A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Na most az a kérdés, hogy mindig ott vannak az erővonalak, vagy pedig csak akkor, amikor odateszem a próbatestet?"
Igen, ez a kérdés. Én azt mondom, hogy mindig ott vannak, mindenütt a test körül, de ha nincs másik test a közelben, akkor nincs erőhatás, mert nem tud mire hatni a mező. De mivel az égitestek a valóságban nem magányosak, így gyakorlatilag mindig van valamekkora erőhatás.
A vita további tárgya, hogy az erővonalak mindenütt ott vannak-e a test körül, vagy csak a két testet összekötő "csonka kúpban". Szerintem mindenütt ott vannak.
Külön kérdés, hogy a hatás azonnali-e. Szerintem nem. A hatás sebessége véges, mert a mezőn keresztül közelhatással működik. De a sebességét egyelőre nem tudjuk. Egyesek szerint a gravitációs hatás fénysebességű, mások szerint sokkal gyorsabb.
Én nem látom az okát, hogy miért lenne éppen fénysebességű. Gyula viszont esküszik rá.
A színtöltésnek nincs abszolút töltése, csak relatív. Viszonylagos.
Csak azt "tudjuk" (azaz inkább tudni véljük), hogy két egymáshoz közeli színtöltés mit csinál.
Az egymástól távoli színtöltések esetén jön a hókusz-pókusz a párhuzamos eltolással és a vektorpotenciállal.
Ráadásul még rotációja is lehet a potenciálnak. Nagyon nyakatekert.
(Gyula érti ezt, csak nem hisz benne. A három különböző színtöltésben.)
Na de a két fajta töltés (+/-) esetén ugyanez a gubanc miért nincs meg?
Két egymáshoz közeli pozitív töltés taszítja egymást. De olyat még nem tapasztaltak, hogy a párhuzamos eltolás miatt az egyik pozitív töltés taszajtás helyett vonzotta volna a másik pozitív töltést.
Csak az egyazon lokalitás közelében lévő töltések viselkednek a közvetlen előírás szerint.
Az egymástól távol lévő töltéseket a vektorpotenciál mezőben parallel transzportálva effektív töltéskonjunkció is eredményeződhet. Vagyis ami közelről taszajtja egymást, az távolról már vonzásként is felléphet a megfelelően felsrófolt vektorpotenciál miatt. Ha elsőre nem értitek, fussatok neki harmadszor is.
Csak az erővonalrendszer olyan, mint kétféle töltés esetében, a mágneseknél és a villamos töltéseknél taszításkor. Mert csak egyféle gravitációs töltés van.
"Milyen a pályája miközben lökdösi 1014/sec-kel a fényközeget és még kering is a nonszensz atommag körül?" Ellipszis.
"Az egyszer meglökött fényközeg hogy marad egy helyben, mert ha nem maradna, akkor hogyan lehetne rátenni a 1014Hz-et? Ha meg egy helyben marad. akkor hogyan terjed a rezgés?"
Hullámként terjed a rezgés. De nem mechanikai, hanem elektromágneses hullámként.
"Mármint hogy mit csinál amikor nincs megrezegtetve? " Mindig rezeg.
"Hol van ilyenkor az elektromágnesessége?" Az elektromos és a mágneses mező periodikusan változik benne. Felépül-leépül.
Ugyanis az elektron nem magából sugározza ki a fényt, hanem megrezegteti a körülötte lévő fényközeget. A fény hullámhossza a rezegtetés gyorsaságától függ, nem az elektron méretétől.
Mitől rázkódik az elektronod? Milyen a pályája miközben lökdösi 1014/sec-kel a fényközeget és még kering is a nonszensz atommag körül? Az egyszer meglökött fényközeg hogy marad egy helyben, mert ha nem maradna, akkor hogyan lehetne rátenni a 1014Hz-et? Ha meg egy helyben marad. akkor hogyan terjed a rezgés? Miből áll a fényközeged? Mármint hogy mit csinál amikor nincs megrezegtetve? Hol van ilyenkor az elektromágnesessége?
"Modern fizikusék szerint az elektron 10-15méter átmérőjű és egy nálánál 8 nagyságrenddel nagyobb hullámot sugároz ki magából. Ez tudod mi? A kretének 8. csodája."
A Szuperfizikában ez nem csoda. Ugyanis az elektron nem magából sugározza ki a fényt, hanem megrezegteti a körülötte lévő fényközeget. A fény hullámhossza a rezegtetés gyorsaságától függ, nem az elektron méretétől.
A Szuperfizika egyik alapja, hogy a gravitációt mezőként képzeli el, amelyet a korpuszkuláris anyag (testek, égitestek) hoznak létre maguk körül.
Tehát az anyagnak két formája van:
1. a korpuszkuláris (részecskékből álló) anyag
2. a fizikai mező.
A korpuszkuláris anyag a gáz, a folyékony és szilárd halmazállapotú anyag, de ide tartozik a proton, neutron stb. is. A mező az anyag egyik sajátos formája. A mező nem látható, nem tapintható, de minden pontban mérhető erőssége és iránya van. A mező erőhatás révén kerül kölcsönhatásba a korpuszkáláris anyaggal. Az elektromosan töltött testeket az elektromos mező, a mágneseket a mágneses mező veszi körül, a tömeggel rendelkező testeket pedig a gravitációs mező.
A gravitációs mező forrásai (töltései) a tömeggel rendelkező testek. Egyik jellemzője, hogy egypólusú. Vagyis nincs két pólus, mint a mágneseknél és nincs kétféle töltés sem, mint az elektromos töltéseknél. (Ez Gyulának nem fog tetszeni).
A 3 mező nagyon hasonlít egymásra. Ez akkor a legfeltűnőbb, ha két azonos villamos, mágneses és gravitációs töltés mezejét hasonlítjuk össze. Ezt mutatja az ábra:
Modern fizikusék szerint az elektron 10-15méter átmérőjű és egy nálánál 8 nagyságrenddel nagyobb hullámot sugároz ki magából. Ez tudod mi? A kretének 8. csodája.
""Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban"
(Heinrich László: Isaac Newton A principiából és az optikából Levelek Richard Bentleyhez, Kriterion könyvkiadó Bukarest 1981, 188. oldal )
A "közvetítő" a gravitációs mező. De Newton még nem így nevezte.
