Köszönöm a segítséget, úgy döntöttem, Manilából Puerto Princesába átrepülök, eltöltök ott egy kis pihenést, aztán majd vissza. Mégis csak azt mondják, a legszebb strandok ott vannak! :D
Nem tudom, hogy más felfigyelt-e erre a jelenségre az országban, de szerintem nagyon érdekes:
Sok helyen az utunk során találtam magyar vonatkozású ételt az étlapon. Ilyeneket például, hogy "Hungarian pizza", ezt pl. Dumaguetében láttam. Az érdekes az az, hogy helyi étteremben volt ez, ahol a specialitás a lechon volt, nem pedig nyugati kaják, és semmi egyéb országra utalást nem találtam. Pl. a hungarian pizzán kívül az egyéb "klasszikus" pizzák voltak, úgy mint "Margherita", "Mushroom", stb, nem pedig országokról elnevezett pizzák.
Ezen kívül El Nidóban egy étteremben (szintén helyi, olyan kajákkal, mint Bulalo, Kinilaw, stb.) láttam "Hungarian sizzling"-et. Itt nagyon furdalt a kíváncsiság, és megkérdeztem, hogy ez mit takar, miért hungarian?
Nem tudták megmondani (a felszolgáló), azt sem, hogy milyen alapanyag van benne.
Ezen kívül láttam hungarian burgert (Coronban) egy hamburgeresnél, ahol szintén alap elnevezések voltak, úgy mint double burger, cheese burger, stb, és hungarian burger.
Bocsi, kicsit el voltam tűnve, de most befefejezném a beszámolót:
Szóval Puerto Princesából éjszakai busszal mentünk El Nidóba (380 peso/fő), így végülis spóroltunk egy éjszaka szállást, bár utólag kiderült, hogy ez kényelmetlenebb megoldás, mint napközben érkezni és valahol aludni. És nem is a buszúttal volt gond (bár tény, hogy az utak igen rosszak, rázkódik végig), túléltünk már 24 órát buszon ülve Laoszban, hanem, hogy az eredetileg számolt 7 óra helyett kb 5 óra alatt El Nidóba értünk. Ez annyit jelentett, hogy a tervezett hajnali 5-ös érkezés helyett hajnali 3-kor már El Nidóban voltunk. És kb senki nem volt ébren úgy hajnali 6-7-ig, szóval mi aludtunk egyet a parton, a csillagok alatt. Feelinges volt, csak kicsit hideg. El Nidóban nem volt nehéz szállást találni, mi a Netibo pension-ban szálltunk meg, ez volt az egyik legolcsóbb szállásunk az út során, 400 peso/szoba (igaz, közös zuhanyzóval).
El Nido összességében nagyon jó volt, bár az időjárással kicsit megjártuk. Összesen két túrát csináltunk (tour A és tour C), az árak tényleg jócskán felmentek, 1000 peso alá senki nem megy egyik túra esetében sem. Az első túrán (A) nagyon jó időnk volt, a túra nagyon szuper volt, a másodiknál viszont kb. végig szakadt az eső, illetve hatalmasak voltak a hullámok is. Slusszpoénként a visszaúton leállt a hajónk motorja, és kb 20 percig tartott újraindítani. Alapvetően nem volt vészhelyzet, de jócskán dobálták a hullámok a hajót, szóval mindenki kibírta röhögés nélkül. Utolsó napunkon is végig szakadt az eső, a szállásunk előtt lévő utcán bokáig ért a víz.
Amit szeretnék kiemelni El Nidóval kapcsolatban, az a Las Cabanas nevű strand, ezt ajánlom mindenkinek felkeresni. A sznorkeling nem túl jó, viszont a strand maga gyönyörű, viszonylag kevés turistával. Sőt, mi erről a strandról elsétáltunk távolabb, kb fél órát sétáltunk teljesen kietlen strandokon. Volt 1-2 beach resort, pl a Lonely Planetben is szereplő Dolarog Beach Resort, viszont 1 cseh páron kívül senki missal nem találkoztunk. Ez hihetetlen volt, belegondolva, hogy El Nidóban rengeteg a turista, mégis kevesen veszik azt a kis fáradtságot (kb. 20-25 perc triciklivel), hogy elnézzenek ide, pedig össze sem lehet hasonlítani El Nido strandjával.
Szóval El Nido jó volt, bár az időjárás kicsit keresztbetett nekünk, de a szigetvilág El Nido körül tényleg gyönyörű.
El Nidóból hajóval mentünk Coronba. Sok különféle leírást lehet erről találni a neten, egy viszont közös: senki nincs túl jó véleménnyel erről az útról. Nekünk sem tetszett, viszont a repüléshez képest olcsó (1800 peso), és végülis túl lehet élni. Reggel 9 körül indultunk és délután 5 után futott be a hajónk Coron kikötőjébe. Életem leghosszabb hullámvasútja volt.
Coron nekem Apo mellett az út fénypontja volt. Itt tökéletes volt az időjárás, itt is két túrát csináltunk: az egyik az alap Coron island tour a Kayangan lake-kel, a másik pedig a Malcapuya island – Banana island – Bulog Dos szigeteket célzó túra. Banana islandnél kifejezetten jó a sznorkeling, milliónyi hal van (de tényleg), szerintem etetik őket. Anyagi megfontolásból nem mentünk több túrára, de megfogadtam, hogy ide még visszajövök. Merülni sajnos nem merültem, ide majd valószínűleg akkor fogok visszajönni, ha már advanced open water diver leszek, itt ugyanis a roncsok a fő attrakciók víz alatt. És bár némely roncsot lehet merülni open water diverként is, az talán mégsem az igazi, úgyhogy én ezt egyelőre elhalasztottam. De ide még biztosan visszatérek, egyrészt merülni, másrészt egyéb szigetekre túrázni, ugyanis nekem úgy tűnik, hogy itt több variáció van island hoppingra, mint El Nidóban. Ráadásul az árak is barátságosabbak. A Coron island túráért 550 pesót fizettünk/fő, pedig a szolgáltatás (pl. ebéd) egy az egyben az, mint El Nidóban. Ráadásul itt saját hajónk volt, míg El Nidóban kb. 12-en voltunk egy hajón. (A másik túra olyan 700 peso volt/fő, de azok a szigetek jóval távolabb is vannak.)
Ami még tetszett Coronban, hogy mindenfelé találhatók olcsó éttermek, míg El Nidóban úgy kellett keresni azokat. El Nidó jóval kisebb, több turistával (legalábbis úgy tűnt), ezért minden drágább. Szállás rengeteg van Coronban (mondjuk El Nidóban is), árban nagyon hasonló, itt 600 pesót fizettünk a szobáért, de saját zuhanyzóval. Amit még szeretnék megjegyezni, aki Coronban van, az nézzen el a hot springhez, egy fárasztó nap után iszonyat jó érzés a forró vízben ejtőzni. Utolsó napunkon, vasárnap egy kakasviadalt is megnéztünk a város mellett (20 peso/fő/tricikli, belépő nem volt), elég autentikus élmény volt. Rajtunk kívül egy kínai házaspár volt még ott turista, illetve vagy 200 helyi, akik szó szerint meg voltak őrülve a viadalok közben. Nagy élmény volt, kicsit sokkoló, bár azért felkészültem lelkiekben. Mi 2-3 viadal után leléptünk, annyi elég volt. Akinek van gyomra az ilyesmihez, az Coronban megtekintheti, szinte ingyen.
Így foglalnám össze a fülöp szigeteki utunkat, nekem az eddigi legjobb utazás-élményem, pedig Délkelet Ázsiában viszonylag sok helyen megfordultam már. Alig várom, hogy vissza tudjak menni, már ki is néztem magamnak egyéb szigeteket. Ha bárkinek kérdése van, kérdezzen nyugodtan, ha tudok, válaszolok!
Képeket – ha minden igaz - holnap tudok feltenni, ezért elnézést (pl. Dömétől) !
És elnézést kell, hogy kérjek, de még nem kaptam meg a képeket, holnap találkozom haverommal, akinek megvannak, szóval holnap este teszek fel majd párat Apóról!
Én két és fél hete jöttem haza egy egy hónapos fülöp szigeteki útról, és bár sem a rizsteraszoknál, sem a Chocolate Hills-nél nem voltam, annyit tudok, hogy a tájfun a keleti részt érintette elsősorban. Pl. én ezért nem mentem Cebuból Malapascuára, azt a szigetet állítólag telibe kapta a vihar, bár állítólag azóta már sokminden helyreállt. Elvileg Boracayra is elért a vihar, de letört pálmafával én sehol nem találkoztam. Talán az egyetlen hely, ahol voltam, és komoly károk is keletkeztek, az Coron, de ott is inkább csak a városban (inkább falu) látható (pl. reptér tetején voltak károk, de a reptér működik), a környező szigeteken semmit nem lehetett a korábbi tájfunból érezni, minden gyönyörű. Szóval szerintem akárhova is mész, nem lesz gond a tengerparttal. Az országon belüli utazásra a Cebu pacific légitársaságot ajánlom, nagyon olcsók: http://www.cebupacificair.com/
Március 30-án érkezek manilába, és április 12-ig leszek a Fülöp-szigeteken. Sok jót, és tapasztalatot olvastam itt. Lenne néhány kérdésem: Érdekelnének a rizsteraszok, a Chocolate Hills, és valami gyönyörű tengerparti rész. Amit nem tudok, hogy melyik az, amit a tájfun nem érintett, és nem letört pálmafákkal találkozok ott. És persze érdeklen ezen helyekre való odautazás lehetősége is. Bármilyen ötletet, javaslatot szívesen fogadok!
Köben folytatnám a beszámolót, hátha hasznos lesz valakinek a jövőben.
Elég nehéz volt otthagyni Apót, de innen Palawanra indultunk, amitől előzetesen sokat vártam. Annyit megjegyeznék, hogy elég olcsó repülni a Fülöp szigeteken, mi a Dumaguete – Cebu repjegyet még az Apóra való indulás előtt vettük meg a városi Cebu pacific irodában, 1600 pesóért. (Eredetileg úgy terveztük, hogy visszafelé is busszal megyünk Cebuba – onnan volt jegyünk Puerto Princesába - , viszont igy többet tudtunk maradni Apón.)
Puerto Princesában első körben csak egy éjszakát maradtunk, másnap reggel mentünk tovább Port Bartonba. Aki ide tervez később utazást, annak javaslom, hogy legalább az első 1-2 éjszakára foglaljon szállást. Előzetesen nem gondoltam, hogy gond lenne a szállás, viszont majdnem pórul jártunk. Megérkezés után kb. másfél órán keresztül kerestünk szállást (ráadásul az időjárással is megszivtuk, szakadt az eső), szinte az összes hely tele volt. Az utolsó előtti helyen, ahova betértünk, volt 2 szoba elérhető, mint kiderült ez a legolcsóbb, de egyben leggázabb hely Port Bartonban. Sehol máshol elérhető szoba. (Volt, ahova másnapra lett volna, de azzal egyelőre nem voltunk kisegitve). Szóval ha valakinek kényelemre lenne szüksége, az lehet, hogy nem szivesen maradt volna. Ez egy egybenyitott dorm stilusú kettős szoba volt, iszonyat gázos mellékhelységgel (zuhanyozni pl abszolút nem lehetett, csak kint az udvaron kb.) Nekem megfelelt, más választásunk nem igen volt (300 peso volt egy főre), de a többiek nem voltak elragadtatva. Összesen 3-4 éjszakát terveztünk Port Bartonban, végül 3at maradtunk, 2 ismerősöm talált egy jobb szobát, igaz, csak az utolsó éjszakára (az is betelt, amire előzöleg mondták, hogy másnapra oké). Volt olyan hely, ami április végéig tele volt foglalva. Ilyet még sehol máshol nem tapasztaltam. És egyébként viszonylag sok szállás van Port Bartonban, szóval a mai napig nem értem. Port Barton egyébként szuper hely, bár a strand kicsit koszos volt (de ehhez gondolom nagyban hozzájárult, hogy az első két nap kb. vihar volt). Utolsó napunkon az idő is megjavult, úgyhogy island hopping volt a program. Itt is 4 túra közül lehet választani, mint El Nidóban, az ár egységesen 700 peso/fő. A túra gyönyörű szigetekre vitt el, az öbölben még delfineket is láttunk. A sznorkeling az Exotic Island nevű szigetnél volt a legjobb, még ráját is láttam, az ezernyi hal és korall mellett. Port Bartonban sok mindent csinálni nem lehet, szóval aki itt jár, annak szerintem egy ilyen túra kötelező, megéri. Amilyen rosszul indult a port bartoni kirucannás, annyival jobban végződött.
Innen Puerto Princesába mentünk vissza, ugyanis egyik ismerősömnek lejárt a szabadsága, és indult a gépe haza. Puerto Princesa nekem bejött, jó sok olcsó étterem van, olcsó szállás is ezernyi (mi ketten 600 pesót fizettünk a szobánkért, saját fürdővel). A Honda Bay túrát mi végül kihagytuk, sok helyen olvastam, hogy nem olyan jó, mint a túrák El Nidóban. Úgy voltam vele, hogy inkább spórolok, és eggyel több túrát csinálok vagy El Nidóban, vagy Coronban. Puerto Princesában, hogy ne a szobánkban üljünk, elhatároztuk, hogy elmegyünk valami hely strandra. Mint kiderült, a Nagtabon beach elég húzós triciklivel (kb. 1400 peso oda vissza), jeepney meg odafelé van, visszafelé meg nem biztos, mármint aznap, szóval ezt ejtettük. Ilyen attrakciók vannak még amúgy a város környékén, hogy krokodil farm (ez nem igazán érdekel), börtön (ez sem igazán), stb. Végül a B.M. (Benji Marcelo) nevű strandon kötöttünk ki, ahol néhány kinai turistán és néhány fülöp szigeteki családon kivül senki nem volt. Ide a tricikli 300 peso oda vissza, plusz 40 peso a belépő. A strand maga szép volt, de a viz olyan, mint Siófokon: az első 20-30 méteren kb bokáig ér. Annyit nem volt kedvem sétálni, ami elég, hogy úszni is lehessen, szóval inkább csak a parton pihentünk. Viszont szép volt, képeket majd teszek fel.
A fő part Apón kavicsos, koralltörmelékes. Érdemes papucsot, vagy sznorkelre alkalmas cipőt vinni. Apo Island Beach Resortnál szép a part nagyon, el van választva a fő parttól, viszont van egy kis ösvény, amin át lehet sétálni, nincs lezárva senki elől. Tömeg abszolút nem volt egyik parton sem, szóval zsúfoltnak nem mondanám. Helyi gyerekek általában többen vannak a parton, mint turisták.
Bolt van a faluban több is. Ezekben minden szükséges dolgot meg lehet venni: élelmiszert, gyertyát, kakaseledelt :) stb. Nem is drágák, pl. nagy üveges Tanduay rum ugyanúgy 100 peso, mint bárhol máshol. :) Amire emlékszem, hogy volt, hogy vettem pékárut (20-30 peso) halkonzervvel (27 peso), és meg is volt a reggelim. A kaja az limitált Apón, a Liberty's-ben van az egyetlen étterem, ahol étlapról lehet rendelni. Itt egyszer ettem, nem volt rossz, de egy kicsit drága (fülöp szigeteki mércével persze). Pl. Chicken adobo 230 peso. Minden egyéb, néhány egyszerű sült tésztát leszámitva (azok kb 100 peso) olyan 200-250 peso környékén mozog. Mi minden este Mariónál ettünk (180 peso/fő), minden étkezés előtt kb 2-3 órával kellett jeleznünk, hogy eszünk-e. A konyha nagyon szuper, az adag is nagy, bár általában csirke a menü. Adobo, curry, stb. Ezt amúgy nem igen értettem, pl. a Liberty'sben halat akartam enni, erre mondták, hogy nincs hal. Még jó, hogy egy szigeten vagyunk, gondoltam. :) Mariónál szintén nem tálaltak halat az ott töltött 5 nap alatt, 4 szer volt csirke, egyszer disznó. A faluban is vannak helyek, ahol lehet enni, csak érdeklődni kell. Van egy hely az iskola mellett, ahol ki van irva, hogy homestay meg eatery, ott pl. 150 peso volt egy ebéd. Egy szép darab sült hal rizzsel, sült zöldségekkel, meg ivóviz. Teljesen korrekt volt.
Hiányozni nem hiányzott semmi (egy frankó elemlámpa esetleg jöl jöhet), tulajdonképpen meg lehet venni mindent a boltban, helyben. Gyertyákat vettünk, az jól jött esténként.
Kajakot nem láttam a szigeten, mondjuk nem is kerestem. De lehetséges, hogy van.
Képeket majd teszek fel. Merülésről sajnos képem nincs (haveromé a viz alatti gép), sznorkelezésről, teknősökről van.
Nem tudom pontosan megmondani, hogy hány csónak megy ki egyszerre, de nem volt vészes, talán 6-7 csónak összesen. Mi korán reggel, olyan 6 óra környékén hajóztunk ki. Lehet velük úszni, ez benne van az árban. Sőt, ha netán igény van rá, akkor némi plusz pénzért (ha jól emlékszem 650 peso) az egyik guide a saját viz alatti gépével csinál fotókat, amiket később a helyszinen kiirnak CD-re.
Ami jó, hogy arra ügyelnek, hogy egy cetcápánál ne legyen túl sok ember egyszerre, ezért is van 2 guide a hajón. Az egyik a motoros, aki irányitja a csónakot, a másik pedig benn van a vizben velünk együtt, ügyel arra, hogy ne ússzunk túl közel. Felhivták rá a figyelmünket, hogy ha valaki szándékosan megérinti őket, akkor komoly pénzbüntetésre, sőt akár több év börtönre is számithat az illető. Én személy szerint olyan 4-5 cápát láttam, a guide akivel úsztunk mindig szólt, ha egy újabb cápa tűnt fel a közelben, illetve ha túl sok ember jött össze egy cápánál. Ilyenkor továbbúsztunk egy másikhoz, ahol még nem volt más. Szóval nem lesz gond olyan képeket késziteni, amin senki más nincs. :)
Képeket majd talán holnap tudok feltenni, ezen a gépen nem tudom olvasni a memóriakártyát. De majd teszek fel, mert lettek jók.
Milyen a part Apon? Találtatok homokos részt is vagy csak inkább apró kavicsosat? Gondolom van egy-két kis bolt a faluban, mit lehet helyben kapni? Van esetleg valami ami nektek hiányzott és legközelebb inkább vinnél magaddal? Milyen a kaja a Libertis éttermében? Láttál esetleg helyet, ahol lehet kajakot bérelni? Jártatok esetleg az Apo Island Beach Resort környékén? Ez mennyire zsúfolt vagy inkább nyugis partszakasz? Esetleg képek...
egy kis off: Merre mész majd Óceániában? hogy ne offoljunk, válaszolhatsz az Óceánia topikban és folytathatjuk ott. Nekem is tervben van, de sajnos oda azért vastagabb pénztárca kell. Szóval egyelőre lehet, hogy Indonéziába lesz a következő út, és csak utána Óceánia.
Csuromvizesen érkeztünk meg Apóra, de ez nem szegte kedvünk. Összességében az egész út legjobb élménye volt ez a sziget. Ide a legtöbb turista 1-1 napos snorkeling vagy búvártúrára jön, kevesen maradnak hosszabb időre. Szállást még korábban emailen keresztül foglaltam, a Lonely Planet ajánlása szerint ugyanis a csúcsszezonban javasolt, a sziget limitált szálláslehetőségei miatt. A Mario’s Guesthouse-ban szálltunk meg, ami egyben egy dive center is, nagyon olcsó árakkal. A helyszinen aztán körbenéztem, kiderült, hogy felesleges aggódni szállás ügyben, a faluban is vannak homestayek, olcsó áron. Mi amúgy 500 pesot fizettünk a szobáért, két főre. Apóról érdemes tudni, hogy limitált az áramellátás, Mariónál konkrétan este 6 és fél 9 között volt áram. Volt viszont két nap, amikor egyáltalán nem volt áram, ugyanis a fószer, aki a generátorhoz ért, Negroson volt szabadságon. Van egy másik szálláslehetőség, Liberty’s Lodge, ott elvileg a saját generátor miatt több órán keresztül is van áram (ráadásul az egyetlen étterem a szigeten, ahol étlapról lehet választani), de ott sem egész nap. És bár áram volt, wifi az nem (legalábbis Mariónál), mondjuk nekem nem is hiányzott, de ezt érdemes észben tartani, ha valakinek fontos, és több időt tervez. A szigeten amúgy van két falu, igy, hogy több napot a szigeten töltöttünk, a végére már szinte ismertünk mindenkit. Nagyon kedvesek amúgy az apóiak, meghivnak magukhoz a házukba, az iskolába, stb. 1-2 kisebb, néhány órás sétát érdemes megejteni a szigeten, van 1 világitótorony, ahonnan gyönyörű a kilátás, illetve vannak különböző kilátók.
A fő attrakció azonban a viz alatt található. És bár Indonézia keleti részén még nem voltam, de látatlanban szerintem ez a sziget fel tudja venni a versenyt viz alatt. A Lonely Planet valami ilyesmit ir Apóról: „You are almost guaranteed to encounter with massive green sea turtles”. Az almost szót el is lehetne hagyni, ugyanis nem volt olyan alkalom, hogy ne láttam volna 4-5 teknőst, és ez közvetlen a partról, akár már derékig érő vizben. Itt megcsináltam a búvárvizsgát is, összehasonlitási alapom ugyan nincs, sosem próbáltam még korábban, de egy csoda, ami a sziget körül van. A látótávolság olyan 20 méter körül volt minden egyes alkalommal. A korallok gyönyörűek és rengeteg féle hal is megtalálható. Szóval ha valaki szeret búvárkodni vagy snorkelezni, ez a sziget nem lesz csalódás.
Annyit még érdemes megjegyezni, hogy ha valaki esetleg „rossz alvó”, akkor lehetnek gondjai Apón, ugyanis Apón jó fülöp szigeteki lévén gyakorlatilag mindenkinek van kakasa, akik minden egyes éjjel hajnali 3 körül elkezdenek kukorékolni, és ez tart reggel 8-9-ig. Engem speciel nem zavart, én elalszom bárhol, de haverom eléggé kivolt, éjjelente nem igen tudott pihenni.
Összességében nekem a legjobb élményem ez a sziget volt, egyrészt a búvárkodás miatt, másrészt az emberek kedvessége miatt. Nem egy este volt, hogy kicsit tovább maradtunk a helyi karaoke bárban (értsd: elfelejtettünk lelépni fél 9 előtt), és gyakorlatilag botorkáltunk a sötétben, de a helyiek mindig jöttek segiteni. Érdekes volt bepillantani a helyiek életébe, és érdekes volt áram nélkül. Ez az a sziget, ahova gondolkodás nélkül visszamennék.
Boracayt nem részletezném, elég sok infó elérhető a neten, meg itt is sokan irtak már róla. Annyit viszont megjegyeznék, hogy 4 éve már voltam itt egyszer, és idén érezhetően kevesebb turista volt a szigeten. Péntek este 10 környékén az éttermek többsége zárva volt, ráadásul a station 3, ahol megszálltunk szinte teljesen kihalt volt. Szóval teljesen más élmény volt idén Boracay.
Boracay után Kalibóból repültünk Cebuba. Itt egy gyors taxi (South Bus Terminal, kb 200 peso) után felszálltunk az Oslobba tartó buszra. Bár Oslob nem a végállomás, és tulajdonképpen Oslob egy falu, de ki van irva a busz ablakában. Nincs központi jegyiroda az állomáson, a buszon kell megvenni a jegyet. Vannak légkondis buszok, illetve vannak a leharcoltabb légkondi nélküli buszok, árbeli különbség kb 20 peso, szóval érdemes a légkondis, újabb buszt választani, ugyanis 3 óra helyett (ezt mondták nekünk az állomáson) majdnem 6 óra volt, mire odaértünk. Amúgy kb 180 peso a jegy. Oslobban nem gond a szállás, turistát nem igen láttunk, mi 500 pesoért aludtunk meg 3 an. Itt ugye a whalesharkkal (bocsi, magyarul nem tudom) való snorkeling a fő attrakció. A cápákat csónakból etetik, viszont hatalmas élmény. Oslobból intézve (meg lehet szállni a helyszinen is, ami kb 15 perc autóval Oslobból, viszont drága a szállás, pontos árat nem tudok) 1200 peso. A jegy maga 1000 peso, állitólag a kormány szabályozza, ez alá nem mennek, a maradék 200 peso a transzfer. Minden pesót megért.
Oslobból busszal kb másfél óra eljutni Dumaguetébe (80 peso busz + 70 peso komp). Innen mi egyből mentünk tovább Apo felé. Először is a Zamboanguitába tartó jeepneyt kell megtalálni, amiről kb 45 perc után Malatapaynál kell leszállni. Itt kifogtunk egy helyi ünnepséget is. Innen indulnak a hajók Apóra, fél óra, 300 peso/fő. A hajók nagyon kicsik, a hullámok annál nagyobbak, szóval kb mindenki bőrig ázik. A csomagokat, táskákat szerencsére a hajó belsejébe pakolják.
Nekem nagyon jól jönne ez a beszámoló, éppen most tervezek egy Banaue/dél-Cebu/Siqujior/Apo-sziget utat...Írnál részletesebben Oslob-ról és az Apo-szigetről?
Indonézia szerintem totál más élmény lesz mint a fülöpök...de majd meglátod.
Sziasztok, kicsit felhoznám a topikot. 17-én értem haza a fülöp szigeteki útról, végül elég sok mindenben változott a már korábban felvázolt program, ez lett végül:
jan19-25: Boracay
jan 25-26: Oslob, Cebu
jan 26: Dumaguete
jan27-31: Apo island
jan 31: Puerto Princesa
Feb1-4: Port Barton
Feb5-6: Puerto Princesa
Feb7-11: El Nido
Feb12-17: Coron
Ha valakit érdekel egy kis beszámoló, akkor szivesen irok, eddig nem vesződtem vele. Összességében az eddigi legjobb élményem volt. A snorkeling szuper, Apo-n még a búvárvizsgát is megcsináltam. Nagyon olcsó volt (több neten lecsekkolt helyhez képest), ráadásul a sziget körül elképesztő a viz alatti világ. W.L., ha olvasod, lehet, hogy jövőre 1-2 hónap Indonézia lesz, nagyon megjött a kedvem Indonéziához :) hasonlónak képzelem el. Sőt, már lehet, hogy idén nyáron megyek, ez majd az anyagiaktól függ.
Ma toltottem az elso es egyetlen napom manilaban. Sok ember fikaza de szetinrem nem szutyokabb varos mint bankok. Amugy letezik busz a repterre az mrt es a masik talalkozhasatol indul es 20pesosba kerul, igy a mall f asiabol 28pesos volt a fhuvarom ara es kb fel ora
