kéretlenül untatni - de annak azért örülök, hogy végre megint megindult itt is valami mozgolódás 2003 óta...!!!... Üdv minden KI-nek!
Mi az igazsag abban, hogy ha egy csoves erosito kimenetet rovidre zarom a vegcsovek nem mennek tonkre? Valaki ugy megyarazta, hogy az attranszformalt inpedancia miatt a primer impedancia majdnem zero erteket mutat es igy a cso nem ad le telyesitmeny. A kimeno ugyan zummog de nem megy tonkre. Az mar mas eset amikor nagyobb impedanciat kotok a kimenetre vagy leszakad a terheles. Ilyenkor a primer impedancia nagyon meg no es az onindukcio miatt nagy feszultseg csucsok keletkeznek amelyek a vegcso vagy a komenotrafo tonkremenetelehez vezet. Valami 5let?
helló 4 keresek működő 4Zs1L, 2Zs27L csöveket, valamint működő Vsz-4,8 vibrátort és működő tranzisztoros vibrátort R-105D-be. Minden megoldás érdekel. Köszi a segítséget. A hummer@enternet.hu illetve a 06-209-846-301 az elérhetőségeim.
Lehetne filozni, hogy mi tortenik az arammal stb. Semmi sem mert csokken a kivezerelhetosege a csonek es marad a munkapont altal megszabott Ia0.
A = (5200 x 40000) / (5200 + 40000) x 0.0113 = 52 X 
Bekapcsolva egy kis ido utan amig a csovek bemelegedtek a helyi adora hangoltam. 
