Keresés

Azt te nagyon jól tudod, hogy Szász nem csak az atomisztikus fizika hive, hanem a megalapítója is. Így ö megmondta meg mi az anyag és hogyan mozognak a testek a kölcsönhatások alatt, meg hogyan terjednek a kölcsönhatást okozó mezök.

Azokat hagynám ki a sorrendböl, akik kimondottan ostobaságot csináltak, akik félrevezették az emberiséget.

(De úgy tudtam, te még nem vagy a Szuperfizika híve. De ha változott közben, akkor még jobb. ;)

Ja, félreértettem.

Kit hagynál ki? Galileit?

Örülök, ha megtértél a Szuperfizikához.   ;)

Bocs, de ezen a listák csak olyanok szerepelnek, akik már nem élnek. 

Lehetne válogatni a ma élők közül is.

(De úgy tudtam, te még nem vagy a Szuperfizika híve. De ha változott közben, akkor még jobb. ;)

Egyet-mást kihagynák a sorrendböl, Dr Szász Gyulát mindenestre felvenném!

Nem elég, hogy kihagysz a listából, de még "pofátlanul" meg is kérded, hogy kit kéne még felvenni a nevek közé.

@  előfutárok

Valóban vannak, akik hiányoznak a listámból. Például Euler (1670–1745) svájci matematikus és fizikus, aki korát jóval megelőzve ismerte fel a fény valódi természetét. (ez nem a mai kettős természet)

Ő a fény hullámtermészetének a híve volt, és ő sejtette meg először, hogy a fény szakaszos rezgés, ami a Szuperfizika fényelméletének az alapja. A Szuperfizika szerint ugyanis az atomok nem folyamatosan keltik a fényt, hanem méteres hosszúságú hullámsorozatok (vézerek) formájában. 

Ezt írja Czógler Alajos: 

" Euler pedig azt mondotta, hogy a fény igen rövid tartamú rezgésekből áll ugyan, de eme rezgéseket hosszú időközök választják el egymástól; tehát Newton magyarázatát csak annyiban módosította, hogy a sugáron levő molekulák helyére rezgéseket tett."

Úgyhogy elnézést kell kérnem Euler-től, mert őt kihagytam az előfutások sorából. 

Ehhez kapcsolódik, hogy Bohr (1885-1962) dán fizikus kihagyása is hiba, hiszen a Bohr-féle atommodell (1913) magyarázta meg, hogy az atomok miért impulzusszerűen, vagyis miért szakaszosan sugározzák a fényt. Tehát azt, hogy miért nem folyamatos az atomok által keltett fény.

Van javaslatod, akit még feltétlenül fel kellene venni a nevek közé?

Nem érti a modi, hogy mi a fenét akarsz. Szerencsére nincs egyedül.

ha megengeded, ezt a perverziót azért jelzem a modiknak, mégiscsak FILOSZ-fórum

ha nem lépnek, hát így jártam

Természetesen az újfizika nem a semmiből jön. Nagyon sok tudós előd tudása van benne.

Lássuk, hogy kiket tekintünk a Szuperfizika előfutárainak. 

Elsősorban azokat, akik a gravitáció és a fényelmélet terén jeleskedtek. Ezek között találunk fizikusokat, matematikusokat és csillagászokat egyaránt. 

A gravitáció terén:

- Galilei (1564-1642) itáliai tudós

- Kepler (1571-1630) német matematikus és csillagász

- Kopernikusz (1473-1553) lengyel csillagász

- Newton (1643-1727), angol alkimista és fizikus

- Hooke (1635-1703) angol polihisztor

- Faraday (1791-1867) angol tudós

- Eötvös (1848-1918) magyar fizikus

A fényelmélet terén:

- Grimaldi (1618-1663) itáliai tudós 

- Huygens (1629-1695) a sokoldalú holland fizikus 

- Hooke (1635-1703) angol polihisztor

- Young (1773-1829) angol fizikus 

- Fresnel (1788-1827) francia kutató 

- Maxwell (1831-1879) skót tudós

- Lorentz (1853-1928) holland fizikus

- Michelson (1852-1931) amerikai fizikus 

- Stokes (1819-1903) és Miller (1866-1941) 

Geometria területén:

- Bolyai (1802-1860) magyar matematikus és hadmérnök. 

- Lobacsevszkij (1792-1856) orosz matematikus

- Gauss (1777-1855) német matematikus, természettudós, csillagász

- Riemann (1826-1866) német matematikus

- Ricci (1853-1925) olasz matematikus

- Levi-Civita (1873−1941) olasz matematikus

- Grossmann (1878-1936) Magyarországon született matematikus

Magyarok közül: 

- Gotthard Jenő (1857-1909) magyar csillagász

- Eötvös Loránd(1848-1918) magyar fizikus

- Czógler Alajos (1853-1893) magyar fizikatörténész

- Jánossy Lajos(1912-1978) magyar fizikus 

És még sokan mások, akiknek nem őrizte meg nevét az emlékezet. 

Vagy azon kell inkább elcsodálkozni, hogyan tudott Einstein több mint száz éven keresztül a fizikusok agyán túljárni, hogyan tudta öket alaposan átverni!

A jövö fizikája a modern fizika nélküli lesz, vagyis Einstein fizikája nélküli!

"Talán azért támadják az újfizikát ilyen vehemensen a hivatalos fizika hívei, mert ismerik a mondást:  legjobb védekezés a támadás. Nagyon jól tudják (legalábbis az értelmesebbje), hogy a mai fizika több sebtől vérzik. Lehetetlen vállalkozás észérvekkel megvédeni."

Ha meg akarjátok ismerni a két alapvetö mezö és a kétfajta töltéset hozdozó testek mozgásegyenletét, az itt van levezetve https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/

Ja, a múlt század állítólagos legnagyobb "tudósa", Einstein, nem tudott egyetlen egy mozgásegyenletet sem levezetni, vagy felállítani és nem ismerte fel a tömeget, az anyagot. Csak tudományos személykultusszal tudták a kollégái feltolni a tudomány tronjára.

Ráadásul Maxwell egyenletét, az e.m-mezö terjedéséröl, is alaposan el cseszte (a fotonokkal).

Ja igen, és a specrel a mozgó testek elektrodinamikája!

Már megint fejre estél a fáról!

Oké. Elkönyvelem, hogy ezt nem vagy képes megérteni.

Csak a Föld középpontjának az irányában szabadesett, a másik irányban pedig azzal a sebességgel keringett egyfolytában, amellyel pályára álltították.

"ebben a vonatkoztatási rendszerben a MICROSCOPE műhold a Föld középpontja felé gyorsult miközben a pálya mentén körbehaladt."

A kisiskolában ezt mesélik el úgy, hogy a Hold a Föld középpontja felé zuhan, csak mivel van oldalirányú sebessége is, ezért örökösen elvéti...

"Nekem ne hablatyoljál itt geodetikusok szamárságokról! Hova gyorsult 85 millió kilométert?"

Sehová!

Szabadesett 85 millió kilométert! A szabadesés pedig NEM GYORSULÁS, hanem éppen a gyorsulás hiánya: súlytalanság.

Egyébként pedig ha a vonatkoztatási rendszert a Földhöz rögzíted botor módon (mivel egy gravitáló tömeg), ebben a vonatkoztatási rendszerben a MICROSCOPE műhold a Föld középpontja felé gyorsult miközben a pálya mentén körbehaladt. Mivelhogy a sebesség irányának a megváltozása is gyorsulásnak számít a mechanikában.

Próbáltál már egyenlő szárú háromszöggel gödröt ásni? Próbáld ki! Legalább annyira élvezetes lesz, mint amit összehordtál itt a geodetikusokról meg a téridő szamárságról.

Nekem ne hablatyoljál itt geodetikusok szamárságokról! Hova gyorsult 85 millió kilométert?

Az egyszerű kúpszelet pályák a newtoni gravitációmodellben vannak. Abban nincsen gravitációs hullám, hiszen abban a modellben a gravitáció egy "kísérteties távolhatás", ahogy azt a kortársak Newton szemére vetették.

Az általános relativitáselmélet sokkal pontosabb gravitációmodell, abban centiről-centire kiszámolhatóak a geodetikus vonalak, akár még egy hármas csillagrendszeren belül is (azok nem lesznek kúpszelet pályák). Az általános relativitáselméletben vannak gravitációs hullámok, mivel abban modellezik a gravitációt a téridő geometriájával. Amely geometriai torzulások a forrásukról leválva szabadon terjedhetnek.

Természetesen a legegyszerűbb esetekre (egyetlen nagy központi tömegpont és kicsike próbatömeg) az áltrel mozgásegyenleteiből is kijönnek az egyszerű kúpszelet pályák: szabadesések radiális irányba attól függően, hogy tangenciális irányban mekkora a sebessége a próbatömegnek. (Nulla tangenciális sebességnél van a köznapi szabadesés függőlegesen lefelé. De te ezt tudhatod, mert itt b@sztad el az ejtőkísérletedet is, oldalirányba meglökve a próbatestjeidet.)

https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/

Ahogy ezt kis Móricka elképzeli! És mi van a gravitációs hullámok kisugárzásával?

"Milyen irányban esett 85 millió kilométert, hogy csókolnád a Dezsőkét?"

A geodetikus irányában.

Tudod, van egy sor kúpszelet pálya, na azok a geodetikusok a gravitációs térben:

- egyenes (szabadesés)

- kör/ellipszis (keringés)

- parabola

- hiperbola

Mindegyik geodetikus pálya egyforma: a gravitációs térben megvalósítja az "egyenes vonalú egyenletes mozgást" Newton I. törvénye értelmében. (Az ne zavarjon meg, hogy ha hibásan veszed fel a vonatkoztatási rendszert - nem inerciarendszerhez kötöd -, akkor gyorsulónak tűnnek ezek a pályák.)