a kiállítás itt volt Belgiumban, Genk-ben. A múlt hétvégén. Érdekes módon nagyon sok óriásuszkár volt. De nagyon tetszett, legeltettem a szememet, simogattam, ujjongtam mint egy kisgyerek. Férjem ilyenkor olyan érdekes mosollyal az arcán néz;)))) Pedig ö is szereti az ebeket, de tán nem annyira hangosan, mint én;)
Én félévente szoktam csak féreghajtatni, az remélem nem olyan nagy gond?
Mi emberek sem vagyunk egyformák. Szerintem az uszik pedig mind külön egyéniségek. Neked is biztos vannak ideges, rossz napjaid, amikor úgy gondolod minden ellened van és teszel olyat amit nem kellene. Hát szerintem velük is ez van. Nálunk is volt függöny az ablakon, de amikor elmentünk otthonról ott tudott csak utánunk nézni és zavarta - hát leszaggatta. A szobaablakon is volt szúnyogháló rájött, hogy nem az nem akadály, hát kikaparta és ott jött utánunk. Ha jól megfigyeled a rosszaságok akkor történnek leginkább, ha úgy érzi, hogy ellene a világ és a gazdimat akarom érzés tör rá. A könyvekben a leírások mind igazak és hosszú távon be is jönnek, de nem kell elfelejteni, hogy az uszik azért nem olvassák.
Ahogy nincs a világon tökéletes ember, nincs tökéletes kutya sem. Csinálnak rosszaságokat, viszont cserébe annyi, de annyi szeretetet tunak adni és még sorolhatnám azt a sok apróságot, amitől elolvadok, ha csak rám néz az én Dollym. Én azt mondom, nyugodtan vegyél uszkárt, ha megfelelő nevelést, törődést kap, nem fog csalódást okozni. Könnyen nevelhető, tanítható még idősebb korában is. Az én kutyám pl soha életében nem szedett szét semmit, (csak kicsi korában egy ágy végét) soha nem piszkított be a lakásba a szobatisztasága óta, csak annyi, hogy széjjel van kényeztetve és néha elszalad vele a ló a morgás és kisebb harapás terén, de az a mi hibánk. Mentségünk, hogy első kutya. De az uszkár egy isteni fajta! :)
Azért nem kell ám megijedni, és azt hinni, hogy az uszkárok rongálógépek:))))) Minden kutyus egy egyéniség, egyik nyugodtabb a másik nem. Az is sokat számít, hogy egyedül nö-e fel, vagy már van mellette egy másik kutya. Az én Kokom nem rongált annyit pl. mint az anyja. Szobatisztaságra szokás is változó, ki elöbb, ki késöbb tanulja meg, szintén sok mindentöl függ.
Csak az uszkárt nagyon könnyü "elrontani", mert egy gyönyörüséges, hízelgös, rafinált kis eb:))))))))) Csak nézd meg Kalema, vagy Tina kölykeit;) Hát lehet nekik ellenálni????;)
Az én uszkárjaim pedig már ritkábban csinálnak rosszaságot, ami ugye nem mindig egyenlö a károkozással. De ha már kicsit nyugisabbak, akkor meg vagyok ijedve, hátha valami bajuk van;) Pepe még most is pörög ebben a hülye melegben:)))
Nagyon szeretem az uszkárokat, a jövőben akarok is egyet a retrieverem mellé. Elolvastam minden uszibemutatót, és nagyon boldog voltam, mert mindenhol csak jót írnak róla! De nagyon elszomorodtam, amikor olvastam ezt az oldalt, és írtátok, hogy milyen rosszaságokat csinál az uszkárotok. Az én kutyusomnak is volt csepp a pohárban, de azért ennyi nem. Mit csináljak?
ja, akartam még írni, sajna a 15-ös faktor már nem sokat véd... jómagam szinte már nem is megyek napra, de így is minden reggel napkrémmel kezdek, 30-as faktorral... amúgy sem vagyok egy napimádó, úgyhogy nem esik nehezemre megfosztani magam a napon aszalódás örömeitöl...
A kutyákat sem nagyon szoktam vinni strandra. Még régebben párszor, de hát egyrészt alig lehetett árnyékos részt találni (ugye mindenki azért oda igyekszik), meg aztán árnyékban is rohadt meleg volt nekik. A tömegröl már ne is beszéljek. Szóval engem is megvisel, nemhogy egy csöpp kutyát. Akkor már jobb, ha itthon hüsiznek, és pancsolni a kertben is lehet egy kis medencében...
igen, én is egyszer olvastam valahol, hogy egy hattyú egy magyar vizsla koponyáját törte be a csörével... pedig aztán az nem is egy kiskutya:/
szóval vigyázni az ilyen nagy madarakkal...
minket meg még régebben egy kakas kergetett meg. Pontosabban elöször Pepe kergette a tyúkjait (mármint ugye a kakasét), utána meg futottunk, mert a marha nagy kakas kergetett minket:))))))))) azóta körülnézek, ha tyúkokat látok;)
New York-ban a Central parkban is vannak tavak. Történt, hogy egy neves divattervező név szerint Donna Karan sétált a kutyijával, arra nem emléxem milyen márkájú volt, valami kistestű. dobálta a labdát a vizbe, a kutyi kihozta. De a hattyú meg zaklatásnak vette a dolgot és a vizben megölte szegény kutyit. Volt nagy sajtóvisszhangja.
Szal csak óvatosan, mert a hattyúk agresszivek.
Mmindenki jól van? Irány a strand. Hétvégén a családi nyaralóban hagytuk Jeremi-t, mi meg kivágtattunk a strandra, pár óra alatt a 15-ös faktoros napkrém mellett szénné égtem, irány vissza, szegénykém rendberakta a függönyöket rendesen... Valamelyik engedett, azt csak lerángatta a karnisról, amelyik nem engedett az szakadt... Biztos az új helyen bepánikolt.
na, most már megnéztem a kis cetlit, amit az oltásnál ragasztanak a könyvbe... az egyik egy Novibac DHPPI a másik meg egy Novibac Lepto elnevezésü. Valszeg akkor ez utóbbi véd ez ellen a leptospirosis (már ha jól írom) ellen, amire rákerestünk... Jól umbuldálok Spillo?
és még rakok akkor pár képet a kiállításról:
Szépek, nem? :)))))))))
na, az uszkárokból kifogytam, legközelebb még teszek fel pár szép német dogot, meg még ami tetszett;)
Tegnap este elmentünk Dunavarsányba a bányatóhoz. No ott bizonyította Szotyi, hogy a vizi vadászösztöne a helyén van. Először a dobált kavicsok után érdeklődött, de utána észrevette, hogy jön felénk 6 hattyú. Felvette a támadóálást és nem hátrált, pedig az egyik igencsak fenyegette őt. Minden esetre némi segítséggel és nagy bíztatások közepette közösen elzavartuk a madarakat. Olyan büszke volt magára, hogy az csak na.
Aztán szépen leültünk a parton ahol a sógorom, meg a barátja pecázott.
A Szotyi teljesen fel volt villanyozódva, minden idegszála megfeszült úgy figyelte a környező zajokat. Mi dumáltunk, aztán már csak arra lettünk figyelmesek, hogy a kutyim nekilendül borítva és gubancolva a mellettünk lévő horgászfelszerelést. A kiváltó ok egy vizicsirke féle volt, aki addig észrevétlenül úszkált, majd hirtelen felröppent. Az én drágaságom meg úgy gondolta, hogy meg kell szerezni, ezért jóformán majdnem megtanult repülni is.
Hát ilyen jó kis esténk volt tegnap. A kutty alig akart a kocsiba beszálni annyira tetszett neki ez a hely. Aztán hazafele odabújt hozzám és végig aludta az utat.
Új bejelentenivalóm van: Barátkozunk a szomszéd négy éves (egyébként gyönyörű, kedves) kislánnyal. Tegnap találkoztak először, Tami akkor még kicsit tartott a hirtelen mozdulataitól, de hamar összebarátkoztak, méghozzá rettenetesen, már a gyerekszoba hempergő szőnyegéről is volt szerencséje kuttyomnak tévét nézni... Ketten együtt aztán végképp mindenkit levesznek a lábukról! :))) A lépcsőn futkorászva is mindig ugyanott botlanak meg, mint az ikrek, csak az egyik kutya, a másik ember... :D Látnotok kellene! Na persze mostmár ha Tami meghallja, hogy Flóra a lépcsőházban van, akkor sürgősen pisilnie kell menni! Kis mocsok! :)))
A Leptospira canicola baktérium (melynek fõ hordozója a kutya) ritkán okoz rendellenességet az embernél, de a Weil-betegséget okozó Leptospira icterohaemorrhagiae sokkal általánosabban fordul elõ. Ennek a baktériumnak a fõ hordozója a patkány, ezért gyakorlatilag lehetetlen, hogy bármelyik ország mentes legyen ettõl a fertõzésrõl. A kutyákba kerülve a leptospirosist okozó baktérium az importált kutyák révén is elterjesztheti a fertõzést egyik országból a másikba. A Leptospirosis icterohaemorrhagiae kellemetlen betegséget okoz mind a kutyánál, mind az embernél. A kutya harapásán kívül a fertõzött vizelet is átviheti az organizmust. A Leptospira baktériumok hosszú ideig életképesek maradnak a vízben és a bõrön keresztül (különösen a sérült bõrön át) jutnak a szervezetbe és fertõzhetik az embert és a kutyát is, ha fertõzött kutya vagy patkány vizeletet tartalmazó tóban vagy folyóban fürdenek. Mindkét organizmus lázat, étvágytalanságot, hányást, hasmenést, súlyos esetben hasi fájdalmakat okoz, sõt halállal is végzõdhet. A Leptospira icterohaemorrhagiae fertõzéskor gyakran sárgaság is kifejlõdik, pontszerûvérzések jelentkeznek a szem körül és a szájban.
Hollandiában 1289 kutya vizsgálata során 92-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiae szerotípust, míg 30-nál a Leptospira canicolát. Az L. icterohaemorrhagiae fertõzés legmagasabb volt még éretlen kutyáknál úgy a nõstények, mint a kanok esetében. Legmagasabb fertõzés elõfordulást mutattak ki Hollandia nyugati részén az õrzõ és vadászkutyáknál. Csehországban 1984 telén a vizsgált katona-kutyák 31%-a, nyáron 49%-a leptospirosis pozitív volt. Görögországi vizsgálatok szerint a látszólagosan egészséges kutyák 51%-a (132-bõl 67) volt leptospirosis pozitív. Zágráb és környékén végzett vizsgálatok szerint 30 kutyából 22-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiaet. Angliában a vizsgált hat Leptospira canicola fertõzött kutyával érintkezõ embernél öt esetben mutatták ki a fertõzés átvitelét. Németországban végzett kísérletek szerint a Leptospira canicola és a Leptospira icterohaemorrhagiae fertõzés mind a vérrel, mind a vizelettel átvihetõ az emberre.
Köszi az infót. Igazából én sem rajongok a pocsolyás ötleteiért, és vissza is tartom amennyire csak lehet. De mi ez a WEIL betegség? Lehet, hogy nagyon tudatlan vagyok, de még nem hallottam róla. Milyen tünetei vannak?
Akkor ez ez genetika, csak valamelyik usziban jobban, valamelyikben kevésbé erősen! :) Felőlem jöhetnek a képek minden mennyiségben, nekem tetszenek nagyon, nem tudok betelni velük és jöhet másfajta is!! :)
Arról én is olvastam egyébként, hogy vizivadászatra használták az uszikat, és hogy onnan ered a "pompom"-os nyírás, hogy védjék a fontosabb szerveket, mint pl a vese. Ezért is gondoltam, hogy a víznek a szeretete esetleg már a génjeikben van.
Most elképzeltem hogy mekkora pancsikolást tudna csapni egy csomó vízimádó uszi! Ajajj! :)
Nem akarok itt okoskodni, de mivel pont tegnap olvastam erröl az itteni magazinban: szóval az ilyen tócs, pocsolyaszerü kisebb állóvizekkel vigyázni kell, mert lehetséges, hogy fertözöttek egy bizonyos WEIL betegséggel. Még azt is írják, hogy figyeljünk oda, ha a kutya úszik, van-e a vízben elhullott madár, vagy hal. Ilyenkor nemigazán ajánlott benne fürdetni, inni meg abszolút nem szabad hagyni.
részünkröl megosztott a dolog, ami a vizet illeti: Koko imádja a vizet, azonnal bele is veti magát ha teheti, úszik mint a hal. Pepike finnyásabb, térdig belemegy ha kell, de tovább nem. Úszik is ha nagyon muszáj;) Szóval Pepe magától nem megy a vízbe, az tuti.
Tavaly töltöttünk egy hétvégét a cseheknél, aranyos kis vizimalom volt a közelben. Gyönyörü tiszta vízzel, hol mélyebb, hol sekélyebb. Na, a Koko biztos egy óra hosszát ellubickolt benne, úszott árral szemben is, alábukott mint a kacsa, kereste a kavicskákat, amit dobáltunk:)))) Pepe meg csak tocsogott a térdig érö vízben, hiába dobáltuk neki a kavicsokat, mélyebbre nem ment... érdekes...
én is nyírok a héten megint, mert Koko alig lát már;)
a beígért képekböl pedig itt egy kis ízelítö:
Szóval: BELGIUM, GENK Nemzetközi kutyakiállítás:
egyenlöre ennyi, aztán még teszek fel, ha tetszik;) .... vannak aranyos képek is, nem csak uszkárokról;)
Az enyém egy igazi kismalac. Ami kristálytiszta átlátszó gusztusos víz, attól irtózik, viszont ami mocsaras, zavaros, vagy benőtte a békalencse, attól alig lehet elvonszolni. Amit nagyon szeret az a kerti tavunk amit most építettünk. Abba szokott belemenni úszni, persze csak akkor, ha nem vagyunk ott, hiszen ez neki tiltott övezet a fólia miatt.
Én úgy olvastam, hogy igazából régen vadászatra tartották őket, méghozzá az elejtett állatok (viziszárnyas) vadász által nem megközelíthető csalitos, bokros, nádas helyekről kellett a vadat kihozniuk. Talán az oroszlánfazon pompomjai is azért vannak, hogy védjék a hidegvízben az izületeket, viszont a lenyírt lábakkal jól tud úszni.
Tényleg nagy itt most a csend, szerintem a meleg az oka, ilyenkor sokkal nyomottabbak az emberek is. Dollym is egész nap a csempén hűsöl az étkezőben az asztal alatt, alig lehet kicsalogatni az udvarra, még lustább ilyenkor, mint máskor. Én nem tudom hogy képes egész nap lustálkodni, bár szegény egyedül mit is csinálhatna. De a hétvégén meg mindig megyünk ki a keltire, és alig lehet visszatartani, hogy ne ugorjon a vízbe, egyszerűen imádja a vizet, egész nap fel van pörögve emiatt. Az a baj, ha beleugrik, hogy egyből úgyis a partra menne kifele, ahol tele van a talaj iszappal meg mindenféle gazzal. Annak csak én látnám kárát, úgyhogy a héten számíthat egy alaposabb nyírásra tőlem. :)
Én arra lennék kíváncsi, hogy a ti kutyáitok hogy állnak a vízzel? A víz szeretete a génjeikben van, vagy ez "személyenként" változik?
tényleg kicsit leült a topic, de majd lassacskán visszaszivárgunk;)
Tami nagyon aranyos a vizes kis fejével:)))))))))) Én is fürdetek majd a héten, mert elég porosak az ebek. Gondolom most kivételesen díjazni fogják ebben a nagy melegben. Pepi estére teljesen kiterül, Koko meg a nap nagy részét a kanapé mögött tölti a hüvös csempén:)
a Ti ebecskéitek hogy viselik a meleget????
Tina!Lehet, hogy jó ötlet lenne egy kiskutya a Boni mellé. De nem akarjátok megtartani az egyik kölykét? Ha jól emlékszem, van még egy eladó, ugye?
Elutazás elött megkaptuk mi is az idei oltásokat. Tudtátok, hogy most már a veszettség elleni három évente aktuális? Az évi koktélra azért el kell menni, de legalább a veszettségit nem kell minden évben. Az oltáskor is megbizonyosodtam, hogy jó doktorra váltuttunk, mert nagyon aranyosak voltak a kutyákkal. (Két doktornö) Kérés nélkül általános vizsgálat volt (gondolom mindenhol így kéne legyen), megnézték a mütétek helyét, érdeklödtek, súlyt mértek... minden bekerült a számítógépbe, és a kiskönyvbe. Ja, és a végén kaptak a kutyusok egy-egy kutyakekszet:)))) ... apropó mérés: valszeg a mi itthoni mérlegünk rossz, mert a doki digitálisával a Koko 8,6 kg, Pepe pedig 7,6 kg.
A mai nap folyamán teszek fel képeket a kiállításról (remélem lehet ilyesmit: mármint hogy tehetek fel más kutyájáról képet), nagyon szép uszkárok voltak, sok volt az óriásuszi. Volt egy nagyon szép barna. Aztán egy kicsi aprikot, róla van egy szuper képem, nagyon édes:)))))
És egy csomó más fajta, kicsi és nagy kutya volt még. Szuper volt. A német dogok lélegzetelállítóak voltak. (képek szintén jönnek majd)
Kerestem a magyar kutyusokat, de csak egy kuvaszt találtam, három puli volt benevezve, viszont öket sehol nem láttam, pedig biztos négyszer körbejártam a ringet.
Szóval kicsinyítek pár képet, és jelentkezem a nap folyamán...;)
Egyenlőre adunk esélyt a változásra, most azon töröm a fejem, hogy veszek egy blökit a Boni mellé, vmi más fajtát: Yorkit vagy Basenji-t, Bolonyészt:).....ki tudja de mindenképp lányt.
talán az a baja hogy sokat van egyesül, és ezért dacol velünk ilyen módon(?)
Új képeket holnap csinálok.
2 Kölyköt már elvittek, a 3.-at pénteken viszik.
1- nek még nincs gazdija:(
Ja uszis tali:
Szerintem vmi olyan helyen kéne talizni ahol nagy a "tér" meg sok a zöld.......
Pontosan nemtom.
Hogy mikor? Nos semmiképp ne ebbe a 30 fokba, szerintem...
