Btk. 85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni.
(2) A főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
Pl. az egyik cselekmény 2-8-ig, a másik 1-5 évig terjedő szabdságvesztés.
A kiszabható büntétés felső határa az első feltétel szerint 12 év, amásodik feltétel szerint 13 év, tehát max 12 év szabható ki.
Ha a kiszabható büntetés az egyik cselekmény esetében 2-8 év, a másik esetében max. 3 év, akkor az első feltétel szerint 12 év a második feltétel szerint 11 év, tehát 11 év már nem szabható ki, csak annál kevesebb.
A fenti szabályok szerint világos, hogy csak egy büntetés szabható ki, emiatt csak 1 életfogyt adható.
"Én egyébként úgy tudom, hogy az ittasság mindig súlyosbító körülmény volt, az hogy enyhítésként vették volna figyelembe csak nagyvárosi legenda."
Talán az idősebb kollégák el tudják dönteni a vitánkat. (Városi legenda viszont semmiképpen nem lehet - hisz én is falusi gyerekként értesültem róla:))
Én egyébként úgy tudom, hogy az ittasság mindig súlyosbító körülmény volt, az hogy enyhítésként vették volna figyelembe csak nagyvárosi legenda.
Természetesen ha önhibáján kívül részegedik le, vagy nem tud róla, hogy patologikus részegségben szenved, akkor az ittasság nem súlyosítja a büntetést, amennyiben annyira részeg volt, hogy nem tudta fölmérni azts em, hogy részeg.
Ha egyszerre tobb bcs elkovetek, par osszefugg egymassal, masok meg fuggetlenek, csak nagyabbol egy idoben tortent, akkor hogy alakul a buntetes? Igaz, hogy Amerikaban tisztan osszeadodik?
Érdekes, hogy hosszú ideig kifejezetten enyhítő körülményként értékelték az "elkövetéskori alkoholos befolyásoltságot"
Mikor valtozott ez meg?
Biztos, hogy sulyosbito korulmeny? Jol sejtem, hogyha valahogy sikerul bebizonyitani, hogy tudta nelkul reszeg, pl. alvas kozbe a verebe juttattak, akkor mar enyhito?
Most meg azt hallottam, hogy ez a vezetes eleg specialis eset abban az ertelemben, hogy altalaban az alkoholos befolyasoltsag enyhito korulmeny. Kerdesem, ha valaki egy uzemi balesetet okoz, akkor szamit-e, hogy ittas?
"e mérlegelés során a bíróság figyelembe veszi az általad említett tényeket is"
Méghozzá az ittas vezetést súlyosbító körülményként - ha jól tudom. Érdekes, hogy hosszú ideig kifejezetten enyhítő körülményként értékelték az "elkövetéskori alkoholos befolyásoltságot" - mígnem valaki rájött, hogy a legtöbb elkövetőbe nem az ufók töltötték bele a féllityi szilvapálinkát.
mindkét kérdésedre ugyanaz a válasz:
a minősítés szempontjából ezek nem releváns körülmények, ám hogy a törvényi minimum és maximum között mennyi lesz a pontosan kiszabandó büntetés, az mérlegelés kérdése, és e mérlegelés során a bíróság figyelembe veszi az általad említett tényeket is
Ket kerdes.
1) Van ket halalos gazolas, amennyire lehet csak megegyeznek a korulmenyek kiveve, hogy az egyik esetbe a sofor ittas allapotban volt, es nagy valoszinuseggel e miatt gazolt.
Igaz-e, hogy ezt a korulmenyt (reszeg volt) egyszeruen figyelmen kivul hagyja a birosag, marmint az emberoles ugyben?
2) Ket emberoles esete kozott annyi a kulonbseg, hogy az egyik esetben az aldozat konyorgot a halalert, s ezt irasban is rogzitette (, mert gyogyithatatlanul halos beteg volt, s szenvedet a kintol), a masik esetben ilyenrol szo sincs.
Igaz-e, hogy ezt a korulmenyt figyelmen kivul hagyja a birosag?
(Az egyszerűsített határozat azért egyszerűsített, mert nem tartalmaz indokolástz. Egyszerűsített határozat csak akkor hozható, ha az eljárásban nincs ellenérdekű fél és a kérelemnek a hatóság helyt ad. Ilyenkor ugyanis fölösleges az indokolás.)
Na tessék! Csak emlegetnem kell a Hivatalt és meg is jelenik...
A telekügyem "végkifejlete":
A hivataltól megkaptam ez "Egyszerűsített Határozatot" melyben megtörtént a megvásárolt földterület tulajdoni jog bejegyzése :)
A dolog előzménye hogy az itt és Tőletek kapott tanácsok alapján írtam egy levelet a hivatalnak (had ne idézem az egészet) melyben felhívtam a figyelmüket tévedéseikre és újolag kértem a bejegyzést.
az özvegyi jog tulajdonos semmiféle nyilatkozatára nem volt szükség.
A hivatal erediteleg két dolgot kért:
1. egészítsük ki az önkormányzattal kötött, a földterületre vonatkozó adás-vételi szerződést a haszonélvező(k) aláírásával, valamint
2. a szerződés kiegészítésen szerepeljen az özvegyi jog (haszonélvező(k)) tulajdoni részarányára való utalás
Tanácsaitok alapján levelem lényege az volt (és amire felhívtam a hivatal figyelmét) hogy
A tulajdonjog bejegyzésnek automatikusnak kell lennie (ezt csak meghatározott feltételek mellett utasíthatja el a hivatal)
a szerződést kiegészítése nem szükséges mert
a. a haszonélvezők tulajdoni részarányára (0, vagyis nincs tulajdoni részarányuk) vonatkozó információ a hivatal birtokában van, igy azt jogszerütlenül követeli az ügyféltől
b. a szerződést a haszonélvező(k) aláírásával szükségtelen kiegészíteni mert az adás-vételre vonatkozó szerződés a nélkül is érvényes
vagyis nincs jogi akadálya a tulajdonjog bejegyzésének. (Az özvegyi jog/haszonélvezet az ingatlan bármely részére bejegyezhető és az nem lehet akadálya a tulajdonjog bejegyzésnek)
A fenti indokok alapján kértem a tulajdoni jog bejegyzést ami a ma megkapott határozatt szerint megtörtént.
Néhány dolog azért felötlött bennem:
1. vajon mi lett volna a „végkifejlet” ha nincsenek az itt jelenlévő jeles tanácsadóim? (Ismételten KÖSZÖNET mindenkinek a segítségért!)
2. a megkapott határozat egy „száraz” tulajdoni lap szerü, elég nehezen emészthető okirat. Vajon nehezére esne a hivatal képviselőinek ilyen esetben egy két-három mondatos megjegyzést, indoklást füzni a dologhoz? (Arról nem is beszélve hogy akár elnézést is kérhetnének az ügyféltől elkövetett tárgyi hibáik és az az által okozott „kellemetlenségek” miatt…Vajon a hivatalban nem emberek dolgoznak?)
3. úgy tünik a jogi diploma megléte nem feltétlen jelenti azt hogy az illető ért is a szakmához :( /többi laikus: vigyázzatok!!!/) (vagy legalább is a szóban forgó területhez. Miért mondom ezt? Mert 1. Az önkormányzat (eladó) jogtanácsosának fingja nem volt az egész ügyről, mikor a segítségét kértem annyit tanácsolt hogy forduljak ügyvédhez…2. A felkért ügyvéd 2 hónapig „dolgozott” az ügyön mindenféle látható eredmény nélkül! (Ahhh!) Mignem a megoldás a tanácsaitok alapján egy általam írt levél a hivatalnak…
Ezennel „lezártam” az ügyet.
Köszönet a tanácsokért, segítségért mindenkinek.
Szépjóestét!
Olvasgatlak ám benneteket azóta is. (a franc se gondolta volna hogy ezek a jogi ügyek még érdekesek is tudnak lenni!)
Szal a telekügyem még (mindig) vár a végkifejletre. Valszinüleg a földhivatal elment nyaralni, ezért nem kaptam még tőlük semmi válaszreakciót remekbe szabott :) levelemre.
OFF
Tényleg nem kekeckedni akarok, de az iagzán égbekiáltó hibád akor nem ez volt, és nem is ezen hördült fel igazán mindenki, ahnem azon, hogy totál öszsekeverted a a jogügyletben szereplő dologi és kötelmi jogot, az egyik érvénytelenésgét a másikra akartad vetíteni, és abszolút mellélőttél az ingatlanyilvántartási bejegyzés konstitutív hatályát illetően.
ON
Képzeld, ha a fiktív példánkbeli Anyuka keverte volna össze őket! Akkor lenne aztán igazán balhés az öröklés! :-)))
Na most, ha ezt súlyosbítod még egy kitagadásaal, egy a köteles részt figyelmen kívül hagyó végrendelettel és némi ági vagyonnal is, akkor áll fejre az egész.
Naná, hogy volt!. Csak a forrás nem az - egyébként tényleg - hiányos tudásom volt, hanem az, hogy elhittem valakinek (talán syllusnak), hogy a két földrészlet azonos tulajdonoshoz kerülése miatt a Földhivatalnak a változás bejegyzésével egyidejűleg egy helyrajzi szám alá kell vonnia a két ingatlant. A saját hozzájárulás ehhez még az volt, hogy nem tudtam, hogy a haszonélvezet nem csak az ingatlan egészére, hanem természetben kifejezett részére is fennálhat.
Röstellem, de mondd csak: "gyakorló" jogászok soha nem tévednek? Akkor miről szólnak azok a jogviták, ahol mindkét felet ügyvéd képviseli, vagy - horribile dictu - ahol mindkét fél maga is jogász?
Nem, a tévedésed nem, csak az, hogy azt a benyomást keltetted, mintha megalapozott véleményt adnál, miközben nem néztél rendesen utána a dolgoknak.
Na, de tényleg fátylat rá!
Abban pedig igazad van, hogy gyakorló jogász is mondhat hülyeségeket, ill. joghallgatónak is lehet igaza gyakorló jogásszal szemben, úgyhogy tényleg nem volt fair tőlem, hogy ezt előhoztam.
Hát, köszönöm avédelmet, közben én is hasonlólakt írtam:))
Annyit még a jogi illetve a jogon kívüli tévedésekről egy tényállás esetében általában, hogy míg valaki mondjuk egy tényben téved, azt a laikus is észreveheti, és az egyébként helyesen megválasztott jogi szabályt aztán a helyes tényekre alkalmazni tudja, míg a fordított esteben a laikus csapdába kerül, hiszen nem képes a jogi szabály helyességét ellenőrizni. Ettől függetlenül, nyilván mindenre oda kell figyelni, bár a az adott kérdés kifejezetten beugratós volt.
