A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
""Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban"
(Heinrich László: Isaac Newton A principiából és az optikából Levelek Richard Bentleyhez, Kriterion könyvkiadó Bukarest 1981, 188. oldal )
A "közvetítő" a gravitációs mező. De Newton még nem így nevezte.
Látni nem lehet, mert a látható fény hullámhossza jóval nagyobb. De itt most nem erről van szó, hanem elvi kérdésről. Vhetsz sok atomot egymás mellett.
Azért ez a kémeknek is nagy dilemmájuk lehet, hogy a megfigyelésük - bármilyen óvatosan és észrevétlenül csinálják is - befolyásolja az általuk megfigyelt eseményeket. Mert tegyük fel, hogy a macska csak akkor van a dobozban, amikor ők kukucskálnak. Viszont emiatt összeomlik az interferencia, összezagyválódik a dekoherencia. Viszont ha nem kukucskálnak titokban, olyankor a dobozban macska helyett orángután van.
"Hogy a frászban van ez ez egymillió kicsikrisztussal?"
Úgy, hogy ebben nem Mach-nak volt igaza, hanem Lenin-nek . Ha valami nem látható, közvetlenül nem érzékelhető, attól még létezhet. Mach az atomok létezésében sem hitt, mert senki sem látott még az ő korában atomot.
Az empirizmus haladó (pozitív) volt akkor, amikor a vallást leválasztotta a tudományról, de amikor később kizárólagossá tette a közvetlen tapasztalat szerepét, akkor már akadályozóvá (negatívvá) vált.
Ettől persze Ernst Mach egy igazi nagysága volt a fizikának. Ma is nagyobb megbecsülést érdemelne, de mivel nem esett hasra a relativitáselmélet előtt, ezért mellőzik.
Ami az ábrádon a másik pólus, az a gravitációs mezőnél a másik test. Szóval pontosan ugyan az a helyzet. Mégis azt mondod, hogy elektromos mező létezik, de gravitációs mező nem.
"Egy töltött fémgömbre ráteszed a kezed, akkor az égnek álló hajad kimutatja."
És amíg nem teszed rá a kezed, és nem áll égnek a hajad, addig honnan tudod, hogy van elektromos mező? Sehonnan. Látod az elektromos mezőt? Nem. És szerinted mégis van.
A mágneses mezőről ezt írtad:
"A mágneses erőtér egy zárt erőtér, amely míg nem lép kölcsönhatásba mással, addig saját magával áll kölcsönhatásban, lévén hogy az erőtér két pólus kölcsönhatásából áll."
A töltött fémgömbre esetében hol van a másik pólus? Tehát a mágneses indoklásod sem áll, mert a töltött fémgömb esetén nincs két pólus. Itt a magyarázatod megbukott, úgy gondolom.
Ugyanis töltött fémgömbnél éppen ugyanaz a helyzet, mint a gravitációs mező esetében.
Ha az egypólusú töltött félgömbnek van elektromos mezeje, (amit még szintén senki sem látott), akkor egy magányos égitestnek is ugyanúgy lehet gravitációs mezeje. És szerintem van is.
Azért fogadj meg egy jó tanácsot! Amíg a fizika törvényeivel vagy az elektromos és mágneses mezők analógjára nem tudod megfoghatóvá tenni a gravitációs meződet, addig hanyagold a használatát!
Tehát ott tartunk, hogy mágneses mező és elektromos mező létezik. Érdekes módon ebben még egyet is értünk. ;)
De szerinted gravitációs mező nem létezik.
Szerintem meg mind a három létezik, sőt még kapcsolat is van közöttük. De azt javaslom, hogy ezen most nem vitatkozzunk, mert te sem tudod bebizonyítani, hogy gr. mező nem létezik, és én sem tudom bebizonyítani, hogy létezik, ezért ez meddő vita lenne.
