A katedrálisok építése mögött szinte sohasem a városok álltak, hanem mindig a Katolikus Egyház, amely a parasztok milliói által megtermelt egyházi tizedet fordította erre. A katedrálisok ennek ellenére évtizedek alatt épültek fel, hiszen Isten dicsősége örök, a római császárok meg néhány év alatt kész akartak lenni a saját dicsőségükre létrehozott középületekkel.
Nomeg az igazán megfejthetetlen kupolák a csúcsépítészet termékei voltak, a metropolitán Róma Panteonjában és Konstantinápoly istenházában. A katedráliok mögött tíz-húsz-harmincezres vidéki városok álltak, szükségük is volt vagy hússzor több időre a befejezéshez..
Méret, statika... Nem lehetett egyszerű kidominózni a Colosseumnál az árkádok elhelyezkedését, de a katedrálisnál kellett a kifinomult tudás: centire melyik ponton csatlakozzanak a külső támívek, mekkora ívszög és milyen teherbírású oszlopok kellenek a boltozat megtartásához azután, hogy felismerték az erővonalakat. Az ókort megette a művészi érzék, a középkorban meg munkás tempóban gyártották a véget nem érő faragványokat, randa nyúlánk szobrokat...)
"volt szerencsém a minap megnézni a párizsi és a reimsi Notre Dame-ot, háát.. nem vagyok benne biztos, hogy az ókorban akárcsak hasonlót építeni tudtak volna."
Mi nem volt adott hozzá? Eszközök? Statikai tudás? Ennyivel nehezebb dolog egy fiálés támpillért összerakni, mint egy kupolát? Nem hinném...
Nézd meg Caracalla Thermáit Rómában, vagy a Szent-Simon Monostort Szíriában, vagy a nem jut eszembe nevű örmény hellenisztikus templomegyüttest Jerevántól északnyugatra. Ne tévesszen meg, hogy ezek csak romok. Háborúknak, szándékos rombolásnak estek áldozatul mind. És amíg álltak, voltak olyan nagy alkotások, mint egy gótikus katedrális. Legfeljebb nem voltak olyan szépek, de csak azért, mert más volt az építészeti koncepció.
Vegyük csak a rhodoszi kolusszust... Vagy a függőkerteket. És akkor el sem mentünk Indiába...
"nagy alapterületű császári fürdők, fórumok, feltárt villák, nomeg az említett beépítetlen területek." Igen. A mediterrán építészetre a mai napig jellemző a központi pláza. De amelett viszont igen szűkösre szabott utcák és házak.
Üdv, az ókorban különösen Rómánál, de sok helyen a középkorban is sokkal inkább az volt a szokás, hogy a falakon belül hagytak meg üres, később esetleg beépíthető területeket, nem pedig a falakon kívül húztak fel külvárosokat. A nagy insulák valóban sok embert befogadtak, de hogy ezek az összterület hanyad részét foglalták el, az erősen homályos; eleve kiesnek a nagy alapterületű császári fürdők, fórumok, feltárt villák, nomeg az említett beépítetlen területek.
Középkor vs. ókor: utóbbinál a társadalmi szervezettség, az öntudatos állam volt szvs a legnagyobb csuda. De az összevetés: volt szerencsém a minap megnézni a párizsi és a reimsi Notre Dame-ot, háát.. nem vagyok benne biztos, hogy az ókorban akárcsak hasonlót építeni tudtak volna..
Gondolom sokan éltek elővárosokban, meg kertvárosokban :) Bár ez nem is vicces, Róma körül igenis volt jelentős agglomeráció. Tehát a város falain kívül is terjeszekedhetett a város, (ahogy ezt a középkorban is láttuk), azaz lehet nagyobb kiterjedéssel számolni. Ezt a felépítést még mindig tetten lehet érni Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria. Ráadásul nem csak családi házak léteztek, a plebs jó része négyemeletes "bérházakban" lakott.
Én 700000-s lakosságról olvastam Alexandria esetén. Épp Galgadioval keveredtem egy remek vitába azon okból, hogy szerintem az ókor sokkal fejlettebb volt infrastruktúrálisan, társadalmi szervezettség szempontjából, mint a középkor, ami alapján sokan az ókori városokat is elképzelni akarják. Ha van kedved, beszállhatsz..
Nem biztos. Volt egy cikk arról, miért lehet irreális éppen az ókori szerzőknél egymilliósra becsült római lakosságszám. Alexandria hosszant vagy 6 km, szélességében másfél kilométer terjedelmű város volt; 700 ezer lakossal számolva ez kb. 80 ezer fő/km a négyzeten népsűrűséget jelentett volna, ami némileg azért soknak tűnik..
Benne van az Ószövetség tört. jellegű könyveiben, hogy az izraeliták nem irtották ki teljesen a kánaánitákat, sőt átvették azok utálatos vallási szokásait, pl. a Baálok és Asérák tiszteletét.
Pontos igehelyeket most hadd ne igézzek, van egy jó pár belőlük...
"Régi megállapítása a történelemnek, hogy a kánaánitákat az izraeliták tkp. nem irtották ki, hanem beolvasztották. Számos kulturális és régészeti bizonyíték van erre, de állítólag még nyelvészeti is (hipotetikus kánaánita szubsztrátum az óhéber nyelv szókincsében)."
Mindenféle bizonyítékot (történelmi, kulturális, nyelvi, régészeti) felsorolsz, ám az igeit még az utolsó helyen sem említed...
A kupolák építéséhez alapvetően szükséges trükköt, a kazettás szerkezetet, a rómaiaktól tanulták. Érdekesség még, hogy a rómaiak feltalálták a "könnyűbetont": a kupola tetején lévő kazettákhoz a cementet tufával keverték, így könnyebb lett a szerkezet. A boltív ahogy emlékszem, sumér találmány, bár a rómaiak alkalmazták elterjedten tartószerkezetként.
Nútféderes tégla, a középkorban nem, Rómában ismert volt. (ezt viszem..)
Orvostudományban is előbbre járt az ókor. Mondjuk nem volt nehéz, még a kőkori törzsek is előrébb jártak a középkori "orvostudománynál". (Ezt is)
Az USA kormányzata is a lakedaimóni rendszert követi, mint kvázi egyetlen stabil állami berendezkedést. A feudalizmus primitívebb. (ezt a szervát még lecsaphatod..)
A fároszi világítótorony tükrét pl. a XIX. században (annak is a végére) érte utol a technológia. (ezt igen)
Római jog. Nem véletlenül tanítják most is. Tehát csatorna, vízvez., WC, orvostud., könnyűbeton, államrend, tégla, bronztükör, kupola.
Így 9:0 az állás. Ha a csúcsos boltívet elfogadjuk, akkor 9:1.
Még egyet tudok, amivel szépíthet, a hajózás.
Na így 9:2.
Egyébként ontopicként talán Jerusalem falait is ide tudnám sorolni mint építészeti csodát, a legtöbb európai középkori erőd gyengébb volt. (ez most nem 100%)
Én is a kupolára gondoltam. Szerintem is mindenre képesek lettek volna a rómaiak is, ami a XIV. százsd vége előtt épült, ha éppen akarnak olyat építeni. Rómában semmi értelme nem lett volna felhúzni a chartesi katedrálist, de ha Jupiter személyesen megjelenik és ilyet rendel, Hadrianus építészei összedobják. Ugyanúgy, ahogy mi, magyarok is képesek lennénk felépíteni a madárfészek-stadiont, csak túl sokba kerülne a hasznához képest. De egy ufólény azt hinné, hogy a mi lehetőségeink a kálvin téri vasalóháznál kifújnak.
Én viszont úgy tudom, hogy azok a boltívek, tornyok és tartószerkezetek, amelyek a gótikus katedrálisok építészetét jellemzik, technikailag ismeretlenek voltak az antik világ építészei előtt.
Natürlich. Ne feledd, hogy a firenzei dómhoz is a Pantheont kellett koppintani, mert egyszerűen nem tudtak kupolát emelni. Próbálkoztak pedig, de bészakadt.
Visszakérdezek: Egy rendes római vízöblítésés WC-t (tényleg Water closet) hol láttál te a középkorban? Avagy vízvezetéket? Avagy utat? Avagy csatornát?
Heródes Apja, Antipater csak anyai ágon volt távoli rokonságban a Hasmoneus-házzal. Az nyitotta meg számára az utat a trónhoz, hogy annak megüresedésekor Hyrkanos kivételével minden hasmoneus férfi kisgyerekkorú volt, Hyrkanosnak meg egy korábbi balhéban levágták mindkét fülét, a szabályok szerint megcsonkított ember nem uralkodhatott Izraelben. Persze, olyan sem, akinek az anyja pogánynak született, mint Heródesé.
Bár az asszír uralom korában azért elámiták is kerülhettek Izraelbe, hisz - mint azt az Ószövetségből is tudjuk - az asszírok elhurcolták az északi királyság népének nagy részét és a helyükre Északkelet-Mezopotámiából idegeneket telepítettek.
"A középkori városok és társadalmak mind technológia, infrastruktúra, társadalmi szervezettség szintjén jelentősen elmaradtak az ókoriaktól."
ezzel mondjuk lehetne vitatkozni.
Szerinted pl. egy chartres-i katedrálist vagy egy kölni dómot az ókori rómaiak föl tudtak volna húzni?
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az antik görög-római civilizációnak teljesen mások voltak az alapeszméi és a beállítottsága, mint a középkori kereszténynek, de én azért fejlettebbnek az antikot nem sok mindenben látom.
"Gondolom, mint minden vallaás, a zsidó vallás egy darabig térítő vallás volt."
Hát nem egészen. A késő hellenisztikus, ill. a római korig a judaizmus szigorúan magába zárkózó nemzeti vallás volt, vérségi alapon próbálták az odatartozást körülhatárolni (lásd pl. Ezdra és Nehemiás könyveit az Ószövetségben).
A prozelitizmus, vagyis hát az a folyamat, hogy bizonyos feltételek esetén nem zsidók is felvehették a judaizmust, inkább csak a Kr.e. 1. században kezdődött meg, de ez is inkább csak a külvilág felé nyitottabb hellenisztikus zsidóságra volt jellemző, a saját korlátolt teokráciájukba belefulladó judaiakra alig-alig.
"Hát már Dávid után is elég nagy keveredés indult be, sok zsidó volt kánaániták, elamiták, etc leszármazottja."
Régi megállapítása a történelemnek, hogy a kánaánitákat az izraeliták tkp. nem irtották ki, hanem beolvasztották. Számos kulturális és régészeti bizonyíték van erre, de állítólag még nyelvészeti is (hipotetikus kánaánita szubsztrátum az óhéber nyelv szókincsében).
Ellenben az elámiták hogy jönnek a képbe? Ők egy kissé keletebbre éltek a Szentföldtől...
Az ókor bámulatos csodákat rejt. A középkori városok és társadalmak mind technológia, infrastruktúra, társadalmi szervezettség szintjén jelentősen elmaradtak az ókoriaktól. NEm tartom elképzelhetetlennek azt a 700000-t. Pláne, hogy az éghajlat is egészen más volt, Líbia a pl. búzaexportjából élt...
Hát már Dávid után is elég nagy keveredés indult be, sok zsidó volt kánaániták, elamiták, etc leszármazottja. Gondolom, mint minden vallaás, a zsidó vallás egy darabig térítő vallás volt.
