" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
de nekem nincs kiwim, nem is értek hozzá, ugyhogy én elhiszem amit mondasz. Nem ellentmondás miatt linkeltem hanem mert a fő felépités gondolom helyes és logikus.
Hát, izé, hát bisztos, ha az ómáva' meg lehet érle'ni a kivit, hát izé, akkó bisztos a kivive' is az ómát..., gondulom én. Mer' az óma kibocsájt valami francot, ami a kivinek jó, akkó csak kibocsájt a kivi is valami izét, ami jó az ómának...:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Egy másik észrevételem (még több egyéb mellett), hogy én "k(hr)eászio' dün pe(hr)golá" esetére egyáltalán nem tanácsolnám a "kád(hr)ilázs metalíkö"-t, mert abba a vesszők belecsavarodnak, lehetetlenné válik a metszés és a gyümölcs szedése is nehézkes. Minél szabadabb teret kell adni a vesszők fejlődéséhez, mert mihelyt valamilyen akadályt találnak, arra azonnal ráfonódnak és megszűnnek leendő termővesszőnek lenni.
Hát ugye az a helyzet, hogy az a bizonyos (nagyon ritkán valóban) "öntermő" kivi az "elégséges hermafroditizmus" esetét valósítja meg, de nem rajta lévő külön hímivarú és külön nőivarú virágokkal, hanem olyan "nőivarúakkal" amelyeknek a portokjában megtermékenyítőképes pollen van.
A nőivarú kivi virága és a hímivarú kivi virága közt ugyanis az a különbség, hogy egyiknél a hímivarszerv csökevényes, a másiknál a nőivarszerv. Ez a nőivarú esetében morfológiailag öntermékenységre utaló jelleget takar, mivel a portokok és a bibe is egyaránt fejlettnek látszik. Az öntermékeny változatnál funkcionál is a hímivarszerv, de annak ellenére, hogy a pollen "helyben" van, a termések mérete egyenlőtlen, zömmel kicsi, ami elégtelen megtermékenyülésre utal.
Sőt fordítva is elhelyezhető, de akkor már nincs szükség az akasztó részre sem, de ebben az esetben nagyon feszíti a hegesztett háló azon felső vízszintes pálcáját amelyiken az elem derékszögű része átfordul.
Uramatyám! Akkor el sem tudom képzelni hogy hány példány van! Meg lehet valahol tekinteni a fajtaleírásukat, gondolok itt a levél alakjára, érési időre, fagytűrésre? Amennyiben csináltál rendszerezést.
Egyszerűen ráakasztanám a hegesztett hálóra, de megfelelő méretezéssel alulról áttolva. majd visszafelé fordítva feszesen be is fűzhető esetleg a helyére.
